Egy bírósági ítélet alapján már tudható, miként zajlik az egészségügy titkos átalakítása

Nem sokkal a koronavírus-járvány magyarországi megjelenése után a kormány rohamtempóban kezdte átalakítani az egészségügyet. A háttérben egy belső használatra szánt munkaanyag áll, amelyet tíz évre titkosítottak. A K-Monitor bírósági úton, közadatra hivatkozva próbálta a Belügyminisztériumtól kiperelni a dokumentumot. Noha a bíróság elutasította a keresetüket, a per során értékes információkat szereztek meg az egészségügy titkos átalakításáról.

– ez csak néhány alapvető változás, amely az elmúlt három év alatt zajlott le az egészségügyben. Látszólag a kormány kapkodva hozta meg az ellátórendszer működését érintő döntéseket, valójában azonban a kabinetnek van egy sorvezetője: egy tíz évre titkosított tanulmány. Ez a tanulmány volt annak a pernek a tárgya is, amit a K-Monitor indított, hogy közadatra hivatkozva megszerezze a Belügyminisztériumtól. A bíróság ezt a kérést ugyan elutasította, mégsem távozott üres kézzel a közpénzek átlátható felhasználásáért is küzdő szervezet, amely megszerezte a tanulmány készítője és a minisztérium között kötött szerződést, de ezen túl a bírósági ítéletből is sok mindent meg lehet tudni az átalakítás hátteréről.

A per fontosságának megértéséhez érdemes felidézni három dátumot.

A három, látszólag teljesen különálló történés hátterében egy belső használatra szánt munkaanyag húzódik, amelynek készítője a Boston Consulting Group (BCG). A nemzetközi tanácsadó céggel 2020 májusában arról szerződött a Belügyminisztérium, hogy elkészít egy átfogó tanulmányt a magyar egészségügy helyzetéről, illetve javaslatokat tesz a rendszer átalakítására.

Nehogy felesleges behatások érjék a törvényhozókat

Nemrég a Fővárosi Törvényszéken zajlott az a per, amelyben a K-Monitor közadat igénylésre hivatkozva bírósági úton próbálta megszerezni a Belügyminisztériumtól a szóban forgó tanulmányt, amiről már régóta rebesgetik, hogy az egészségügy jelenleg is zajló átalakításának a sorvezetője. A bíróság október 31-én elutasította a felperes, vagyis a K-Monitor keresetét, így a titkosított tanulmány egyelőre nem kerül nyilvánosságra, bár a szervezet fellebbez a döntés ellen, mivel szerintük a fontos döntéseket csak a társadalom bevonásával lehet meghozni.

Az ítélet ellenére számos olyan információ derült ki a per során, amelyek alátámasztják az eddig csak sejthető tényt, miszerint a BCG által 2020-ban készített tanulmány valóban fontos döntések alapjául szolgált – és szolgál jelenleg is. Azt, hogy mennyire releváns dokumentumról van szó, az ítélet indoklásában maga a bíróság is hangsúlyozza.

A Magyarország egészségügyi ágazatának nagy horderejű, gyökeres változásokat eredményező átalakításának alapjául szolgáló szerződés és a tanulmány jelentős társadalmi érdeklődésre tart számot

– írják, hozzátéve ugyanakkor azt, hogy

a tanulmány és a szerződés nyilvánosság számára hozzáférhetővé tétele felszínes következtetésekre adhatna alapot.

A bíróság szerint ugyanis fennáll annak a veszélye, hogy a törvényalkotásban résztvevőket „felesleges behatások érik”, ha nyilvánosságra kerül a dokumentum. Az indoklásban egész pontosan ez szerepel:

A változások alapjául szolgáló normatív szabályozást megalkotó köztisztviselők munkáját érő pozitív vagy akár negatív kritika felesleges behatásoknak tenné ki az átalakítás bármely szegmensében dolgozók munkavégzését a kritika irányultságával azonos módon, mely adott esetben a tanulmány alapján végzett átalakítási folyamatot hátráltatná, meghiúsíthatná a döntések hatékony végrehajtását, és legvégső esetben ellehetetlenítené az illetéktelen befolyástól mentes, független, hatékony köztisztviselői munkát.

