„Hat évvel később mégis a kar elnökét a repülőtéren tartóztatták le, és a vád szerint több mint 924 millió forint jogtalan előnyre tett szert. Helyre állt a közbizalom?” – tette fel a kérdést Gyöngyösi, Trócsányi elmondta, hogy folyamatban lévő ügyről van szó, és hangsúlyozta az ártatlanság vélelmének fontosságát. „Én nagyon fel vagyok háborodva akkor, ha kiderül valakiről, hogy a szabályokat nem tartja be” – mondta.
„Völner Pál mint államtitkár kinevezése kinek az ötlete volt, ki ajánlotta, hogyan történt?” – kérdezte Toroczkai. Trócsányi azt mondta, hogy azok közül akart választani, akiknek volt jogi doktorátusuk, Völnernek emellett volt államtitkári tapasztalata is, ezért kereste meg, és lett parlamenti államtitkár.
Nacsa Lőrinc a díjreformról kérdezte Trócsányit, mely a 7 éves kinevezési korlát bevezetés mellett megvalósult a minisztersége alatt. Tapasztalt-e nyomásgyakorlást a végrehajtók részéről, és hogyan érintette a díjcsökkentés a végrehajtókat és az adósokat? – kérdezte. „Nem volt baráti a viszony, maradjunk annyiban. Bármihez hozzányúltunk, az akkori Végrehajtói Kamarának a képviselői ellenálltak, nyilván a díjrendeletet is negatívan fogadták” – mondta, hozzátéve, hogy határozott utasítása volt a díjcsökkentés.
A végrehajtási kinevezésekről kérdezte Gyöngyösi István Trócsányit, aki elmondta: a kinevezés Dr. Vízkelety Mariann igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkárhoz tartozott, arról pedig nincs tudomása, hogy az államtitkárok között zajlott-e ebben egyeztetés. „Nekem nem volt tudomásom arról, hogy Völner Pál a végrehajtók kinevezésénél szerepet játszott” – mondta, mivel Gyöngyösi kérdésében arról is beszélt, hogy periratok szerint Völner állította össze a jelöltek sorrendjét.
