Júniusban látványosan nőtt a késések száma Ferihegyen, a Wizz Air szerint 25 százalékkal van kevesebb légiirányító, mint kellene

Tavaly és az idei év első öt hónapjában a járatok alig több mint 10 százaléka indult 30 percnél nagyobb késéssel a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérről, de ezeknek az oka is elsősorban az adott járatok Budapestre való késve érkezése volt. Ehhez képest 2024. júniusában már a járatok közel egyharmada késett 30 percnél többet a felszálláskor, ez derül ki a Budapest Airport lapunknak megküldött statisztikáiból.

A reptér üzemeltetője a 24.hu megkeresésére közölte, az éves statisztikákat megvizsgálva elmondható, hogy a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérről felszálló járatok pontossága a tavalyi év egészét tekintve átlag feletti volt az európai ACI (Repülőterek Nemzetközi Tanácsa) repülőterekhez viszonyítva annak ellenére, hogy 2024 első 5 hónapjában több mint 16 százalékkal több járatot kezelt a repülőtér, mint az előző év azonos időszakában.

Júniusban aztán egyre több járatkésésről, pórul járt utasról érkezett hír, a kormány is foglalkozni kezdett a problémákkal. A Budapest Airport tájékoztatása szerint az idén júniusi késések oka egyrészt a zivataros időjárás volt, valamint az, hogy a gépek eleve későn érkeztek meg a budapesti repülőtérre.

„A késések idén nyáron megnövekedett száma abból fakad, hogy az európai légtér drasztikusan zsúfolt, melyet a szomszédunkban zajló háború csak tovább nehezít. A gépek többsége nem repülhet át Ukrajna és Oroszország felett, így kitérő útvonalon, a magyar légteret használva közlekednek” – írták, hozzátéve, hogy a teljes kontinensen elindult a szokásos nyári utazási csúcsszezon, amit a foci Eb és a párizsi olimpia is terhel. „Mindezekre rakódik rá az időjárás: amikor zivatarlánc alakul ki, a menetrend szerinti közlekedés tovább sérül”.

A közeljövővel kapcsolatban túl biztató információkkal nem tudtak szolgálni. Válaszuk alapján

a késések minden légitársaság minden járatát érinthetik, és ez a tendencia akár a nyári utazási szezon végéig, vagyis szeptember 30-ig is elhúzódhat.

Felhívták ugyanakkor a figyelmet arra, hogy az eddigi tapasztalatok alapján a kora hajnali, reggeli és délelőtti járatok nagyobb biztonsággal indulnak el menetrend szerint. Általánosságban elmondható, tették hozzá, hogy minél több fordulót teljesít egy járat, annál nagyobb eséllyel gyűjt késést a nap végére.

Ami a megoldást illeti, a Budapest Airport szerint fontos szem előtt tartani, hogy a légiközlekedés minimum négyszereplős folyamat:

• a repülőtér,
• a légitársaságok,
• a földi kiszolgálók
• és a légiforgalmi irányítók

felelnek az utasok biztonságos repüléséért, az ő hatásköreiket egészítik ki a hatósági szerepkörök.

A Budapest Airport egyetért a Nemzetgazdasági Minisztériummal abban, hogy a jelenlegi helyzetben gyors lépésekre és minden szereplő együttműködésére szükség van annak érdekében, hogy mindenki a lehető legmagasabb minőségű szolgáltatást tudja nyújtani, ellenőrzött módon

– fogalmaztak.

Azt is írták, a járatkésések és járattörlések alkalmával a Budapest Airport a saját felelősségi körébe tartozó teendőket maximálisan ellátja, sokszor hatáskörén is túllépve támogatja a földi kiszolgálók munkáját annak érdekében, hogy az utasokat a nehéz körülmények ellenére is ki tudják szolgálni és a megfelelő információval el tudják látni. Fontos tudni, hogy mivel az utasok a légitársasággal állnak szerződésben, az elsődleges tájékozódási pont a légitársaság, illetve a helyszínen az utasfelvételt és a be- és kiszállítást végző földi kiszolgáló vállalatok munkatársai.

Ami a Budapest Airportot által meghozott intézkedéseket, elvégzett feladatokat illeti:

• a repülőtér-üzemeltető BUD: carezone névre keresztelt segítőpontot alakított ki a tranzitterületen;
• a légitársaság, a földi kiszolgáló vállalat vagy a Budapest Airport személyzete hangosbemondás útján vagy személyesen tájékoztatja az érintett utasokat arról, ha a segítőpontokat igénybe vehetik;
• a zónákban a Budapest Airport a járatkésés miatt várakozó utasoknak folyamatosan információt ad, valamint szükség esetén szendvicset, vizet (már eddig is több mint 10 000 palack vizet osztottak ki a várakozóknak), a kisgyermekeseknek pedig pelenkát, bébiételt és törlőkendőt is biztosít;
• a vállalat kényelmesebb, magastámlás székeket, fekvő-ülő ágyakat, telefontöltőket biztosít, továbbá korlátlan wi-fi hozzáférést tesz elérhetővé a repülőtér teljes területén;
• a helyszínen QR-kód beolvasásával az utasok járatkésésekkel és –törlésekkel kapcsolatos hasznos információkat találnak és a gyakran felmerülő kérdésekre is választ kapnak telefonos elérhetőségekkel. Emellett termináltérkép is segíti őket abban, hogy a számukra fontos szolgáltatásokat – például mosdókat, baba-mama szobákat, teraszokat, éttermeket – könnyebben megtalálják.

