A Budai Központi Kerületi Bíróság szerint a rendőrség megalapozatlanul, a tények felderítése nélkül tagadta meg, hogy jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt nyomozást indítson a kormányzat Vodafone- és Yettel-részvényügyleteivel kapcsolatban, ezért hatályon kívül helyezte a BRFK erről szóló határozatát.
A napokban hozott végzés szerint a BRFK Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály Gazdaságvédelmi Osztálya nem vitatta ugyan, hogy a részvénycserék és -eladások során 13 milliárd forintos vagyoni hátrány érte a százszázalékos állami tulajdonban álló Corvinus Zrt.-t, mégsem gyűjtötte be az ügy feltárásához szükséges dokumentumokat, inkább néhány újságcikkből igyekezett indokot gyártani a vizsgálat lefolytatása ellen.
Az MSZP frakcióvezetője, Tóth Bertalan január elején tett rendőrségi feljelentést a Vodafone adásvétele kapcsán keletkezett hatalmas veszteség miatt, és azt állította, hogy az állam előnytelen részvénycseréket hajtott végre: magasabb értékű részvényeket cserélt el alacsonyabb értékűekre, amivel végső soron az Antenna Hungária Zrt. többségi tulajdonosának, a 4iG Nyrt.-nek a piaci pozícióját javította. A 4iG szerepéről itt olvashat bővebben.
Az MSZP közérdekű adatigényléssel szerezte meg az adatokat, amelyekből kiderült:
- 2023. január 31-én a Corvinus Zrt. 49 százalékos részesedést vásárolt a Vodafone Magyarország Zrt.-ben, amelynek állami tulajdonú részvénycsomagja így 323,4 milliárd forintot ért. Ez alapján a két nappal később elcserélt, 19,5 százaléknyi Vodafone-részvény értéke 128,7 milliárd forint volt.
- 2023. február 2-án a Corvinus Zrt. elcserélte a Vodafone 19,5 százaléknyi részvényét a másik mobilvállalat, a Yettel és annak hálózati infrastruktúra cége, a Cetin részvényeire. A csereügylet során a Vodafone-részvények értékét 125,7 milliárd forintban állapították meg, így hárommilliárd forinttal kevesebbet értek, mint két nappal korábban.
- 2023 decemberében a Corvinus Zrt. eladta a Yettel- és Cetin-részvényeit 115,8 milliárd forintért, ezzel további 9,9 milliárd forintos veszteséget kellett elkönyvelnie.
A nyomozás megtagadása miatt az MSZP politikusa felülbírálati indítványt nyújtott be, amit a bíróság megalapozottnak talált, és arra az álláspontra helyezkedett, hogy a 10 százalékot meghaladó, nagyarányú értékvesztés önmagában elég, hogy felvesse az állami vagyonnal való felelős gazdálkodás akár szándékos, akár gondatlan megsértésének egyszerű gyanúját.
Minthogy a büntetőeljárás feladata az igazság kiderítése, a nyomozás feladatát kell, hogy képezze az egyszerű gyanút esetlegesen alátámasztó vagy azt cáfoló tények felderítése és rögzítése
– szögezte le a bíróság, hozzátéve, hogy a nyomozó hatóság a nyomozati iratok szerint csak látszólag törekedett a veszteség okainak feltárására.
Semmilyen olyan adat bekérésére nem került sor, amely alapján tisztázható lett volna, hogy a jogügyletek ilyen veszteség melletti megkötése milyen indokok mentén történt, annak során a rendes gazdálkodás szabályait maradéktalanul betartották-e, volt-e olyan külső, piaci folyamat vagy belső, az állami vagyonnal való gazdálkodás körében felmerülő, méltányolható ok vagy érdek, amely ilyen értékkülönbözet mellett is megengedhetővé teszi az állami vagyonnal ekként való rendelkezést.
A bíróság azt is kiemelte, hogy a nyomozást elutasító határozat egy sajtóhírre is hivatkozik a részvényügyletek „indokoltságának alátámasztására törekedve”. 2023. december 19-én „Kiszáll a Yettelből a magyar állam” címmel cikk jelent meg a Portfolión, amely a Gazdaságfejlesztési Minisztérium közleménye alapján azt állította, az ügylettel keletkező bevételt az állam a budapesti repülőtér visszavásárlásának finanszírozásához fogja felhasználni.
A bíróság szerint azonban a nyomozó hatóság a hivatkozást nem tette az eljárás anyagává, ebből következőleg nem vonhatott le megalapozott következtetést arra nézve, hogy a Vodafone-részvények Yettel- és Cetin-részvényekre történő elcserélésének indokát valójában mi képezte.
