A budapesti Természettudományi Múzeumban két hétig látható az a bemutató, amely a megújuló energiaforrásokról szól. Az intézménybe egyébként is érdemes még júliusban elmenni, mert augusztusban felújítás miatt egy ideig (augusztus 3-ától 30-áig) zárva lesz az állandó kiállítás.
Kísérletezhetünk is…
A mostani kisebb bemutató érdekessége, hogy nemcsak a „szokványos” napelemek vagy szélerőművek modelljei, illetve működő berendezései láthatók itt, hanem könnyen vagy nehezebben kivitelezhető megoldások is az alternatív energiák mindennapi hasznosítására. Például egy vákuumos megoldás révén pumpával lehet lehűteni dolgokat, ezt a gyerekek, vagy éppen a felnőttek is kipróbálhatják a bemutatón. (Sajnos sok helyen csak angol nyelvű ismertető található, és minthogy szakszövegekről van szó, alighanem kevesen tudják értékelni a mostani bemutató egészét.)
Egy másik helyen bicikli tekerésével hajthatnak meg egy „zenegépet” a látogatók, míg egy harmadik helyen a napelem olyan áramkörre van rákapcsolva, ahol egy kis lámpa világít. Itt bárki kipróbálhatja, hogy ha a napelemet egy papírlappal (részben) letakarja, az égő tovább világít, az áramerősség változatlan lesz, ám a 12 Volt körüli feszültség könnyedén lecsökkenthető a felére.
Megújuló energia a háztartásokban
Mindemellett találhatók itt faforgácsból, pontosabban összepréselt faipari hulladékokból álló kis biomassza-brikettek, amelyeket gázzá alakítanak át, majd ezt a gázt égetik el a kazánban (a kazán is megtekinthető egyébként a múzeumban). Szintén látható a teremben egy napenergiával működő elektromos boiler.
A kiállításon bárki megtapasztalhatja, hogy az alternatív energiaforrások immár nincsenek távol a mindennapoktól. Hamarosan talán Magyarországon is egyre több helyen találkozhatunk – akár a háztartásokban is – a környezetkímélő, a globális felmelegedést nem fokozó energiaforrások alkalmazásával.
A perzsák találták fel a szélmalmokat, a görögök a vízimalmokat
A kiállításon megtudhatjuk, hogy természetesen már az ősember is használt megújuló energiát: például száraz növényeket tüzeltek el. Közismert az ókori rómaiak (és görögök, kínaiak és indiánok) szokása, a hőforrások felhasználása fürdésre, főzésre és fűtésre.
A Kr. u. 7. században a perzsák kezdték a szélmalmokat használni, ezeket elsősorban őrlésre és vízemelésre készítették. Az első vízturbinának tekinthető megoldásokat – vagyis a vízimalmokat – az ókori görögök alkalmazták legkorábban, már időszámításunk előtt is volt erre példa.
A modern alkalmazások úttörői
Az első korszerű vízturbinát viszont 1827-ben a francia Benoit Fourneyron tervezte. Az általa megalkotott szerkezet percenként hatvan fordulatot tett, és maximálisan 50 lóerővel látta el a vasolvasztókat.
1888-ban a tudós és üzletember Charles Brush építette az első elektromos áramot előállító szélturbinát az amerikai Ohio állambeli Clevelandben. A 17 méter magas és 144 cédruslapáttal üzemelő berendezés 12 kilowatt teljesítményű volt.
Kereskedelmi célú napenergia már a XIX. században!
A napkollektoros vízmelegítőt elsőként Clarence Kemp hozta kereskedelmi forgalomba 1891-ben. A baltimore-i feltaláló szabadalmaztatta is ötletét. Kevesen tudják azt is, hogy amikor 1900-ben Rudolf Diesel bemutatta a róla később elnevezett motort a Párizsi Világkiállításon, az akkor még mogyoróolajjal működött, ez tehát eredetileg egy biodízel megoldás volt, ha e nevet nem később adták volna… Az 1920-as évekig egyébként tényleg növényi olajokat használtak a dízelmotorok meghajtására, manapság pedig elsősorban a kukoricából kinyert etanolt használják ilyen célokra.
1904 a geotermikus energia hasznosításának éve is lehetne, hiszen ekkor gyújtott meg öt villanykörtét Piero Ginori Conti herceg Olaszországban, méghozzá a Föld hőjének hasznosításával. Az első geotermális elektromos erőművet egy évvel később helyezték üzembe. Ez az energiaforrás Izlandon futotta be a legnagyobb karriert: a fővárosban, Reykjavíkban 1930-ban kezdődött a távfűtés. Ekkor egy 3 kilométeres vezetéket építettek ki, hogy a hőforrások melegével lássanak el egy iskolát, egy kórházat és hatvan lakóházat. Mára az egész város távfűtését a Föld hője szolgáltatja, így a fűtés itt háromszor olcsóbb, mintha kőolajjal oldanák meg ugyanezt. Nem mellesleg: Reykjavík a világ egyik legtisztább levegőjű városa…
Az utolsó fél évszázad
1954 a napenergia hasznosításában jelentett áttörést: a Bell Laboratories tudósai ekkor állították elő az első kristályos szilícium alapú napelemet. A napelemek világpiaca ma már hétmilliárd dolláros, ez 2030-ra várhatóan 30 milliárdra nő – a múzeumi bemutató ismertetője szerint.
Az 1980-as években Kaliforniában üzembe helyezték az első, fűrészmalmi hulladékot használó biomassza-tüzelésű erőművet. Egy évtized múlva hasonló létesítmény épült Svédországban. Ezt az anyagot az égetés előtt gázzá alakítják át.
2000-ben a koppenhágai kikötőtől nem messze, Dániában felállították a Middelgrunden szélerőmű-parkot. Máig ez a világ legnagyobb tengeri szélparkja. Az ágazat világvezetője, Németország, a szélenergetika terén több mint 100 ezer embert foglalkoztat majd 2012-ben az előrejelzések szerint.