A Wizz Air szerint a legfőbb probléma a légiforgalmi irányítói kapacitás

Radó András, a Wizz Air kommunikációs és kormányzati kapcsolatokért felelős vezetője a 24.hu megkeresésére rámutatott, hogy az európai légiirányítás nincs jó állapotban, amit a cég évek óta jelez minden platformon.

Mint fogalmazott, európai szinten kellene harmonizálni a légiközlekedés anomáliáinak kiküszöbölésére tett erőfeszítéseket. Emellett – elmondása szerint  – Európán belül is kifejezetten nagy a gond többek között a HungaroControlnál, amit egyébként az egyik osztrák légiirányítási szakszervezeti vezető már pedzegetett korábban.

A koronavírus-járvány alatt sok légiirányító nyugdíjba ment, pályát váltott, vagy külföldre költözött, emiatt arányaiban kevesebben vannak, miközben a légiközlekedés iránti kereslet növekszik. A Wizz Air például 2019-hez képest 60 százalékkal nagyobb kapacitással rendelkezik

– fogalmazott. Szerinte természetesen időjárási viszontagságok miatt is előfordulnak késések, de a nagyobb kérdés az, hogy az ilyen helyzetek után milyen gyorsan tud helyreállni a rend, ami a légiirányításon is múlik.

A HungaroControl tájékoztatása szerint a légiforgalmi irányítói létszám hat fővel,  2019-hez képest 179-ről 185 főre emelkedett, a légtérben tapasztalható megnövekedett járatszámok és extrém időjárási jelenségek közepette megerősített szolgálattal és teljes kapacitással dolgoznak annak érdekében, hogy a légi járművek és az utasok biztonsága garantált legyen. Radó András ugyanakkor rámutatott: a Wizz Air számításai szerint 25 százalékkal van kevesebb légiirányító jelenleg Magyarországon, mint amennyire szükség lenne, hiszen a légiirányítói létszám láthatóan nem követte le a járatszámok növekedését.

Kiemelte azt is, nem csak a Magyarországra érkező vagy innen induló járatok érintettek, hanem minden olyan járat, ami átrepül felettünk, legyen az egy Frankfurt-Dubaj, egy London-Doha vagy egy Gdansk-Malaga járat. Ezek a gépek még úgy is össze tudnak szedni késést nálunk, hogy le sem szállnak, aminek az okát is rögzítette Radó András.

Ha egy gép ugyanis a spanyol, a francia, az olasz, a horvát és a magyar légtéren keresztül szeretne eljutni mondjuk Romániába, akkor minden érintett ország légiirányítása szerephez jut. A járatkésések sokszor azért keletkeznek, mert a kapacitáshiány mondjuk csak az utolsó láncszemnél jelentkezik, ilyenkor a repülőgép akkor is órákkal később szállhat fel, hiszen a forgalmat előre szükséges tervezni, a légtér pedig túlzsúfolt.

Erre is lenne megoldás. A repülőgépeknél van egy minimális elkülönítési távolság, aminél közelebb nem repülhetnek egymáshoz. Magyarország felett a minimumnál távolabb tartják egymástól a járatokat, mert nincs annyi légiirányító, amennyi ezt ennél jobban menedzselni tudná. Persze nem lehet annyi járatot átengedni, ami már nem fér át a csövön, a repülésbiztonsági szabályokat be kell tartani, de lehetne ugyanilyen biztonságosan jóval több repülőt is kezelni egyszerre egy időben, ha lenne rá elég légiforgalmi irányító, hogy elegendő számú szektor üzemelhessen a légtérben, vagyis növekedne a légtér áteresztő képessége.

– fogalmazott.

A Wizz Air kommunikációs és kormányzati kapcsolatokért felelős vezetője lapunkat arról is tájékoztatta, hogy a fenti okok miatt fordulhatott elő a közelmúltban többször is, hogy az utasoknak akár órákig a gépen kellett ülniük, de nem tudtak felszállni. Ilyenkor elmondása szerint a légitársaság készen áll a felszállásra, csak éppen nem kap engedélyt rá.

Mivel az a cél, hogy egy gép tartsa magát a menetrendhez, nem szeretnék a felszállási engedély megadását követően egyesével szólítani az utasokat a reptéren, hogy üljenek fel a fedélzetre, mert ezzel rengeteg időt veszítenének. Ők „készre jelentik” a gépet, és ha tudnak, azonnal indulnak is, de sok esetben erre sajnos sokat kell várni.

Ez számukra jelentős presztízsveszteséget és anyagi kárt is okoz Radó szerint, pedig a hiba rajtuk kívülálló az esetek többségében. Emellett egyébként nagyon szigorúak a munkaügyi szabályok a légiközlekedésben, így előfordulhat az is, hogy a személyzet munkaideje időközben lejár. És akkor jön a dominóeffektus, borul minden aznapra.

