A közzétett rendelettervezet beigazolta a félelmeket, a kormányzat már idén érdemjeggyel értékeli a kompetenciaméréseket és az eredményt beszámítja a középiskolai felvételibe. A Szülői Hang tiltakozik az intézkedés ellen, mert az tovább növeli a már most is nagy esélyegyenlőtlenséget, megnehezíti a bejutást a gimnáziumokba, azok elsorvasztását vetíti előre. A szervezet arra reagált, hogy már idén március 1-jétől hatályba lép az a módosítás, amely alapján emelt szintű érdemjegyekkel osztályoznák az országos kompetenciamérés eredményeit, az osztályzatok az év végi jegyekbe és a következő évi középiskolai felvételin elérhető pontszámokba is beszámítanak majd.
A Pintér Sándor által jegyzett módosítás célja, hogy
növelje a kompetenciamérés jelentőségét a tanulók körében, ösztönözve őket arra, hogy maximális figyelmet és erőfeszítést fordítsanak a teszt kitöltésére.
A Szülői Hang korábban petíciót indított a döntés ellen, amikor a Kréta-rendszeren keresztül a szülők véleményét szondázta erről a szaktárca. A közösség képviselője, Miklós György most Népszavának azt mondta: a tanulóknak és a pedagógusoknak szinte egyáltalán nem lesz idejük felkészülni a változásokra, idén a kompetenciamérések március 24-én kezdődnek.
Ha valaki most elrontja a teszteket, előfordulhat, hogy már előre el fogja veszíteni az esélyét arra, hogy jövőre egy számára jobb gimnáziumba felvételizzen sikeresen. A pedagógusoknak sem lesz idejük arra, hogy a megváltozott körülményeknek megfelelően készítsék fel a diákokat a kompetenciamérésre. Ez egy merénylet a gyerekek ellen
– fogalmazott Miklós György. A Szülői Hang képviselője szerint a módosítás egy újabb lépés a gimnáziumi képzés elsorvasztása felé. Felidézte: a szülők február 16-ig kaptak időt a kérdőív kitöltésére a rendelettervezet pedig február 18-ára már el is készült. Az, hogy a központi teszt osztályzatait miként állapítják meg, még nem ismertek. Miklós György „szintlépésnek” nevezte, hogy a kormányzat immár a diákok osztályozásába is beleszól. A Népszavának a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke, Totyik Tamás azt mondta: nem erre találták ki a kompetenciamérést, a teszt erre teljesen alkalmatlan, ha megteszik,
az már nem kompetenciamérés lesz, hanem záróvizsga.
A több mint félszáz szakmai szervezetet tömörítő Civil Közoktatási Platform is arra hívta fel a figyelmet, hogy tovább csökkenti a tanári autonómiát, ha az érdemjegyek megállapítása egy központi mérés eredménye lesz, a teszt eredményének felhasználás az iskolai értékelésben pedig funkcióidegen. Kivédhetetlen probléma az is, hogy rendkívül nagyok a tanulók szintjén jelentkező mérési hibák.
Ezek ma kiküszöbölhetetlenek, a mérés természetéből fakadnak. Az, hogy az eredmények a tanulók sorsát befolyásolják, mérhetetlenül igazságtalan lenne.
A kormányzat korábban egyébként valóban egyértelművé tette, csökkentené a gimnáziumban továbbtanulók arányát. Varga-Bajusz Veronika, a fiatalokért is felelős államtitkár mondta azt, hogy noha Magyarország már szakképzési nagyhatalom, de a kormány célja, hogy az általános iskola elvégzése után tízből hét, de akár nyolc diák is a technikumot válassza, a jelenlegi hathoz képest.
