Hazugságokra épülő vasútellenes kampányba kezdett a XVIII. kerületi, DK-s vezetésű önkormányzat, írta Vitézy Dávid egykori közlekedési államtitkár a Facebook-oldalán.
A mintázat világos: a kerületi vezetők a teljes régió számára kiemelten fontos vasútfejlesztéseket próbálják károsnak beállítani és ezek megakadályozásával próbálnak helyi népszerűséget szerezni, s úgy tenni, mintha valami kormányzat által rájuk erőltetett rossztól védenék meg a helyieket a nemzeti konzultációt utánzó megoldással
– fogalmazott.
A kerület lakói látszólag két vasútfejlesztési terv közül választhatnak, ám a kérdés erősen irányított:
- A. Az árokba süllyesztett verziót, mely csökkentett zajterheléssel, jobb gyalogos-, kerékpáros és közösségi közlekedéssel, kevesebb ingatlankisajátítással járna, emellett új közösségi tér és városi park kialakítását tenné lehetővé. Azaz: a föld alatt vezessen-e a vonal?
- B. A felszínen vezetett verziót, amely a dupla sínpárral és a tervezett zajvédő fallal még az eddiginél is jobban kettévágja Pestszentimre városrészt, emellett jelentős ingatlankisajátítással járna. Azaz: a felszínen épüljön-e újjá a vasút?
Vitézy szerint a föld alá süllyesztett vasút olyan magas költségekkel járna, hogy a társadalmi megtérülése negatív lenne, az uniós finanszírozás esélye is megszűnne. A közlekedéspolitikus szerint ezt pontosan tudják a kerületi vezetők is, hiszen korábban egyeztetett velük erről.
Akármennyit is egyeztettünk, az autós logika annyira erős volt, hogy a vasút teljes elsüllyesztése nélkül a vonal fejlesztését nem tudták elképzelni az amúgy minden egyeztetésre terepjáróval érkező »zöld« politikusok. Bár a vonalban nagy utasszám-növekedési potenciál van, de a metróvá alakítás sem társadalmi, sem közgazdasági szempontból nem volt igazolható. Nálunk három-négyszer gazdagabb országok nagyvárosaiban sincsen ilyen, a családi házas kertvárosokat az elővárosi vasútvonalak a felszínen, nem egyszer magasvezetésben (töltésen vagy hídszerkezeten) szelik át
– írta Vitézy, aki szerint a vasútvonal nem vágná ketté a kerületet, vagyis nem igaz a konzultáció B-állítása. Ezzel kapcsolatban elmondta: a beruházás tervei különszintű közúti átjárókat tartalmaznak a Szálfa utcánál és a Nemes utcánál, a kerületrész központjában is, a mai szintbeli közúti átjárók helyett. Ingatlankisajátításra Vitézy szerint valóban szükség lenne, de messze nem annyira, mint az alagútba helyezett vasútnál.
Budapesten és Pest megyében 300 ezerrel lett több autó az elmúlt tíz évben és az agglomeráció lakosságszáma megállíthatatlanul nő, az elmúlt tíz évben 10% fölött. (…) Az elővárosi vasút fejlesztése Budapesti egyik legfontosabb ügye, az autóforgalom csökkentésének kulcsa, nem lehet kerületi kérdésként kezelni
– zárta gondolatait Vitézy.
