A szennyeződést 1993-ban állapította meg egy vizsgálat, azóta kiderült, hogy az időközben privatizált BHG – egy budapesti híradás-technikai eszközöket gyártó vállalat –, a Mezőgép és az egykori honvédségi bázis területéről származott a szennyező anyag – közölte Gaál Zoltán, a Szekszárdi Víz- és Csatornamű Kft. ügyvezető igazgatója.
Miután a privatizáció során a kármentesítés kötelezettségét nem hárították át az új tulajdonosra, a munkálatok állami felelősségvállalási körben folytatódtak tovább, 2000 óta a minisztérium által megbízott kármentesítési iroda végzi – fűzte hozzá.
Az eddig 330 millió forintot felemésztő védekezési munkálatokról a vízmű igazgatója elmondta: először a termelő kutakat leállították, majd aktív védekezés kezdődött, amikor a szennyezett talajvizet folyamatosan kitermelték a vízadó rétegből. Hat évvel ezelőtt pályázati segítséggel megépítették a hidraulikai védelmet, a szennyező góc és a vízbázis között létesített kútsor folyamatosan működve meggátolja, hogy a vízbázis területére bejusson a szennyeződés.
A szaktárca által elvégzett tényfeltáró vizsgálat szerint a mentesítés bizonytalanná vált, a 2009-es határidő nem teljesíthető, sőt évtizedekre elhúzódhat, amelynek évi mintegy 120 millió forintos költségei nem vállalhatók.
A minisztérium képviselőivel folytatott megbeszélés során felmerült egy új vízbázis keresése a kohéziós alapok vízminőség-javító programjának támogatásával, illetőleg a víztisztító mű újabb fokozattal történő kiegészítése pályázati támogatással, ám mindkét megoldás többéves előkészítő munkát igényel. Gaál Zoltán leszögezte: mindezek mellett a kármentesítés nem állhat le, kérdéses azonban, hogy ki végzi tovább, és milyen forrásból fedezik.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