De milyen tanulmányról is van szó, amelyet ennyire féltenek Pintér Sándorék a nyilvánosságtól? A Boston Consulting Group nemzetközi tanácsadó cég már több ország egészségügyi átalakításában részt vett. 2018-ban a szlovák egészségügyi reformban segédkeztek, de dolgoztak a dán, az izlandi, a holland, a svéd és a német egészségügyön is. A módszertan mindenhol ugyanaz: a BCG egy mindenre kiterjedő, adatokkal alátámasztott elemzést készít az adott ország egészségügyi rendszeréről, majd javaslatokat is tesz az átalakítás konkrét lépéseire. Ezek a javaslatok a kormányok számára persze nem kötelező érvényűek, mégis úgy tűnik, hogy a jogalkotók előszeretettel használják a tanulmányt sorvezetőnek. A szlovák kormány például 2019-ben nem is titkolta, hogy a BCG által készített tanulmány is segített a kórházreform kivitelezésében és egy hosszú távú egészségügyi koncepció kialakításában.

A Belügyminisztérium 2020-ban 780 ezer euró plusz áfáért kötött szerződést a BCG-vel, amely még abban az évben prezentálta is az egészségügy átalakítására vonatkozó javaslatokkal teletűzdelt dokumentumot. Azt nem tudni, pontosan hányan olvasták és kik ismerhetik ezt a tanulmányt. Korábban a Magyar Orvosi Kamara azt mondta, hozzájuk nem jutott el, és ezt a perben tanúként beidézett Kincses Gyula MOK-elnök meg is erősítette a bíróságon.

Bielik István / 24.hu – Kincses Gyula

A perben különleges volt az is, hogy nemcsak Kincses Gyula, hanem Jenei Zoltán országos kórházi főigazgató is tanúvallomást tett, a bírónő azonban jóváhagyta a Belügyminisztérium ügyvédjének kérelmét, így arra hivatkozva, hogy Jenei Zoltán titkosított adatokról beszélhet a vallomásában, azt csak a nyilvánosság kizárásával tehette meg. Az ítélet indoklása azonban kitér néhány olyan állításra, amelyeket Jenei Zoltán tett a közel egyórás vallomásában:

Marjai János / 24.hu – Jenei Zoltán

Miért éppen egy világjárvány közepén állt neki a kormány az egészségügy átalakításának?

A bírói ítélet indoklásán túl a BCG és a Belügyminisztérium között megkötött szerződés is tartalmaz érdemi információkat. A lapunkhoz is eljuttatott szerződésből kiderül, hogy a BM 2020. május 12-én szerződött a BCG-vel, amely augusztusra el is készült a tanulmánnyal, mely a teljes egészségügyi ágazat átalakítására vonatkozó javaslatcsomagot is tartalmazza. A dátum figyelemreméltó, ugyanis a szerződés megkötésekor már hazánkban is megjelent a koronavírus. Ekkorra a kormány már kihirdette a járvány miatti veszélyhelyzetet, és meghozott számos egészségügyi döntést, amelyek alapvetően érintették az ellátás menetét: mentesítették a 65 év feletti egészségügyi dolgozókat a közvetlen egészségügyi betegellátási feladatok alól, és gyakorlatilag bezártak a háziorvosi rendelők is, miután a háziorvosokat telefonon lehetett hívni nem sürgős egészségügyi problémával.

Ekkor még pontosan nem lehetett látni, itthon milyen erős lesz az akkor már Kínában és Észak-Olaszországban tomboló járvány, mindenesetre a kormány úgy ítélte meg, hogy alkalmas az idő az ellátórendszer átalakítását napirendre venni, és megbízni a BCG-t, állítson össze erről egy munkaanyagot.

