Újabb százmilliós állami támogatás nyomai vezetnek az elmúlt évek legnagyobb számlagyárába

A külügyminisztérium 288 millió forint vissza nem térítendő támogatása az elmúlt évek egyik legnagyobb számlagyárában landolt. Ezután az állam többségi tulajdonában álló Garantiqua Hitelgarancia Zrt. is 135 millió forint állami kezességvállalásról döntött a számlagyáras cég, Top Hygiene Kft. javára. A döntés után három hónappal a NAV végrehajtást rendelt el a támogatott cégnél, 90 millió forintot meghaladó adóhátralék miatt. A Garantiqa Zrt. banktitokra hivatkozva nem árulja el, hogy kezességvállalása nyomán az adófizetők ki kell-e fizetniük a 135 milliós számlát. A számlagyáras cég felszámolása zajlik, a társaság lerobbant kunbajai ingatlanát már másodjára próbálják meg árverezni, de az 1,8 millió forintért sem kellett senkinek.

Miután megírtuk, hogy a külügyminisztérium 288 millió forint vissza nem térítendő támogatása az elmúlt évek egyik legnagyobb számlagyárában landolt, megtudtuk, nem ez lehetett az egyetlen állami támogatás, amit az azóta lekapcsolt bűnözői csoport bezsebelt.

A számlagyár szóban forgó tagja, a Top Hygiene Kft. nem sokkal azután került végrehajtás, majd felszámolás alá, hogy a külügy átutalt számára több mint negyedmilliárd forintot. Ugyanakkor az Európai Unióban engedélyezett állami támogatások nyilvántartásában az látszik, hogy – a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásán kívül – a magyar állam több mint 80 százalékos tulajdonában álló Garantiqa Hitelgarancia Zrt. 135 millió forintos állami kezességvállalást nyújtott a társaságnak.

A döntésre 2021 áprilisában, alig több mint három hónappal azelőtt került sor, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) végrehajtást rendelt el a cégnél, méghozzá 90 millió forintot meghaladó adótartozás miatt.

Az említett támogatási formát a koronavírus-járvány kedvezőtlen hatásai ellentételezésére hozta létre a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. és a szintén állami Magyar Fejlesztési Bank. Az előbbi társaság honlapján az olvasható, hogy a készfizető kezességvállalás lehetővé teszi, hogy „olyan életképes kis- és középvállalkozások is forráshoz jussanak, amiknek nincs elegendő felajánlható biztosítékuk, rövid működési múlttal rendelkeznek, vagy növekedési szakaszban vannak.” Vagyis – mint írják – olyan cégek, amelyek hitelezése túlzottan kockázatosnak minősülne.

Róka László / MTVA – A Magyar Fejlesztési Bank Zrt. épülete a főváros V. kerületében, a Nádor utcában.

Ez esetben a későbbi végrehajtási és felszámolási eljárás igazolta, valóban volt kockázata a hitelezésnek. Ám az nem derült ki, hogy a kölcsön folyósítása csakugyan megtörtént-e, ezt ugyanis nem árulja el a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. Így azt sem lehet tudni, hogy az esetleges 135 millió forintos kezességvállalás nyomán az adófizetőknek kell-e helytállni az állam többségi tulajdonában álló társaság döntése miatt.

Mi történik fizetésképtelenség esetén?

A készfizető kezességvállalással a Garantiqa kötelezi magát arra, hogy ha a hiteladós a pénzügyi intézménnyel szembeni fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, akkor a vállalt mértékig a Garantiqa maga fog az adós helyett teljesíteni.

A hitelfelvételt és a kezességvállalást firtató közérdekű adatigénylésünkre válaszul a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. azt írta:

Az egyes ügyfelekről a Garantiqa rendelkezésére álló tény, információ, megoldás vagy adat, amely az ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint a pénzügyi intézménnyel kötött szerződéseire vonatkozik, banktitkot képez, kiadhatóságának feltételei jelen adatigénylés tekintetében nem állnak fenn.

Ugyanakkor a 24.hu birtokába jutott lehallgatási jegyzőkönyv szerint a Top Hygiene ügyvezetője egy másik személlyel zajlott beszélgetése során arra utal, hogy sikeres lehetett a kölcsönügylet, amelyhez nem kizárt, hogy a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. biztosíthatta a kezességet, az egyeztetésre ugyanis éppen a támogatói döntés előtti napokban került sor. Igaz, nem 135, hanem 150 milliós hitelről beszélgettek, illetve arról, hogyan osztozkodnak majd annak folyósítása után. A pénz felhasználásáról szólva a lehallgatott telefonbeszélgetés egyik szereplője azt mondta:

Szerintem mindenki elkölti, vagy mindenki gazdálkodik belőle, azt viszlát!

A beszélgetés során elhangzik az is, hogy a pénzt gyorsan „ki kell lapátolni a cégből”, mert tartanak attól, hogy 85 millió forint tartozás „becsapódik”. Ez azért figyelemre méltó, mert a beszélgetés után három hónappal – mint említettük – a NAV 90 millió forintos adótartózás miatt rendelt el végrehajtást a cégnél. Ha a szóban forgó 85 millió forint az adóhivatal felé fennálló adósság volt, akkor a szereplők már a hiteligényléskor tisztában lehettek azzal, hogy a kölcsönt nem fogják visszafizetni.

Kulcsfontosságú kérdés tehát, hogy az adóhátralékról lehetett-e tudomása a Garantiqa Hitelgarancia Zrt.-nek. A társaság üzletszabályzata szerint ugyanis kizáró körülménynek számít, ha a támogatást igénylő cégnek 60 napon túl lejárt és át nem ütemezett adó-, vám-, társadalombiztosítási tartozása van. Továbbá kérdés az is, hogy 90 milliós adóhátralékot mennyi idő alatt halmozta fel a Top Hygiene Kft.

