Egy furcsa repülőbaleset vizsgálatát zárta le nemrégiben az Építési és Közlekedési Minisztériumhoz tartozó Közlekedésbiztonsági Szervezet (KBSZ): 2021 decemberében egy kétmotoros Tecnam repülőgép csúszott végig hason a Debreceni Nemzetközi Repülőtér kifutópályáján, mivel landoláskor nem engedték ki a futóművét.
A félresikerült manőver nem járt ugyan személyi sérüléssel, a 150 milliós, olasz gyártmányú gépen is csak javítható károk keletkeztek, az eset mégis nagy érdeklődést váltott ki a hazai repülős társadalomban.
A KBSZ honlapján közzétett jegyzőkönyvből most kiderült, hogy
2021-ben a 24.hu írta meg, hogy a baleset idején a magyar légügy két prominens figurája ült a gépen. Győri Gyula korábban az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz tartozó közlekedési hatóság elnöke volt, és a debreceni önkormányzatban egykor a Fidesz frakcióvezető-helyettesi posztját töltötte be, Veres Zoltán pedig ma is az ország egyik legismertebb műrepülője és vizsgáztató pilótája, aki az eset idején 23 ezer órás repülési tapasztalattal rendelkezett. A balesetről készült vizsgálati jelentésben a nevek nem szerepelnek ugyan, de szakmai adataik alapján mindketten azonosíthatók.
Veres egy másik repülővel érkezett Debrecenbe fél órával a balesetes repülés megkezdése előtt, az az utazás azonban nem szerepelt a fedélzeti naplójában. A jelentés szerint a felkészülésre „a gépátvétellel és tankolással együtt 18 perc állt rendelkezésre”.
A vizsgáló bizottság két fontos kérdést próbált tisztázni:
- milyen célból szálltak fel a Tecnammal,
- illetve mi okozhatta a két gyakorlott pilóta balesetét?
A repülős körökben a baleset után elterjedt: Veres azért utazott Debrecenbe, hogy levizsgáztassa Győrit, hogy megújítsák a repülési engedélyét. Erre korábban a 24.hu rá is kérdezett az érintetteknél, de egyikük sem akart nyilatkozni. A vizsgálóbizottság ki is tért arra, hogy Győrinek öt nappal a baleset előtt járt le a többmotoros gépekre szóló engedélye, ám leszögezték, nincs írásos nyoma annak, hogy az eredeti cél a megújító vizsga lett volna.
A bizottság azt írta, a „légijárművön tartózkodók beszámolóin kívül” nem talált más bizonyítékot arra, hogy ki vezette a légijárművet, a vizsgálatot csak a meghallgatások információtartalma alapján tudták elvégezni. A nyilatkozatok alapján állapították meg, hogy
az utas nem mint pilóta vett részt a repülésben.
A baleset vizsgálata során fontos körülmény, hogy valaki pilótaként vagy utasként vesz részt egy repülésen. Ha baleset történik, akkor például a pilótát kötelező megszondáztatni, azt utast viszont nem.
A repülőtéri hangrögzítő alapján annyit állapítottak meg, hogy a Tecnammal „néhány megközelítést és utána egy rövid útvonalrepülést terveztek végrehajtani”. A talajérintéses átstartolást (touch and go) megelőzően a futómű kibocsátása azonban elmaradt, amit a pilóta nem észlelt, ezért a légijármű a törzs alsó részén csúszva ért földet.
Győri és Veres egybehangzóan azt állította, hogy a repülés célja „tesztrepülés volt, és ezalatt több megközelítést és próbát is tettek volna a légijármű viselkedésének megfigyelése érdekében”. A jegyzőkönyvből kiolvasható, hogy a bizottság nem tartotta életszerűnek a magyarázatot, mert a Tecnam P2006T már egy másfél évtizede használatban lévő géptípus, menettulajdonságairól pedig számos leírás készült.
A bizottság arra, hogy a repülés osztályjogosítás megújító vizsga lett volna, bizonyítékot nem talált, a tesztrepülés fogalmát viszont nem tudja az érintett repülésre értelmezni
– foglalta össze az eredményt a jegyzőkönyv. Azt is írták, hogy amennyiben a repülőn tartózkodó személyek a gép vezethetőségét szerették volna ellenőrizni, ahhoz a próbarepülést nagyobb magasságban, a forgalmi körtől távolabb kellett volna végrehajtani.
A baleset közvetlen okáról azt állapították meg, hogy a pilóta helyzeti tudatossága csökkent, mert nem rendelkezhetett elegendő ismerettel vagy mélyreható tudással a repülőgéptípusról, ráadásul megosztotta figyelmét az utassal való kommunikáció.
Leszögezték, hogy ilyen manővereknél kifejezetten hasznos lehet az ellenőrzőlisták használata, hogy az elvégzendő feladatok közül ne maradjanak ki fontos lépések. A balesetes gépen két különböző ellenőrzőlistát találtak, de, mint írták, a pilóta feltehetőleg egyiket sem használta, különben a futómű kiengedése nem maradt volna el.
A bizottság végül leszögezte, hogy a balesetről készült szakmai vizsgálatnak „semmilyen formában nem volt célja a vétkesség vagy a felelősség vizsgálata és megállapítása”.
Az évek óta balesetmentesen repülő, bár néha komoly rizikóval járó mutatványokat is bemutató Veres Zoltán megkeresésünkre annyit mondott:
Ezt a leszállást elszúrtam.
Megkérdeztük Győri Gyulát is, hogy a repülőt tulajdonló cég kért-e kártérítést a pilótától a keletkezett károkért. A debreceni PharmaFlightot 2014-ben alapították nagyobb részt vissza nem térítendő uniós támogatásból, az egyik résztulajdonosa Győri. A cég jogi igazgatója válaszul azt írta, hogy a PharmaFlight tulajdonában, illetve üzemeltetésében álló légijárművek teljes körű, úgynevezett all risk biztosítással rendelkeznek, így a légijárműben keletkezett kárt a biztosító rendezte.