Sikeresen megugrotta a bíróságon az első akadályt két olyan kárpátaljai menekült család, amelyeket még tavaly augusztusban fosztottak meg az államilag támogatott lakhatásuktól egy nyáron meghozott kormányrendelet alapján. A Fővárosi Törvényszék szerdán reggel két olyan család ügyét kezdte tárgyalni, akik az ügyben méltányossági kérelemmel fordultak a 2023 májusában kinevezett Pál Norberthez, az orosz–ukrán háború elől Magyarországra menekülő személyekért felelős kormánybiztoshoz. A jogvédők szerint embertelen kormányrendelet végrehajtása már az ő feladata volt.
Az ügy hátterében az áll, hogy a magyar kormány még júniusban egy kormányrendelettel alapjaiban változtatta meg a háború elől Magyarországra menekült ukránok elhelyezésének szabályait. Eszerint augusztus 21-étől csak az „Ukrajna katonai műveletekkel közvetlenül érintett közigazgatási egységeiből” érkezők jogosultak lakhatási támogatásra. Hogy mely megyék tartoznak ide, arról Pál Norbert dönt Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter közreműködésével.
A háború sújtotta ukrajnai területekről lista készült, amelyet ezidáig egyszer sem módosított a kormánybiztos, dacára annak, hogy erre minden hónapban lehetősége van. A lista kibővítése legutóbb novemberben vált volna aktuálissá, amikor egy széles körű orosz rakétatámadást Kárpátaljának sem sikerült megúsznia. Az ukrán légvédelem által leszedett egyik rakéta roncsa akkor ugyanis épp egy magyar többségű település melletti erdőbe csapódott be. Ám ez sem volt elég, hogy Kárpátalját katonai műveletekkel közvetlenül érintett közigazgatási egységé nyilvánítsa a magyar állam.
A Pál Norbertet beperlő kárpátaljai családok – miután utcára tették őket – azt szerették volna elérni, hogy körülményeikre tekintettel továbbra is részesülhessenek államilag támogatott lakhatásban. Képviseletüket a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédei látják el.
A családok egyike különösen nehéz helyzetben van, hiszen egy egyedülálló kárpátaljai anya három kiskorú gyermekével érkezett Magyarországra a háború elől menekülve. A gyerekek közül a legidősebb még csak tizenhárom éves. Az asszony férje azért nem tudott a családdal jönni, mert katonakorú férfiként nem hagyhatta el Ukrajnát. Most katonai szolgálatot teljesít – tudta meg a 24.hu az eredetileg Szentesen menedéket találó család egyik ügyvédjétől, Kovács Tímeától.
A nő helyzete tavaly augusztusban vált igazán drámaivá.
Innentől kezdve neki ugyanis egyszerre kell megkeresni a lakbérre és megélhetésre elegendő pénz, és ezzel együtt a kisgyerekek ellátásáról és felügyeletéről is gondoskodnia kellene. Az állami lakhatási támogatás nélkül maradt családnak el kellett költöznie az addig biztonságosnak tűnő szálláshelyéről. Ezt a Magyar Vöröskereszt biztosította számukra a szentesi inkubátorházban. Mivel az asszonynak annyi pénze nem volt, hogy a három gyerekkel albérletet fizessen Szentesen, egy – az ügyvéd által meg nem nevezett – kistelepülésre kellett költözniük. A nő lényegében csapdába esett, hiszen a lakóhelyén nincs megfelelő munkalehetőség, ahol viszont lenne, ott az albérletet nem tudná kifizetni.
Elmondása szerint az asszony egyedüli jövedelemforrása az a létfenntartási támogatás, amely havonta 13 700 forintot jelent gyerekenként. A faluban, ahol laknak, az önkormányzat nyújt egy jelképes lakhatási támogatást is, ez azonban szintén csak 30–40 ezer forint bevételt jelent havonta a családnak. Mindezek alapján
„Meggyőződésem szerint mindenképp igazolható, hogy ilyen esetben a gyermekek legfőbb érdeke, hogy legalább lakhatásuk legyen” – magyarázta Kovács Tímea. Új lakóhelyükön a gyerekeknek újból be kellett illeszkedni egy számukra ismeretlen közösségbe, hiszen iskolába járniuk kell. Ez felveti annak lehetőségét is, hogy a gyerekek újra traumát élnek át, miután kiszakították őket környezetükből. Ők ugyanis immár két éve gyakorlatilag otthontalanul élnek a nagyvilágban – tette hozzá az ügyvéd. A család kezét a Magyar Vöröskereszt szentesi szervezete ugyanakkor nem engedte el, lehetőségeik szerint adományokkal élelmiszerekkel támogatják létfenntartásukat.