Ugyanakkor az bizonyos, hogy a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. azt észre vehette volna, hogy az általa támogatott Top Hygiene Kft.-nél jelentős létszámleépítés történt, legalábbis papíron. Mint megírtuk, a társaság 2020 novemberében 174 embert foglalkoztatott, 2021 januárjában viszont már csak 10 fő dolgozott a cégnél. Azt pedig már a NAV közölte kérdésünkre, hogy

a gazdasági társaságok foglalkoztatotti adatai hetente frissülnek az adóhivatal nyilvános adatbázisában.

A Top Hygiene Kft.-nél lezuhant létszámot 2021 februárjában, de legkésőbb márciusában látni lehetett, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. támogatói döntése viszont 2021. április 23-ai.

A létszámleépítés a külügyi tárca 288 milliós támogatása esetében is problémás volt, ugyanis abban az esetben a tömeges elbocsátással a cég már a pályázat elbírálásának pillanatában megsértette a kiírás feltételeit. A pályázóknak ugyanis meg kellett tartaniuk a pályázat előtti egy év foglalkoztatotti átlag létszámát a beruházás befejezéséig.

A Szijjártó Péter vezette minisztérium támogatása esetében Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő adatigényléséből derült ki, hogy a Top Hygiene Kft. ingatlanvásárlásra és fejlesztésre kérte a 288 millió forintot. Úgy tudjuk, erre végül nem került sor, és azt sem tudni, mi lett a pénzzel, a társaság felszámolás jelenleg zajlik.

A felszámoló mindössze egyetlen vagyontárgyat, egy Kunbaján, a magyar-szerb határon található felújítandó házat próbál meg értékesíteni, 1,8 millió forintért.

Ez már a második próbálkozás az eladásra, az első pályázatra ugyanis senki sem jelentkezett.

Varga Jennifer / 24.hu – Szijjártó Péter a bizottsági meghallgatásán 2022. május 18-án a Parlamentben.

A Top Hygiene Kft.-nél egy 2019 óta zajló nyomozás során rendelt el bűnügyi zárat a NAV, kiderült ugyanis, hogy a társaság része volt az elmúlt évek egyik legnagyobb számlagyárának, amelyre a hatóságok 2021 nyarán csaptak le nyolcvan helyszínen. A gyanú szerint a több mint harminc cégből álló számlagyár 19 milliárd forint áfáját tüntették el takarításról és informatikai szolgáltatásról kiállított fiktív számlákkal. A nagyszabású akcióban a költségvetést ért kár megtérülésére a NAV összesen 3,2 milliárd forint értékben zárolt bankszámlákat, ingatlanokat, továbbá nagy értékű gépkocsikat, részvényeket és készpénzt is lefoglalt. A Top Hygiene Kft. volt ügyvezetőjét gyanúsítottként hallgatták ki a nyomozók, ám K. Tibor szabadlábon védekezhet. Kerestük is az ügyvezetőt, de hiába hívtuk, nem fogadta hívásunkat, illetve előfordult, hogy szláv és angol nyelven jelezte a géphang, hogy a telefonszám jelenleg nem elérhető, ami arra utalhat, hogy K. Tibor külföldön tartózkodott.

A számlagyár ügyében a hatóságok vizsgálata érintette a többi között a T-Systems Magyarország Zrt., a Vodafone-t megvásárló kormányközeli 4iG Nyrt., az Antenna Hungária Zrt. és a BKV informatikai szolgáltatójaként elhíresült Sys IT Services Kft. központját is. A letartóztatásban tartott gyanúsítottak többsége ez utóbbi cég körül mozgott. Itt kapcsolódott az ügyhöz a börtönviselt Fuzik Zsolt is, akinek nevével összeforrt a számlagyár ügye. Ő korábban az Axel Springernél, majd a BKV-nál, végül a tettek elkövetése idején a CBA-nál volt informatikai vezető.

A bűnügynek bőven akadnak politikai vetületei is. A 444.hu írta meg, hogy Pintér Sándor belügyminiszter köréig is elvezetnek a szálak, ugyanis egy nappal azelőtt, hogy a hatóságok lecsaptak a számlagyár tagjaira, Pintér bizalmasa, Tasnádi László cége lett a tulajdonosa annak a vállalkozásnak, amelyik a BKV informatikai rendszerét működteti. A nyomozók viszont inkább a baloldali szereplőkkel foglalkoztak, azokkal is főként a 2022-es országgyűlési választási kampányban. Fuzik ugyanis vádalku keretében több MSZP-s politikust is feldobott, akiket állítása szerint különféle üzletek kapcsán kent meg. Vallomása alapján gyanúsították meg az MSZP-s zuglói polgármestert, Horváth Csabát, valamint Tóth Csaba volt zuglói szocialista országgyűlési képviselőt, aki a gyanú szerint 280 millió forint kenőpénzt vett át. Mindkettőjüket a számlagyártól független – de azzal személyi és céges átfedéseket mutató – zuglói fizetős parkolási rendszerrel kapcsolatos visszaélések miatt hallgatták ki.

A számlagyárral összefüggésben gyanúsították meg az egyik leggazdagabb magyar, Jellinek Dániel édesapját is.

Kapcsolódó
Az adófizetők 288 millió forintja után futnak Szijjártóék, amit egy óriási számlagyárnak utaltak át
A külügyminisztérium hét nappal a támogatói döntés után már utalta is a pénzt, amit nem lesz könnyű visszaszerezni. A nyertes cég gyanúsított ügyvezetője külföldön lehet.