Tények, árak
• Kehidakustány Budapesttől körülbelül 200, Keszthelytől 20, Hévíztől 15 kilométerre található Zala megyében.
• A kehidai gyógyvíz 49 ˚C-os kalcium-magnézium hidrogén-karbonátos, kénes, radont nem tartalmazó minősített gyógyvíz. Alkalmas idegrendszeri, nőgyógyászati, bőrgyógyászati és mozgásszervi problémák megelőzésére és gyógyítására.
• A fürdő vasárnaptól csütörtökig este nyolcig, péntek–szombat tízig van nyitva.
• A fürdőt három zónára osztották fel, a zónákba 2 és 3 órás, valamint egész napos jegyek válthatók. Hétvégén a legolcsóbb felnőtt egész napos jegy 1600, a legdrágább 3100 forint. Két felnőttnek két gyerekkel érdemes családi jegyet kérni, hatéves korig a gyerekeknek ingyenes a fürdő.
Az utóbbi években Kehidakustány újra és újra meglep. Pedig nem mondhatnám, hogy a hozzáállásom ne lenne elég kritikus: igencsak mélyen él bennem a nyolcvanas évek kehidai fürdőzéseinek hangulata a vérciki úszósapkákkal és a lábat áztató falusi nénikékkel. Emlékszem, a térség menő fürdője, Zalakaros után szánalmasnak láttam a két kis medencét. A nyolcvanas évek végére azonban Zalakaroson már nyüzsgött a sok német, és ebből kifolyólag az árak is emelkedtek, így a szüleim úgy döntöttek, Kehidát teszik meg fürdőéletünk központjának. (Hévíz két kisgyerekkel nem jöhetett szóba.)
Aztán eltelt csaknem egy évtized, hogy nem jártam Kehidán. 2003-ban azonban ismét Keszthelyen nyaraltunk, ráadásul egy kisiskolás gyermekkel kiegészülve. Az idő hűvös, szeles volt, nem kívánkoztunk a Balatonba. Sebaj, fürdő van a környéken bőven, leteszteljük őket! Szüleim, akik azóta is kitartanak Kehida mellett – bár időnként már elcsábulnak a térség legújabb fürdőjébe, Zalaszentgrótra is, aminek azonban egyelőre komoly hiányossága, hogy fiatal fürdő lévén nincsenek még nagy, árnyékot adó fái –, bőszen győzködtek bennünket, hogy Kehidán kezdjük a melegvizes programot, a friss felújítás után rá se ismerünk a régi kis nyomorúságosra.
Hihetetlennek tűnt…
Igazuk lett, olyannyira, hogy az akkori nyaralás alatt más fürdőbe nem is jutottunk el, gyerek-felnőtt egyaránt beleszeretett. Élményfürdő, csúszda és gyógyvíz benn, hét medence kinn. A hideg vizes úszómedencétől a 36 ˚C-os forróig volt minden, a nagy sláger a hullámmedence lett. A pázsit gyönyörű friss zöld volt, és ha időben érkeztünk, még napozóágy is jutott.
Gyerekkel ideálisnak bizonyult a hely: volt olyan medence, ahol az úszást tanítgathattuk, volt olyan ahol az élményelemeket próbálgathattuk, és olyan is, amelynek széléről félnapokat ugrálhatott bombát. Olyan hihetetlennek tűnt az egész: nem húz el zajos, forgalmas út mellettünk, a horizonton a szelíd zalai dombok, béke és nyugalom árad a tájból, és mindehhez a világvégi kisfalu szélén egy olyan modern, szép fürdő, amilyenben én itthon korábban még nem jártam.
A kellemes élményeken felbuzdulva innentől kezdve ha Keszthelyen jártunk, évszaktól függetlenül elautóztunk Kehidára. Télen is élveztük: a fedett részben van lehetőség kényelmes nyugágyban csendesen relaxálni és a gyógyvizes medencében üldögélni, de átadhattuk magunkat az önfeledt pancsolásnak is az élményelemekkel gazdagon felszerelt nagymedencében. Az emeleten négy szauna (pesti szaunákra jellemző tömeggel itt még nem találkoztunk) és egyéb, a wellness alá sorolt szolgáltatás található.
A fejlődő falu
Legutóbb idén június elején jártunk itt. Szombat kora délután volt, és nem volt könnyű parkolóhelyet találni. Benn azonban nem volt zsúfoltságérzésünk, a sok medence felszívta a tömeget. A fürdőzés most is jólesett, olyat azonban, amit korábban még ne láttunk volna, ez alkalommal nem tapasztaltunk. Nem így a faluban.
A nyolcvanas években porfészeknek látott, valamivel több mint ezerfős falu mintha „zalakarosodna”. Szálloda, biofalu már korábban is volt a fürdő közelében, most azonban lakópark is épül. Van már ingatlaniroda, és az utcákon egy-két német tábla is megjelent. Kiépülőben a falusi turizmushoz elengedhetetlen vendéglátás, és megjelentek a „Szoba kiadó” táblák. Bár ráz a hideg a gondolattól, hogy Kehida elveszítheti mostani báját, ezt a “világvégi békesziget szuper fürdővel” hangulatot, valahol szurkolok is a fejlesztéseknek. Mert ilyen népmesei fordulatokat, mint amilyenek ennek a falunak az életében voltak az elmúlt évtizedben, az élet ritkán produkál.
1996-ban úgy tűnt, hogy a fizetésképtelenné vált önkormányzat még a szennyvízcsatornázást végző vállalkozót sem tudja kifizetni. A vállalkozó fontolgatta is, hogy felszámolási eljárást indít a falu ellen, végül inkább előremenekült, és segítette az önkormányzatot a talpra állásban. Magánemberként vásároltak három és fél hektárnyi földet a fürdő szomszédságában, ám nem piaci áron, hanem annak többszöröséért. Az önkormányzat így pénzhez jutott, saját forrás birtokában pedig állami támogatáshoz is, amely segítségével be tudták fejezi a csatornázást.
Később a vállalkozó hiába közművesítette a háromhektáros területét, a kutyának sem kellett, nem tudott megválni tőle. Most már mondhatjuk, hogy szerencséjére. Időközben a falu fürdője befuccsolt, az önkormányzat jegyzője pedig a vállalkozót kérte fel az üzemeltetésére. A Széchenyi-terv támogatásával a falusi fürdőből modern komplexumot építettek. Az építkezés a helyi vállalkozóknak munkát adott, csakúgy mint most a fürdő a falusiaknak. A fürdő igazi kitörési pontnak bizonyult, és kiaknázásra váró lehetőségek még bőven akadnak.