A másik kárpátaljai magyar család annyival van egyszerűbb helyzetben, hogy mindkét szülő Magyarországon van. Az édesapa építkezéseken dolgozik. A családnak eddig szerencséje volt, mert olyan egyesületi szálláshelyet tudtak találni az állami lakhatási támogatás megvonása után, ahol csak százezer forintot kellett fizetniük, további százezer forinttal pedig az egyesület segítette a lakhatásukat. Januártól azonban ez a támogatás is elapadt: a négygyerekes család immár kétszázezer forintot fizethet a lakhatásért, ám ebben a rezsi még nincs benne.
A bíróságnak a tárgyaláson mindenekelőtt azt kellett eldöntenie, hogy elutasítja-e a menekültek keresetét. Erre végül nem került sor, noha a kormánybiztos jogi képviselője, Balsai István ügyvéd amellett érvelt, hogy a közigazgatási bíróságnak nincs hatásköre az ügyben, hiszen a méltányossági kérelmek elbírálása nem közigazgatási ügy. Ennek azért van jelentősége, mert közigazgatási eljárásoknak szigorú formai követelményei vannak. Ide tartozik például az indoklási kötelezettség is, amit Pál Norbert a kérelmek elbírálásakor elmulasztott.
A tárgyaláson a családokat képviselő ügyvéd, Győző Gábor arról beszélt, hogy a bíróságnak el kell döntenie, hogy közigazgatási ügyről van-e szó. Másodsorban azt állította, hogy a menedékesek lakhatását megszüntető kormányrendelet végrehajtása európai uniós jogba ütközik.
Az ügyvéd szerint az ilyen ügyekben az ideiglenes védelemről szóló uniós irányelvet kellene érvényesíteni, amely értelmezése szerint nem teszi lehetővé, hogy a lakhatásuktól ilyen módon fosszák meg a háború elől Magyarországra menekülő családokat. A kormánybiztost beperelő családok képviselője a bíróságtól azt is kérte egy korábbi beadványban, hogy az irányelv értelmezésére vonatkozóan kérdést intézzenek az Európai Unió Bíróságához.
A magyar állam szerint a menedékesek lakhatásának támogatásáról lehet az alapján dönteni, hogy Ukrajnának melyik részéről érkeztek. A menekült családok képviselője szerint azonban ilyen megkülönböztetés az Európai Unióban egyetlen tagállamban sincs, még a támogatási formákat viszonylag szigorúan korlátozó Lengyelországban sem, ráadásul az uniós irányelv ilyen lehetőséget nem is ad. Az ügyvédek emellett azt is kifogásolják, hogy méltányossági kérelmet csak olyanok terjesztettek elő, akik korábban részesültek állami lakhatási támogatásban, vagyis azoknak, akik a kormányrendelet megjelenése után érkeztek Magyarországra – például Kárpátaljáról –, nincs lehetőségük arra, hogy támogatott lakhatáshoz jussanak.
Juhász Dorottya bírónő elutasította a menekülteket képviselő ügyvédeknek azt az indítványát, hogy a bíróság az Európai Unió Bíróságától kérjen jogértelmezést, de a menekültek keresetét megalapozottnak találta.
Szekeres Zsolt ügyvéd, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa – aki szintén részt vesz a kárpátaljai családok képviseletében – a tárgyalás után lapunk kérdésére elmondta: az, hogy a menedékes családok keresetét nem utasította el bíróság, azt jelenti, hogy a méltányossági kérelmek elbírálását közigazgatási eljárásnak tekinti. Ha pedig így van, akkor Pál Norbert kormánybiztosnak indokolnia kellett volna, hogy miért hozott elutasító döntést.
Az ügyvéd hozzátette: nagyjából 35–36 családot képviselnek. Az érintettek között sok az iskolás korú gyerek, akik akár már másfél-két éve ugyanazon a helyen laktak, amit a magyar állam finanszírozott számukra. A gyerekek iskolába, óvodába jártak, a társadalmi integrációjuk megkezdődött.
Ezt szakította meg a magyar állam embertelen döntése egyik napról a másikra. Vannak, ahol kifejezetten beteg emberek is áldozatul estek ennek a gyakorlatnak
– fogalmazott. Az általuk képviselt családokban az is közös, hogy mindannyian kívül esnek azon a földrajzi korlátozáson, amelyet a kormány alkalmazni kezdett az Ukrajnából menekülőkre – tette hozzá Szekeres Zsolt.
Amikor augusztusban hatályba lépett a kormányrendelet, ukrajnai menekültek százai veszítették el a lakhatási biztonságukat. Ők olyan megyékből érkeztek – például a nagyrészt magyarok lakta Kárpátaljáról –, amelyeket a magyar kormány a mai napig nem tekint háború sújtotta területnek.
Elsőként a 24.hu számolt be arról, hogy tavaly augusztus 21-én közel száz ukrajnai menekültet tettek utcára a Komárom-Esztergom megyei Kocson. Az ő ügyüket február elején tárgyalja ugyanaz a bíró, aki a szerdai tárgyalást vezette. A szerdán tárgyalni kezdett ügyben ítélet február 12-én várható.
