Eileen Collins parancsnok és legénysége helyi idő szerint 15 óra 51 perckor emelkedhet a magasba a Columbia 2003 februári elvesztésétől számított első amerikai űrrepülésen. Többek közt az új nappali időpont is a biztonságot hivatott szolgálni, mivel ideálisak a fényviszonyok a kilövést figyelő kamerák számára. Ezek a kilövőállomás mellett felszerelt “fényképezőgépek” 100 felvételre képesek másodpercenként, és tucatnyi figyeli majd az esetlegesen leszakadó hőpajzscsempéket.
Az időpontot a NASA új vezetője, Michael Griffin jelentette be, hozzátéve, hogy az elmúlt két és fél esztendő jelentős fejlődéseket eredményezett, melyekkel nagymértékben sikerült csökkenteni az űrsikló repülések kockázatát. “Az STS-114 jelű Discovery küldetés próbarepülés lesz” – mondta Griffin, hangsúlyozva, hogy a biztonsági intézkedések mellett sem nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy az űrrepülés komoly kockázatot hordoz magában. A legénység ezen az úton fogja először kipróbálni az új biztonsági eszközöket, ami mellett 15 tonna ellátmányt és cserealkatrészt is el kell majd juttatniuk a Nemzetközi Űrállomásra.
Július 13. a lehetséges kilövési napok közül az első. A kedvezőtlen időjárás, vagy az esetlegesen felmerülő hibák miatt a kilövési ablakot 3 hétben határozták meg, július 31-el bezáróan, ezután már csak szeptemberben lenne esedékes az indulás.
A készenléti ellenőrzés – ami egyébként minden egyes űrsikló küldetést megelőz – ezúttal a NASA űrműveleti igazgatóhelyettese, William Readdy elnökletével zajlott. “A mai döntés egy rendkívül fontos mérföldkő az űrsikló újra szolgálatba állításában. Technikai és műszaki csapataink folytatják előkészületeiket, hogy biztosítsák Eileennek és legénységének a küldetés sikerét” – mondta Readdy.
Az általános optimizmust némileg beárnyékolja az a hét eleji jelentés, melyben egy független munkacsoport megállapította, hogy a Columbia vizsgálóbizottság által megadott 15 javaslatból a NASA hármat még mindig nem tud teljesíteni. A szakértők szerint továbbra sem teljesen megoldott a jég vagy a szigetelés általi sérülések kiküszöbölése, valamint az űrsiklón keletkezett sérülések földkörüli pályán történő kijavítására irányuló technikák is gyerekcipőben járnak még. Griffin elismerte a hiányosságokat és igyekezett biztosítani az újságírókat, hogy a NASA mindent megtesz ezek pótlására. Ennek róható fel az eredeti májusi kilövési időpont áttolódása júliusra, ami a külső üzemanyagtartály biztonságosabbá tételi munkálatai miatt következett be.
Összességében az űrhivatal vezetője szerint a NASA mindent megtett, ami emberileg lehetséges a repülés biztonsága érdekében, a két és fél évnyi munka mellett dollár milliárdokat fektettek be az űrsiklók visszatérésébe, mindezek fényében az űrsiklók történetének legbiztonságosabb küldetését várja.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
