Elmondta beszédét az Övezet és út fórum harmadik pekingi csúcstalálkozóján Orbán Viktor. A miniszterelnök beszédét Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke ismertette az MTI-vel.
Orbán szerint a nyugati versenyelőny korszaka véget ért, a keleti világ megerősödött, és most az európai dilemma az, blokkosítsuk-e a világgazdaságot, vagy versenyezzünk, protekcionisták legyünk, vagy keressük az új korszak adta együttműködési, összekapcsolódási lehetőségeket.
Elmondta:
Most még – tette hozzá – ennél is tovább akarnak menni: „decoupling” -ról és „de-risking” -ről beszélnek, melyek az európai és a kínai gazdaság egymástól való elszigetelését jelentenék.
Kiemelte: a konnektivitás hívei, köztük Magyarország, elutasítják a blokkosodás politikáját. Közép-Európa évtizedeken keresztül szenvedett a blokkosodástól, ami „nem volt jó, ésszerűtlen volt, embertelen volt”. Versenyképességünk a mélybe zuhant, a technológiai versenyben jócskán hátra maradtunk és elszegényedtünk.
Orbán Viktor arról is beszélt, a magyarok azt szeretnék, ha a blokkosodás helyett az összeköttetések, vagyis a konnektivitás időszaka következne, mert a konnektivitás esélyt adna Európa számára, hogy visszanyerje a versenyképességét.
A mi történelmünk azt bizonyítja, hogy az összeköttetések és a kölcsönös tisztelet talajára visszatérő nemzetközi politika tudja elhozni a béke és a gazdasági fejlődés reményét,
mondta.
Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond az Övezet és út kezdeményezés csúcstalálkozóján Pekingben 2023. október 18-án.
MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Orbán úgy látja, Magyarország célja, hogy a keleti és a nyugati gazdaság és technológia találkozási pontja legyen. Ma Európában nálunk találkoznak az új technológiai korszakra átálló legjelentősebb keleti és nyugati beruházók. Büszkék vagyunk arra, hogy mára Magyarország lett a kínai vállalati beruházások első számú közép-európai célpontja.
Magyarország készen áll a további együttműködésre Kínával és minden konnektivitást támogató országgal
– zárta felszólalását Orbán Viktor.
Európában tíz éve nem látott alacsony szintre esett vissza a kínai beruházások volumene. A kontinensen az egyetlen kivételt Magyarország jelenti, ahova a csúcsra pörgetett akkumulátorgyártás miatt ömlik a kínai tőke, erről az alábbi cikkünkben írtunk:
