Hogyan sikerült Magyar Péternek témává tenni az egészségügyet?

Miután Magyar Péter a júniusi EP-választáson az ellenzék vezetőjévé lépett elő, a politikai holtidőt nem nyaralással töltötte, hanem hozzálátott a pártépítéshez, és agresszív kommunikációs kampányt húzott fel a kánikula miatt térde rogyott egészségügyi rendszerre. A tiszás politikusok kórházbejárásai két hétig uralták a nyilvánosságot, és a kormányt is megszólalásra késztették.

Ők nem mentek szabadságra. Magyar Péter végigpolitizálta az egész nyarat. Jelen van. Úgy megy neki a szeptemberi évadnyitónak, hogy nem szorult hátrébb. Az ő szempontjából az a lényeg, hogy lőtávolságon, vagyis tíz százalékon belül legyen, mint az egyedüli potenciális kihívója Orbán Viktornak

– mondta Ruff Bálint politikai tanácsadó, a Partizán Vétó című műsorának szerkesztő-műsorvezetője, aki Magyar kampányát értékelte lapunknak.

Ellenzéki polgári körök és Magyar-infó

Egy hónappal a Tisza választási sikere után, július elején a párt kampánynyitónak nevezett, zártkörű rendezvényt tartott. Bejelentették, hogy megkezdik a felkészülést a 2026-os országgyűlési választásra, és a támogatók segítségét kérik a 106 egyéni jelölt kiválasztásához – hogy milyen formában, az egyelőre nem világos. Elindult a pártszervezet kiépítése – Magyar később elmondta, hogy ebben a Tisza nyáron bemutatott alelnökének, az idáig rendezőként dolgozó Radnai Márknak szán fontos szerepet –, aminek egyik elemét a polgári körök mintájára létrehozott úgynevezett Tisza-szigetek jelentik majd. Magyar már Szentendrén, Jászberényben és Kapuváron is ellátogatott ilyen közösséghez.

Orbán a 2002-es választási vereség után hozta létre az utóbb mostohán hagyott civil hálózatát, amely megteremtette a párt mozgalmi bázisát, és olyan tapasztalatokat hozott a szervezetépítés terén, melyek a mai napig a Fidesz-hatalom támaszául szolgálnak. Ez Magyar politikai szocializációjának fontos időszaka, így nem csoda, hogy a szervezetépítéshez innen merít inspirációt. Nem Magyar az első ellenzéki politikus, aki az orbáni recept szerint próbálja hálózatosítani mozgalmát, elég Márki-Zay Péter Kossuth-köreire vagy Ujhelyi István Esély-köreire gondolni, ám ezeknek a kísérleteknek csöndes eljelentéktelenedés lett a sorsa.

A Tisza-szimpatizánsok több Facebook-csoportban és a gamerek kedvelt társalgójában, a Discordon is aktívan érintkeznek egymással, de Magyar rendszeresen szól közvetlenül is híveihez. A vasárnap esténként élőzött Magyar-infókon a pártelnök beszámol a heti történésekről, aztán kérdésekre válaszol. Idáig a Magyar-infók a Facebookon átlagosan 280 ezer megtekintést hoztak, a YouTube-on pedig több mint százezret. Vagyis ezeken a platformokon többen kíváncsiak rá, mint Orbán Kossuth rádiós bejelentkezéseire (május óta a Facebookon átlagosan 180 ezren, a YouTube-on 40 ezren hallgattak bele a kormányfői interjúkba), és Magyar igehirdetései minimum felveszik a versenyt a Kormányinfóval, amelynek az összesített nézettségét nehéz belőni, mivel több oldalon (a közmédiáén, a kormányén és Gulyás Gergelyén is) közvetítik.

Megtalálni a témát

Júliusban és augusztus elején Magyar rengeteg témába belekapott.

