Vizsgálatot indított a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE), miután egy hallgató arról posztolt, hogy a gólyatáborban pont jár a szexért. A Telex szerdán írt arról, hogy egy zárt csoportban ilyen tárgyú hallgatói bejegyzés jelent meg:
Szex gólyával – 200 pont, Szex mentor/szervezővel – 250 pont, Szex ehök elnök – 500 pont.
A bejegyzéssel kapcsolatban az NKE sajtóosztálya azt közölte, hogy egy, a hallgatók kis csoportjával foglalkozó felsőbb éves tette ki a posztot egy zárt csoportban, és az érintett néhány hallgatót – azokat is, akik megosztották a bejegyzést – már kedden hazaküldték a gólyatáborból.
Hasonló visszaélésekre számos példa akadt az elmúlt években, évtizedekben. Tavaly az Eduline írta meg, hogy a BME Villamosmérnöki Kar bodajki gólyatáborában durván bántak a gólyákkal. A diákok egyebek mellett arra panaszkodtak, hogy
- tűző napon kellett gyalogolniuk egy órán keresztül,
- a gurulós bőröndöket is csak kézben cipelhették,
- az első este csak későn kaptak enni,
- és az összes táskát kipakoltatták a gólyákkal, elvették még a gyógyszereiket is.
Ez a rendezvény előzőleg onnan vált ismertté, hogy a szervezők előre jelezték: nem lehet óvszert vinni a tábor területére. A megalázó bánásmód miatt többen inkább idő előtt hazamentek.
Az utóbbi években a hasonló visszaélések egyre inkább láthatóvá váltak, Gregor Anikó szociológus szerint azonban nem biztos, hogy tényleg több a visszaélés, inkább a társadalmi normaérzékenység változott.
Az ELTE Társadalomtudományi Karának docense szerint hasonló esetek régebben is előfordultak, de a résztvevők kevésbé érzékelték azokat problémaként. Emellett a digitális technológiák – az NKE gólyatáborával kapcsolatos friss esetben például egy képernyőmentés is – segítik az esetek nyilvánosságra kerülését.
A szakértő szerint az egyetemi gólyatáborok mikroklímája és hatalmi viszonyai önmagukban elősegíthetik a visszaéléseket. A táborokban a felsőbb évesek már csak azért is hatalmi helyzetben vannak az egyetemre épp belépőkkel szemben, mert ismerik a terepet, a szabályokat, a programokat. Mint mondta, a gólyatábor egy beavatási rítus, ahol az intézményi identitást informális módon közvetítik. Az egyetemeken nemcsak a hivatalos szabályok számítanak, hanem az íratlan hierarchiák is.
A hallgatók befogadás iránti vágya gyakran nagyobb, mint az a képességük, hogy a saját határaikat felismerjék
– magyarázta a szociológus, hozzátéve: a csoporthatás miatt néha olyan dolgokat is megtesznek a résztvevők, amiket egyedül soha nem vállalnának.
Az anonim tömeghelyzet, a teljesítménykényszer, a „mindenki más is csinálja” hatása hajlamosabbá teheti a résztvevőket kockázatos vagy megalázó feladatok teljesítésére. A befogadás igénye tovább növeli ezt a hajlandóságot. Az alkohol és más tudatmódosító szerek használata ugyancsak fokozza a visszaélések lehetőségét, különösen egy olyan országban, ahol az alkoholfogyasztás kultúrája erősen jelen van – hívta fel a figyelmet.
Gregor szerint a megelőzés felelőssége elsősorban a szervezőké, másodsorban viszont az egyetemi vezetésé is, amely partneri kapcsolatban áll a hallgatói önkormányzatokkal. Az is fontos, hogy legyenek olyan fórumok, amelyeknél biztonságosan jelezhetők a hasonló visszaélések.
A szociológust arról is kérdeztük, milyen lehetőségei vannak egy elsőéves hallgatónak arra, hogy egy kockázatos gólyatábori helyzetben képes legyen megőrizni a személyes integritását és méltóságát. Gregor Anikó szerint az a hallgató, aki kényelmetlenül érzi magát vagy visszaélést tapasztal
- jó, ha szövetségeseket keres a többi gólya között,
- a helyszínen jelezheti a problémáját a szervezőknek,
- rosszabb esetben, ha szükséges, hagyja el a tábort,
- jelezze a panaszát az egyetem megfelelő fórumain,
- súlyosabb esetben gyűjthet bizonyítékot a tapasztalt visszaélésről,
- illetve tegyen feljelentést, ha bűncselekmény történt.
Jó hír, hogy az utóbbi években több egyetemen is lépéseket tettek a gólyatábori visszaélések megelőzésére. A Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) több kara ugyanakkor már nem szervez gólyatáborokat, hanem helyettük úgynevezett orientációs heteket tartanak. A közösségépítés ilyenkor nem elutazással, nem egy külső helyszínen, hanem egyetemi környezetben történik, ami egyúttal kevesebb kockázatot is jelent.
Nem állandó problémáról van szó a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) szerint. Budai Marcell sajtófőnök a 24.hu kérdésre azt mondta: inkább ritkán, időszakosan előkerülő esetekről lehet hallani. A HÖOK elítéli a mostanihoz hasonló visszaéléseket, a gólyatáborok túlnyomó része ugyanakkor problémamentes – állította.
Egyetlen eset sem bagatellizálható, de ne felejtsük el, hogy több tízezer hallgató vesz részt minden évben ezekben a táborokban
– fogalmazott Budai Marcell, aki szerint a gólyatáborok szervezésével kapcsolatban a HÖOK-nak korlátozott a mozgástere, hiszen ernyőszervezetként működik. A konkrét szervezésekben nem vesznek részt, az a hallgatói önkormányzatok dolga, három területen azonban mégis léptek a megelőzés érdekében:
- képzéseket tartanak a szervezőknek, ezeken segítenek kijelölni a határokat, és tisztázzák a felelősségi köröket,
- megtörtént az etikai kódex finomhangolása, amit minden szervező elfogadott,
- továbbá kidolgoztak egy ajánlást is, amely részletesen számba veszi a programtervezés, a költségvetés, a kommunikáció és a viselkedési normák szempontjait is.
Lapunk kérdésére Budai Marcell elmondta: a HÖOK nem monitorozza a gólyatáborokat, de képviselőik gyakran személyesen is jelen vannak, évente 15–20 gólyatáborba látogatnak el különböző programokkal.
A sajtófőnök kiemelte: a panaszkezelési rendszer többszintű, vagyis több csatornán lehet jelezni, ha valaki visszaélést tapasztalt. Így panaszt lehet tenni a gólyatábori mentornál, a HÖK-nél, az egyetemen, de a HÖOK-hoz is lehet fordulni. Hozzátette:
a cél az, hogy a táborok ne csak élményt adjanak, hanem mindenki számára biztonságosak és befogadók legyenek.