Az időzítés okát maga a BCG magyarázta meg a szerződéshez csatolt, áprilisi keltezésű, Pintér Sándornak címzett ajánlatában, amiben lényegében azt írják, a járványhelyzet tulajdonképpen lehetőség az egészségügy átalakítására. Egész pontosan így fogalmaznak:

A Covid-19 (koronavírus) kapcsán kialakult nemzetközi és hazai gazdasági, társadalmi és egészségügyi helyzet csak tovább fokozza a magyar egészségügy lényegi problémáit, még inkább felszínre hozva az alapvető ellentmondásokat, és potenciálisan felgyorsíthatja az egyébként is negatív és fenntarthatatlanság felé mutató folyamatokat. Ezért érdemes nem veszni hagyni a jelenlegi egészségügyi válság teremtette helyzetet, és érdemes lehet azt kihasználni az egészségügyi rendszer újragondolására.

Bár az állítólag ezeroldalas, titkosított munkaanyag tartalma nem nyilvános, a BCG ajánlatából kiderül, hogy könyörtelenül górcső alá vette a magyar egészségügy helyzetét:

A magyar egészségügy évek óta halmozódó, komplex problématömeget hordoz magával, mely kritikus tömeget elérve veszélyezteti az ágazat egészének fenntartható működését, valamint táptalajul szolgál a társadalmi elégedetlenségre.

Többek között kidolgoztak olyan mutatókat, amelyek segítségével a jövőben az egyes intézmények és orvosok minősége mérhetővé válik. „Ezzel elősegítve a minőség tudatos irányítását, javaslatot teszünk a rendszeres teljesítménymérés összehasonlításra” – teszik hozzá.

Keményen beleálltak a magán- és a közfinanszírozott ellátás szétválasztásába is, amely kapcsán egyértelmű határvonalakat szabtak a tanulmány szerzői.

Ennek eredményeképp elkerülhető lesz magánegészségügyi tevékenységek folytatása közfinanszírozott intézményekben és eszközökkel

– írják.

Kiviláglik az is, hogy a nem nyilvános munkaanyagban olyan statisztikák és adatok szerepelnek az egészségügyről, amelyekkel eddig talán még senki sem rendelkezett. A tanulmány szerzői ugyanis kijelentették, felmérik az orvos- és ápolói állományt,

több szempont szerint: szakirányonkénti létszám, demográfiai adatok, képességek; stb. Emellett elemezni fogjuk az ide vonatkozó releváns munkaerőpiaci trendeket, mint a pályaválasztás, elvándorlás, karrierváltás stb. Ezek segítségével képet alkotunk az egészségügyi munkaerő-kínálat állapotáról és alakulásáról. Másrészről vizsgálni fogjuk az állalános demográfiai tendenciákat (pl. népesség elöregedése, betegségekre való hajlam) annak érdekében, hogy megértsük az egészségügyi szolgáltatások iránti kereslet változását. Végül a két tényezőt egybevetve modellezni fogjuk a várható munkaerőhiányt szakmákra lebontva.

Három hónap alatt dőlt el, új világ jön az egészségügyben

Különösen jól látszik a nyilvánosság számára láthatatlan döntési gépezet az egészségügyi szolgálati jogviszony kapcsán. Ahogy azt a cikk elején tárgyaltuk, az erről szóló törvényjavaslat 2020. október 5-én jelent meg, vagyis két nappal azután, hogy a MOK elnöksége Orbán Viktornál járt. Október 3-án még szó sem volt arról, hogy a béremelésen és a hálapénz eltörlésén túlmenően egységes munkaviszonyba terelik az egészségügyi dolgozókat. Arról, hogy a MOK semmit sem tudott az egészségügyi dolgozók munkáját alapjaiban befolyásoló döntésről, a kamara számos orvosa beszélt a törvényjavaslat benyújtása után. Nem is feltétlenül az új jogviszony bevezetésével voltak problémáik (bár a javaslatban szereplő kirendelhetőség és minősítés óriási ellenállásba ütközött), sokkal inkább azt sérelmezték, hogy a kormány a szakma teljes megkerülésével hozta meg ezt a fajsúlyos döntést.