• Ellátogatott Ukrajnába a lerakétázott kijevi gyerekkórházhoz, Bucsába és Kárpátaljára,
• lezajlott az Európai Parlament alakuló ülése, ami után a tiszások három bizottsági alelnöki pozíciót kaptak,
• megkezdte a tárgyalásokat – az elzárkózó Szentkirályi Alexandra kivételével – a fővárosi frakcióvezetőkkel, illetve Karácsony Gergely főpolgármesterrel,
• replikázott Orbán tusványosi ígéretére, és szja-mentességet ígért a háromgyermekes anyáknak,
• a kormányfő és minisztereinek bérnövekedésére reagálva bejelentette, hogy a Tisza kormányra kerülése esetén a tanárokéhoz kötné a tárcavezetők és a kormányfő fizetését,
• közölte, hogy 5 százalékra csökkentenék a gyümölcsök és a zöldségek áfáját,
• és belengette (még a vasúti összeomlás előtt), hogy remeg Lázár János széke, hazugsággal vádolta meg Orbán Balázst, valamint acsarkodott egyet Pócs János fideszes képviselővel.

Ám ezekben a hetekben a kormányoldal uralta a közbeszédet a harmadik legnagyobb EP-frakció gründolásával, Orbán „békemissziójával”, majd tusványosi világmegfejtésével, ráadásul ekkor még Magyar ötkertes bulibotrányának a hullámai sem csitultak el. A fordulatot az olimpiai alatt beállt politikai uborkaszezon hozta el, melynek beköszöntét mi sem jelezte jobban, mint hogy Orbán nyaralni ment. Ekkor Magyar visszanyúlt egy korábban előmelegített témához.

Júliusban sorra érkeztek a hírek arról, hogy a kórházakban a kánikulában leálltak a klímaberendezések, emiatt műtétek maradtak el, a betegek pedig klimatizálatlan kórtermekben kénytelenek lábadozni – a problémáról ebben a cikkünkben írtunk bővebben.

Miután a református egyház fenntartásában működő Bethesda gyermekkórház gyűjtést kezdeményezett a helyzet megoldására, Magyar magához ragadta a témát.

A Tisza elnöke félmillió forintot utalt a Bethesda klímájának megjavítására, és adakozásra szólította fel követőit. Nem sokkal ezután a kórház jelezte, hogy a fenntartó és az adományozók segítségével sikerült megoldaniuk a problémát, a gyors intézkedést Magyar a személyes ráhatásának tudta be.

Az érzelmek felkorbácsolását segítette, hogy a kormány nem igazán volt hajlandó tudomást venni a problémáról: Tusványoson Semjén Zsolt jót nevetett a nem működő kórházi klímákról szóló kérdésen, Kásler Miklós volt humánminiszter pedig elmondta, hogy 30 évvel ezelőtt 50 fokos műtőkben végzett 10-12 órás műtéteket (majd ezután szóváltásba keveredett a Tisza egészségpolitikusával, EP-képviselőjével, Kulja Andrással).

Beindul a kórházturné

Magyar a Pintér Sándor által vezetett, egészségügyet is felügyelő Belügyminisztériumnak küldött közadat-igénylésében átfogó tájékoztatást kért a kórházakban kialakult helyzet súlyosságáról. Ezután betegektől, hozzátartozóktól és egészségügyi dolgozóktól kért beszámolókat a kórházi állapotokról, és bejelentette, hogy Kuljával

kórházkörútra indul, hogy megnézzék, milyen állapotok uralkodnak, és hány fok van az intézményekben.

A kórházbejárásokról Magyarék élő bejelentkezésekben, apokaliptikus képekből összevágott videókban és a 30–40 fokokat mutató hőmérőkkel pózoló képekben számolnak be, több százezres közönség előtt. Látogatásai során elmondta, hogy

