A kapcsolódó szabályozástervezet néhány pontja ugyanakkor a Deloitte Rt. szakértői szerint komoly bizonytalansági tényezőt jelenthet a befektetőknek.
Reiniger Róbert, a Deloitte környezetvédelmi szolgáltatásokért felelős igazgatója szerdán Budapesten sajtótájékoztatón elmondta: nagyon fontos, hogy a magántőke vonzó befektetési lehetőséget lásson a megújuló energiához kötődő beruházásokban. Elfogytak már ugyanis azok a nagy tüzelőrendszerek, amelyeket át lehetett alakítani biomasszára, kis beruházási igényűek voltak, s megtérülésük jól biztosított volt. A megújuló energia részarányának növeléséhez komoly zöldmezős beruházásokra lesz szükség, a kockázatok felerősödnek, a megtérülési időszak meghosszabbodik – hangsúlyozta.
Az új kapacitások létrehozásánál nem lehet direkt állami forrásokra építeni, az államnak ugyanakkor nagy szerepe van a megfelelő befektetői környezet kialakításában – tette hozzá Karli Péter, a Deloitte pénzügyi tanácsadással foglalkozó szenior menedzsere. Ráadásul, amennyiben nagyrészt magántőke (stratégiai és pénzügyi befektetők, bankok) finanszírozásában létesülnek az új energiatermelők, s az állam csak a megtérülést biztosító környezet létrehozására koncentrál, akkor az is biztosítható, hogy a fejlesztések a hatékonyabb technológiák felé áramoljanak.
Karli Péter elmondta: a finanszírozók elsősorban azt vizsgálják, mennyire stabil az árbevétel és az alapanyag-beszerzés, milyen a befektetés és a megtérülés ütemezése a teljes projekt élettartama alatt (a kezdeti beruházási valamint a működési és alapanyag-költségek megoszlása a költségtételeken belül), továbbá milyen egyéb, a beruházás megtérülését befolyásoló tényezők merülhetnek fel.
A szabályozási környezetet elemezve Juhász András, környezetvédelmi szolgáltatásokkal foglalkozó szenior menedzser úgy vélekedett, hogy az átvételi ár növekedése és technológiák szerinti szétválasztása (a szabályozás különbséget tesz az időjárásfüggő és az időjárástól független technológiák között) pozitívan befolyásolhatja az eddig szinte egyeduralkodó biomassza alapú termelésen kívül a többi megújuló energiatermelő (szél-, geotermikus, depóniagáz és biogáz alapú) technológia terjedését.
A projektfejlesztők számára ugyanakkor sok bizonytalanságot rejt a szabályozás. Nem tudni például, hogy meddig garantált a 23 forintos ár, így ebben a 7-10 éves projektciklus miatt a finanszírozók komoly beruházási kockázatot láthatnak. Bizonytalansági tényező az is, hogy a hatóság a projekt finanszírozási ciklusának lezárulta előtt felülvizsgálhatja és megváltoztathatja, akár csökkentheti a kötelező átvétel szabályai mellett értékesíthető villamos energia mennyiségét.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