Az október végi bírói ítélet alapján fel lehet állítani a döntés valószínűsíthető menetrendjét: a Boston Consulting Group tanulmánya, benne a szolgálati jogviszony „ötletével” augusztusban Pintér Sándor asztalán volt, októberben pedig a Karmelitában megejtett találkozón Orbán Viktor már pontosan tudhatta, amit a MOK nem, és senki más sem: új világ jön az egészségügyben.

Benko Vivien Cher / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI – A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor kormányfő fogadja Kincses Gyulát, Álmos Péter Zoltánt  és Lénárd Ritát.

A szlovák beteg

Arról, hogy miért szükséges évekre titkosítani egy olyan tanulmányt, amely az egész egészségügyi rendszer átalakításának az alapja, a BCG projektvezetője, Újlaki Ákos többször is beszélt interjúkban. Legutóbb például idén márciusban, nem sokkal az orvoskamara kötelező tagságának eltörlése után mondta azt, hogy a magyar egészségügyben túl sok érdek van jelen, és ahol sok érdek sérülhet, ott nem lehet változtatni a fennálló viszonyokon, az ilyen kezdeményezéseket az ágazat szereplői a csírájában megölnék.

A Boston Consulting Group közép- és kelet-európai projektvezető egészségügyi szakértője részt vett a szlovák egészségügyi reform előkészítésében is. Szlovákia ismerős gondokkal küzdött: túl sok kórház, kevés orvos, drága és rossz minőségű ellátás.

Kerestük a szlovák egészségügyi minisztériumot azzal, hogy a 2018-as szlovák tanulmány nyilvános-e, de választ egyelőre nem kaptunk. Annyi biztosnak látszik, hogy bár Pozsony nem mindent kötött a nyilvánosság orrára  az egészségügyi reformot előkészítő tanulmányból, nem is kezelte azt teljesen titkosan, és az átalakítás főbb elemeit folyamatosan kommunikálta a közvélemény felé. A K-Monitornak egy szlovák kormánytisztviselő azt mondta, fontos grafikonokat és adatokat is nyilvánosságra hoztak a tanulmányból.

A szlovák egészségügyi átalakítás központi eleme a kórházreform, amelynek lényege az intézmények kategorizálása. A kórházakat öt különböző kategóriákba sorolták attól függően, hogy melyik intézményben mennyire kockázatos műtéteket végeznének. Az első, úgynevezett közösségi szintű kórházakban 2024-től csak az alapvető ellátás lenne elérhető, a legutolsó, ötödik szinten pedig már a legbonyolultabb műtéteket végzik, amelyeket más kórházakban nem tudnak megoldani.

Nem minden terv titkos

Orbán Viktor nem mindig gondolta úgy, hogy az egészségügy átalakítását titkokban kell végezni. Nem sokkal azután, hogy a 2010-es választáson megszerezte első kétharmadát a Fidesz-KDNP, a kormányprogramban egy teljes fejezetet szánt az egészségügy újjászervezésének. Ezt fogta össze a 2011-ben nyilvánosságra hozott Semmelweis-terv, amely a mai napig bárki számára elérhető. 13 évvel ezelőtt nem a szakma kizárásával, épp ellenkezőleg: annak teljes bevonásával írták meg az átalakítási tervet. Szócska Miklós akkori egészségügyi államtitkár 120 kórházigazgatóval egyeztetett a minisztériumban a kormány elképzeléseiről, majd országjárásra indult, az érintett szervezetek véleményezhették a dokumentumot, sőt, a reagálásokból csaknem kétezer oldalnyi összegzés készült, ezt bedolgozták a végső tervbe, amelyet végül 2011 júniusában fogadott el a kormány. A Semmelweis-terv lényegi eleme az volt, hogy a fővárosi kórházak állami tulajdonba kerültek.