• Semmelweis Ignác hazájában a kórházi mosdók többségében nincs vécépapír és szappan;
• a Szent János Kórházban középkori állapotok uralkodnak, és késő délután is találtak olyan helyiségeket, ahol 34–35 fok volt;
• a Péterfy Sándor utcai Kórházban az újságírók elől vaslánccal zárták le a főbejáratot, az épületben pedig fél egykor 38,4 fokot mértek (a Péterfy vezetése erre azt közölte, hogy valótlanságokat állítanak);
• a Heim Pál Gyerekkórházban még a vécépapírtartót is leszerelték, szappant és vécépapírt pedig azokon az osztályokon sem tartanak, ahol vírusos, hányásos, hasmenéses beteg gyerekeket kezelnek;
• a Szent Imre Kórházban késő délután 37,1 fokot mértek, a Váci Jávorszky Ödön Kórház gyermek szakrendelésén 38-at;
• a Jahn Ferenc Kórházban penészes konyhában főzik az ebédet a betegeknek (a Kormányinfón Vitályos Eszter kormányszóvívő megnyugtatásképpen közölte: szó sincs penészről, az csak a főzés során kicsapódott zsírra szállt por),
• nem engedték be a Honvédkórház VIP-osztályára, de a romos erkélyeket és a 30 fok feletti kórtermeket bemutatta;
• a szolnoki Hetényi Géza Kórházban beszorultak egy romos állapotú liftbe.

Magyar felszólította Orbánt, hogy az egészségügyi válsághelyzet miatt szakítsa meg az adriai nyaralását, és közölte, hogy feljelentést tesz foglalkozás körében elkövetett, halált okozó veszélyeztetés miatt a kórházi klímák kötelező fertőtlenítésének elmaradása miatt.

A Facebookon naponta átlagosan 2,5 posztot szentelt a kórházi állapotok bemutatására, kampánya pedig a kormányt is megszólalásra készítette. Vitályos egy kétperces videóban arról beszélt, hogy a 15 évvel ezelőtt leköszönt Gyurcsány-kormány az összeomlás szélére sodorta az egészségügyet, de a jelenlegi állapotokról nem ejtett szót. Megtette helyette az egészségügyért felelős államtitkár, Takács Pétert, aki az ATV stúdiójában clickbait-politizálással vádolta Magyart, és elmondta, hogy habár a kormány költött a kórházak klimatizálására, azt sokszor az energetikai hálózat nem teszi lehetővé.

A Kormányinfón Gulyás Gergely ehhez hozzátette, hogy a kórházi beszerzéseket és javításokat intéző Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság tízmilliárdokat fordított a kórtermek klimatizálására az elmúlt években, de attól, hogy van működő klímaberendezés, még nem biztos, hogy megfelelő a hőmérséklet. Megjegyezte, hogy a legjobb kórházakból is van rossz tapasztalata az ellátottság terén, viszont úgy látja, vezetői kompetencia kérdése is, hogy legyen szappan az intézményekben.

Ruff Bálint: A nem működő állam tapasztalata kezd összekapcsolódni a Fidesszel

A kórházi fertőzések, a várólisták, az orvoshiány, a bezáró szakrendelések és az egészségügyi ellátórendszer leromlása nem újdonság, és az is már tavaly bejárta a sajtót, hogy tíz napig nem működött a hőmérséklet-szabályozás Honvédkórházban, ami miatt műtéteket kellett más intézményekbe szervezni. Az ellenzéki pártok az egészségügyről azonban jellemzően felháborodott közleményekben emlékeztek meg, noha régóta tudható, hogy az ellátás színvonala az egyik olyan kérdés, ami a kormánypárti és az ellenzéki szavazókat egyaránt nyomasztja, mégsem épült emlékezetes és eredményes ellenzéki kampány az egészségügy bajai köré.

Ruff Bálint szerint két fő oka vannak, hogy Magyarnak ilyen hosszú időre sikerült a közbeszéd fókuszába helyezni az egészségügyet. A külső tényező szerinte az, hogy az ország gazdasága lényegében leállt: 2022 óta nincs érdemi növekedés, nem érkeznek az uniós források, a költségvetés romokban, ezáltal sokkal hangsúlyosabbá vált, hogy a magyar állam nem látja el a feladatait, mint eddig bármikor. „14 éve tudjuk, hogy valami nincs rendben a magyar egészségüggyel, az oktatással, a társadalmi egyenlőséggel” – mondta Ruff, hozzátéve, hogy ezekben a kérdésekben a nem fideszes álláspont mindig is többségben volt, csak az emberek nem tekintettek rájuk akut problémaként.