Radó elárulta, ők nemzetközi szinten évekkel ezelőtt felvették a kapcsolatot az illetékesekkel a probléma elhárítása érdekében, és légitársaságként fel is készültek mindenre. Csak tavaly 100 millió eurót fektettek abba, hogy a működést hatékonyabbá tegyék, és idén is komoly erőfeszítéseket tesznek erre.

Mi egy légitársaság vagyunk, az nekünk nem jó, ha a földön állnak a gépeink. Erre a szituációra két-három éve kellett volna felkészülni. Az európai légiirányítók nem megfelelő mértékű utánpótlását most az utasok fizetik meg. A hatóságok, az érintett cégek, a légiirányítási központok nem tették bele azt a munkát, amit a Wizz Air beletett, egész egyszerűen olyan, mintha más filmet néznénk

– jelentette ki.

Hogy mikorra lesz megoldása a járatkéséseknek, arra Radó nem tudott egyértelmű választ adni, de az biztos, hogy nem hónapokon belül. Bár a magyar légiközlekedésben érintett szervezetekkel és hatóságokkal az utóbbi hetekben elkezdődött egy hatékony párbeszéd, a megnyugtató hosszútávú megoldásra még várni kell, hiszen egy légiirányító képzése két éves, és gyorstalpalókat sem lehet tartani, mert emberéletekért felelnek ezek a munkavállalók. Már a belépési vizsga is olyan szigorú, hogy ha valaki azon megbukik, akkor soha életében nem jelentkezhet többször.

Keresi a bűnbakot a kormány

– Itt az emberség minimuma is hiányzik. Sokan erre készülnek egész évben. A legtöbb ember komoly erőfeszítéssel hozza ezt össze. Semmilyen emberséget nem mutatnak a reptéren. Nem mondják meg, hogy mi a helyzet. Ennek nem szabadna megtörténnie. A repülőteret most vesszük át, abban bízom, hogy amikor megtörténik az átvétel, akkor ez javulni fog – ezt Orbán Viktor miniszterelnök mondta a Kossuth Rádióban július elején, miután a kormány is érzékelte, hogy nem elszigetelt problémáról van szó.

A Nemzetgazdasági Minisztérium ezt követően közleményében egészen odáig ment, hogy „a 21. században megengedhetetlen, hogy az utasok hosszú órákat rostokoljanak a reptéren úgy, hogy nem kapnak megfelelő tájékoztatást és ellátást. Ez tarthatatlan, azonnali és összehangolt cselekvésre van szükség.”

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter üdvözölte azt is, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság kiemelten vizsgálja a légitársaságok tevékenységét, és további határozott lépéseket vár el a légitársaságokkal kapcsolatos elfogadhatatlan anomáliák megszüntetése érdekében. Azóta 12 hatósági eljárás van folyamatban a sorozatos járatkésések miatt.

Ugyanakkor a légitársaságok kizárólagos okolásával hamar felhagyott a kormány, Nagy Márton a helyzet orvoslása miatt berendelte magához Tóth Lászlót, a HungaroControl vezérigazgatóját. A tárcavezető leszögezte, hogy a HungaroControlnak mindent el kell követnie a zavartalan forgalom biztosítása és az áldatlan állapotok felszámolása érdekében. Olyan akcióterv kidolgozását várja el a HungaroControl vezetőjétől, amely rövid és középtávon is megoldást jelentő javaslatokat tartalmaz. A minisztériumtól szerettük volna megtudni, hogy milyen határidőt adott a terv kidolgozására Nagy Márton, és hogy Tóth László miben látja a probléma okát, de nem kaptunk választ.

Kerestük a HungaroControlt is, de onnan sem kaptunk választ. A légiirányító-központ a honlapján ugyanakkor nemrég kitett egy közleményt, melyben az áll, elsődleges feladatuk továbbra is a légi közlekedés biztonságának fenntartása.

Az elmúlt hónapok során Európa-szerte kialakult rendkívüli helyzet a légi közlekedési iparág összes szereplőjét komplex kihívások elé állítja. A klímaváltozás miatt egyre extrémebb és egyre gyakrabban előforduló zivatarláncok jelentős késéseket és járattörléseket okoztak egész Európában. A HungaroControl által felügyelt légtérben kezelt légi járművek száma jelenleg 25-30 százalékkal haladja meg a koronavírus előtti év azonos időszakában regisztráltat. Ebben az extrém növekedésben a légitársaságok jelentős kapacitásbővítései mellett komoly szerepe van az orosz-ukrán háború miatt érvényben lévő légtérzárnak is. A járatok késése nem magyar jelenség, európai viszonylatban is gyakran előfordulnak a fent említett okok miatt

– szögezték le.

Kapcsolódó

Repülőtér: az 1400 milliárd forintos bevásárlás után jöhet még néhány milliárd euró kiadás

Nagy Márton megnevezte a felelőst a repülőtéri késésekért.