2020 márciusának végén, a lottóstatisztikával foglalkozó előző cikkünk megírása után pár héttel valaki 6,43 milliárd forintot nyert az ötöslottón, ami a sorsolások 63 éves történelmében rekordnak számított. Négy évvel később újra van miért izgulni: a halmozódások miatt az ötöslottó várható főnyereménye 6,45 milliárd forint. A Szerencsejáték Zrt. honlapján 1957-ig visszamenőleg elérhetők a lottósorsolások eredményei: nemcsak a kihúzott számok, de az is, hogy melyik találatért mennyit fizettek – ezekből készítettünk statisztikát.
A 67 év alatt összesen 123 héten volt telitalálatos az ötösön, ezeknek 85 százalékában (107 alkalommal) egyedül volt a győztes, akadt viszont tizenhárom alkalom, amikor ketten osztoztak a pénzen, sőt kétszer háromfelé kellett osztani a nyereményt.
ugyanis rajta kívül még másik három ember járt így, és az egymilliárd forintos főnyeremény helyett végül be kellett érniük fejenként 250 millió forinttal. A főnyereményeket 1998-ig visszamenőleg találni meg a Szerencsejáték Zrt. honlapján, egy korábbi kérdésünkre adott válaszukból kiderül, ennek az oka az, hogy akkor vezették be az első elektronikus fogadási rendszerüket.
Grafikánk függőleges tengelyén az éveket látja 1998-tól 2023-ig (az idén még nem volt telitalálatos szelvény), a vízszintes tengelyen pedig a hetek sorszámát. A kettő metszetében körök találhatók, amelyek azt jelzik, hogy az adott dátumon volt legalább egy győztes: a kör színe mutatja, hogy hány, a kör mérete pedig a főnyeremény összegét. Ha az egeret a körök fölé viszi, minden részletet megtalál – a felugró ablakban a teljes főnyereményösszeget látja, így, ha több nyertes van, az értelemszerűen osztódik.
A legalacsonyabb összeget a telitalálatos szelvénnyel 1999-ben vitték el a nyeremény-nyilvántartás kezdete óta: akkor 36 millióval gazdagodott a szelvény birtokosa.
Az 1998-tól számított nyilvántartásban kéttalálatosból a tavalyi év 19. hetén volt a legkevesebb: 2023. május 13-án mindössze 43 932 fő talált el két számot, ami 2160 emberrel kevesebb, mint a korábbi, 2016-os csúcstartó. Ennél tízszer több, 432 ezer embernek volt kettese a lottón 2002 végén. A háromtalálatosok esetében még nagyobb a szorzó: 1131-en voltak, amikor a legkevesebben osztoztak a nyereményen, és bő 17 ezren, amikor a legtöbben. A négytalálatosoknál már majdnem százszoros a különbség: 2000 végén volt egy hét, amikor mindössze három embernek lett négyese (ők fejenként bő nyolcmilliót nyertek), míg 2010-ben 291-en (ők akkor 164 ezer forintot kaptak).
Az 1957 és 1997 közötti adatokat manuálisan dolgozták fel a Szerencsejáték Zrt.-nél – nekünk küldött korábbi válaszukban összegyűjtötték az egyes évtizedekben a három legnagyobb főnyereményt:
- 1957–1960: mindhármat 1959-ben vitték el, csökkenő sorrendben 1,48, 1,45 és 1,3 millió forintot kapott a nyertes.
- 1961–1970: a páros évek hoztak szerencsét, ugyanis 1964-ben 2,47, két évvel később 1,96, még két évvel később pedig 2,3 millió forintot nyert valaki.
- 1971–1980: ismét egyazon évben (1978-ban) talált gazdára a három legmagasabb főnyeremény, ami egyenként kicsivel több mint 3,8 millió forintot jelentett.
- 1981–1990: megint egy évben, 1989-ben vitték el a három legnagyobb nyereményt, az összegek szórása viszont nagyobb, ugyanis 9,46, 15,8 és 25 millió forinttal lett gazdagabb a számokat megjátszó szerencsés.
A nyereményekre vonatkozóan csak 1998-tól vannak információink, a kihúzott számokról viszont a lottó teljes történetéből. Az öt legnépszerűbb szám páratlan, ráadásul a tíz legnépszerűbb közé is csak három páros került. A közel 3500 húzás során:
- 233-szor húzták ki a 3-as számot,
- 224-szer a 75-öst,
- 222-szer a 15-öst,
- 219-szer az 1-est,
- és 218-szor a 29-est.
Ez 6,2–6,7 százalék közötti arányt jelent, ami jóval magasabb, mint az öt legkevesebb alkalommal kihúzott számé, amelyek előfordulási aránya öt százalék alatt van.
- 170-szer húzták ki a 82-es számot,
- 168-szor a 80-ast,
- 165-ször a 87-est,
- 162-szer a 63-ast,
- és 151-szer a 88-ast.
Hogy még egy kicsit döntsük a pályát a páratlan számok felé: számításainkból kiderül az is, hogy
Az egy dolog, hogy egy számot hányszor húznak ki, az számít igazán, hogy jelentett-e a kihúzása telitalálatot. Ha megnézzük, hogy egy szám hányszor volt részes telitalálatban, és elosztjuk ezt a számot azzal, ahányszor kihúzták az elmúlt bő hat és fél évtizedben, a 4, 13, 17, 27 és 48 számok végeznek a lista elején, mindegyiküknél hat százalék feletti ez az arány.
Egyetlen szám van, ami sosem járult hozzá a telitalálatos szelvényhez, a 82-es. Ezen kívül négy szám van még, amelyeknél egy százalék vagy kevesebb a korábban említett arány: a 41, 65, 85 és 87-es számok esetében.
Táblázatunkba felvittük az összes nyerőszám statisztikáját, az egyes oszlopokat a fejléceikre kattintva tudja rendezni.
