A 2020-as új Nemzeti Alaptantervnek (NAT) megfelelően az állami fenntartású középiskolákban 2024-től már választható tárgyként sem lesz elérhető a művészettörténet mint önálló tárgy, érettségizni gimnáziumokban és szakgimnáziumokban sem lehet majd belőle. A Magyar Tudományos Akadémia közleményben tiltakozik a döntés ellen.
Elfogadhatatlannak, átgondolatlannak, rövid és hosszú távon egyaránt rendkívül ártalmasnak tartjuk a döntést, amely a képző-, ipar- és építőművészet több ezer éves múltjáról és kortárs alkotásairól úgy véli, hogy az nem szerves része az általános műveltségnek
– fogalmazott az MTA Művészettörténeti Tudományos Bizottsága.
Az új NAT a vizuális kultúra 9–10. évfolyamon oktatott tárgyába olvasztja be, heti 45 percben a művészettörténeti tananyagot, ami az MTA szerint lehetetlenné teszi a tudományág átfogó ismereteinek átadását. Ezzel párhuzamosan a film- és médiaismeret oktatását is kivezetik a tantervből.
A képek és szavak története egyenrangúan fontos része az egyetemes kulturális tradíciónak. Az európai és magyar képzőművészet hagyománya és jelene semmivel sem alacsonyabb rendű, mint az irodalmi örökségünk. Különösképp így van ez a 21. század képközpontú kultúrájában, amely képek és szavak szintetikus egységével kommunikál
– olvasható a közleményben.
Mint írták, a művészetek történetének ismerete más tudományágak, úgy mint a történelem, a régészet, a filozófia, a szociológia vagy a pszichológia gyakorlását is elősegíti. A tárgy kivezetése szerintük a művészettörténeti egyetemi képzésre felvételizők számának csökkenését vonja magával, és veszélyezteti az oktatás színvonalát, valamint a muzeológiai, műemlékvédelmi, múzeumpedagógiai, tudományos szakemberek utánpótlását.
A művészetek történetének ismerete elősegíti az egyetemes, európai és nemzeti művészeti örökség tudatos gondozását, építészeti, festészeti, szobrászati, iparművészeti, fotóművészeti örökségünk fenntartását és ápolását. Ennek az ismeretanyagnak a kiiktatása az általános műveltség köréből nemzeti művészeti örökségünk lebecsülését is jelenti, végső soron kulturális versenyképességünk meggyengüléséhez vezet
– fogalmaztak.