Most a nem működő állam tapasztalta kezd összekapcsolódni azzal, hogy a Fidesz 14 éve van hatalmon, amire már nem lehet azt mondani, hogy Gyurcsány hibája

– fogalmazott Ruff, aki szerint a kormány reakciója a késő Kádár-korszak elitjét idézi: Kásler nyilatkozata, Semjén nevetése, Vitályos zsírfoltozása azt mutatja, hogy „valami nagyon nyikorog”.

A tanácsadó szerint a kampány sikerének másik oka az, hogy Magyar megértette: azt a három-négy kérdést, melyekben mindig is többsége volt az ellenzéknek, úgy kell elővenni, hogy az hasson. Az ellenzéki politikusok korábban egy Facebook-poszttal vagy egy ATV-s szerepléssel tudták le ezt a feladatot, de Magyar belátta, hogy nem szabad ilyen gyorsan elengedni a témákat, ahogy arra sem kell várni, hogy az újságírók hírt csináljanak valamiből.

Úgy látja, fontos, hogy Magyar nem egészségügyi szakpolitikusként, hanem politikusként viszi a kampányt.

Annak az összekapcsolása, hogy amiatt az Orbán miatt nem működik az egészségügy, aki a 2008-as szociális népszavazással és a vizitdíj elutasításával ácsolta meg magának a kétharmadot, nem szakpolitikai, hanem nagyon komoly politikai feladat,

mondta Ruff, aki szerint Magyar ebből a szerepből kifolyólag kevésbé megértő. „Az orvos társadalom hierarchikus, ezért sok az összenézés az egészségügyben, ráadásul az Orbán-kormány nagyon komoly bérfejlesztése is lejjebb csavarta a kedélyeket. Persze maga a rendszer ettől még nem működik, de morgolódás kevesebb van” – tette hozzá.

Az intézményesült ellenzék részéről Ruff nem emlékszik olyan próbálkozásra, amely hasonló elánnal állt volna bele az egészségügy kérdésébe, de szerinte amikor Kincses Gyuláék átvették a Magyar Orvosi Kamara irányítását, akkor egy komoly, profin szervezett „Elegünk van!” típusú mozgalmat indítottak el. (Válaszul a kormány megszüntette a kötelező kamarai tagságot, majd tavaly novemberben Kincses, a Gyurcsány-kormány egészségügyi államtitkára távozott a MOK éléről.)

A tanácsadó elmondta, hogy minden, Magyaréhoz hasonló kampánynak két részből kell állnia:

• bemutatni a problémát,
• majd megoldást kínálni rá.

„Az utóbbi sokkal nehezebb feladat, de ha valaki úgy tudja magát pozicionálni, hogy ő képes erre, akkor sikeres lehet a kampány” – magyarázta Ruff, hozzátéve, hogy egyelőre nem látjuk Magyar társait ebben. Ruff szerint lehetséges, hogy az orvos-influencerként ismertté vált Kulja András a jövőben alkalmas lesz erre a szerepre, de a mostani kampányban inkább tűnik statisztának Magyar Péter mellett. „A TikTok-csatornája miatt van valamiféle közéleti múltja, de ettől még jelen pillanatban nagy tömegek nem gondolják róla, hogy ő lesz az, aki elhozza a megoldást. Nagyon nehéz olyan politikust találni, aki ért is a területéhez, van is politikai érzéke, és nem csinál azonnal hülyét magából” – jegyezte meg Ruff Bálint.

Arra a kérdésre, hogy miként kerülhető el a kampány elfáradása, Ruff úgy válaszolt, hogy ez a történet egyik szála, és folyamatosan kell mellé fonni továbbiakat,

bemutatni, hogy mi és mennyire nem működik az orbáni Magyarországon.

A jelek szerint Magyarék is hasonló tanulságot szűrtek le az elmúlt hetekből, mivel a Tisza Párt elnöke a minap azt közölte, hogy az egészségügyi intézmények után az iskolákat és a MÁV-vonalakat látogatja végig.