Az NKA-nak 4,1 milliárd forintos maradványt kell képeznie 9,6 milliárdos bevételéhez képest, míg tavalyi maradványa 3,1 milliárd volt, nyolcmilliárdos bevétel mellett – mondta az alapprogram elnöke. Harsányi László közölte: az NKA-ra is érvényes volt a három-négyhetes “fizetési stop”; ez időre leállította a kuratóriumok döntéshozatalát is.
Az NKA elnöke szükségesnek nevezte, hogy az alapprogram visszakapja eredeti, 1999-ben törvénymódosítással elvont státuszát, és ismét alapként működhessen. Ha ez már megtörtént volna, véleménye szerint kevésbé érintette volna a szervezetet a maradványképzés.
A kultúra finanszírozása Pető Iván (SZDSZ) szerint nehéz helyzetben van, de a képviselő azt mondta, hogy nem mellékes a “mennyiségi kérdés”; a kultúrára fordítható pénz több mint korábban volt. Úgy vélte: az alappá visszaalakítással biztosítottá válna, hogy az NKA-t ne, vagy csak kevésbé érintsék a költségvetés “pulzálásai”, “brutális” hiányai.
Halász János (Fidesz), az albizottság elnöke azt kérte, hogy az NKA készítsen tájékoztatót arról, mely szervezeteknek nem fizetett még, és mely nyertes pályázókkal nem történt még meg a szerződéskötés. Az ellenzéki képviselő szerint a kultúra finanszírozása soha nem volt olyan válságos helyzetben, mint ma.
A szakmai szervezetek képviselői felszólalásaikban az egyeztetést hiányolták, és felvetették: nem megnyugtató számukra, hogy a megkötött szerződések alapján fizet az NKA, mert a szerződéskötés olykor a már lezajlott programok esetében sem történt meg.
