Nem lesz elnöki kegyelem előzetes nyilatkozattal megígérve az életvégi döntések végrehajtásában segítőknek. Karsai Dániel Facebook-oldalán számolt be arról, hogy a köztársasági elnök írásban reagált megkeresésére. Azt kérte, Sulyok Tamás nyilvánosan nyilatkozzon arról, kegyelemben részesíti az embertelen szenvedésnek kitett halálos betegek életvégi döntéseinek végrehajtásában segédkezőket, de az államfő szerint ez elvonná az Országgyűlés jogalkotói és a bíróságok ítélkező hatáskörét.
A kegyelmi jogkör ilyen gyakorlása továbbá ellentétben lenne ezen hatáskör különleges, utólagos és egyedi jellegével.
Sulyok Tamás azt írta válaszában, hogy egy ilyen elnöki nyilatkozat előzetes menlevélként arra bátoríthatna embereket, hogy elkövessék az öngyilkosságban való közreműködés bűncselekményét. Karsai Dániel jelezte, már azt is nagyra értékeli, hogy egy állami vezető érdemi választ adott. Az elnök álláspontjával nem ért egyet, de szerinte azt nem lehet légbőlkapottnak nevezni.
Szerinte az elnöki nyilatkozat nem vonná el a kegyelem egyedi jellegét, hiszen minden ügyet önállóan kell megvizsgálni.
Az Országgyűlés és a bíróságok hatáskör elvonása sem megfelelő érv, ugyanis Alaptörvénybe ütköző elítélést a köztársasági elnök megsemmisíthet. Minden ügyben egyedileg döntve, de akár rendszeresen egy azonos témában. Az, hogy az elnöki nyilatkozat esetlegesen arra bíztathatna egyeseket, hogy segítsenek mások életének méltó befejezésében, nem hátrány, hanem előny. Ha esetleg így lenne, kevesebben kényszerülnének emberhez nem méltó módon befejezni életüket.
Sulyok Tamás a minap otthonában látogatta meg a halálos beteg, eutanáziáért küzdő Karsai Dánielt, akit arról biztosított, hogy emberileg mellette áll. Az ALS-betegségben szenvedő alkotmányjogász szerint a betegség utolsó szakasza vegetatív létezés, mindenfajta értelem és méltóság nélkül. Az ügyvéd azért küzd, hogy az embernek legyen joga méltósággal befejezni az életét Magyarországon. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága tíz nap múlva dönt beadványáról, amelyben kérte, kötelezzék a magyar államot olyan jogszabályok megalkotására, amelyek lehetővé teszik az életvégi döntés szabadságát.
Az Alkotmánybíróság kedden dönt Karsai Dániel népszavazási kezdeményezéséről. A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) nem hitelesítette a kérdést:
Akarja-e Ön, hogy az Országgyűlés úgy módosítsa a Büntető Törvénykönyv öngyilkosságban közreműködést bűncselekménnyé nyilvánító szabályát, hogy az ne vonatkozzon azon teljes cselekvőképességgel rendelkező személyeknek nyújtott segítségre, akik gyógyíthatatlan, számukra elviselhetetlen mértékű fizikai vagy mentális szenvedést okozó és emiatt az emberi méltósággal összeegyeztethetetlen, halálos betegségben szenvednek és állapotukban nem várható javulás?.
Ezt követően a Kúria helybenhagyta a határozatot, mondván, egy érvényes és eredményes népszavazás olyan törvény megalkotására kényszerítené az Országgyűlést, amely sértené a jelenlegi Alaptörvényt.
Karsai Dániel ezt úgy értelmezte, hogy a Kúria kötelességé tette az életet azoknak is, akiknek az élete csak értelmetlen szenvedés halálos betegségük miatt. Alkotmányjogi panaszában jelezte, szerint a Kúria a népszavazási kérdést nem az Alaptörvénynek megfelelően értelmezte, megsértette alapjogát a tisztességes eljáráshoz, élethez, emberi méltósághoz. Egy korábbi alkotmánybírósági határozatra utalva azzal érvelt, hogy az önrendelkezési jog része, ha egy gyógyíthatatlan beteg élete szenvedésekkel teli hátralevő részét nem akarja végigélni, az életvégi döntés nem sérti az élethez való jogot, ellenkezőleg: bizosítja, hogy az élet az egyén élete végig méltóságteljes érték maradjon.