Az afgán pokol újabb bugyrai

Bokros Lajos: Megszűnik az ország

Képzeljük el azt a jelen pillanatban meglehetősen valószínűtlen, de esetleges nyugati politikai ballépések sorozata nyomán teljesen nem kizárható esetet, hogy az ukrajnai orosz imperialista háború a hóditó győzelmével végződik. A tragikus események sorozata elkezdődhet például az Egyesült Államokban, ahol a jövőre esedékes elnökválasztáson nyer a jelenleg többszörösen bűnvádi eljárás alatt álló Trump. Mivel a régi-új elnök Putyin híve és csodálója, lehetséges, hogy vezetése alatt az amerikai kongresszus megvonja Ukrajnától a katonai és pénzügyi támogatást. Ez láncreakciót indíthat el: megbénulhat, vagy széteshet a NATO. A belpolitikai küzdelmek kiéleződése nyomán 2025-ben kormánypárttá emelkedhet a szélsőjobboldali német AfD, két évvel később pedig a francia elnökválasztáson győzhet Marine Le Pen. Ha a német-francia-olasz háromszög a mindhárom országban nyíltan oroszbarát szélsőjobboldal zsákmánya lesz, akkor Putyin vérszemet kaphat és Oroszország tovább terjeszkedhet Európában.

Tegyük föl, hogy az ukrajnai háború végén az orosz hadsereg elfoglalja a teljes tengermelléket, a régóta vágyott, Katalin cárnő által alapított, gyöngyszemként megénekelt Odesszát és kicsi zöld emberek fellazító ténykedése nyomán szinte harc nélkül bekebelezi a ma független, de törékeny Moldovai Köztársaságot. Innen már csak egy lépés Románia északi bekerítése, aminek végén Oroszország megszállhatja Kárpátalját is. Közben Kijivben Putyin hatalomra segít egy csatlós bábkormányt, Szerbiában pedig örömtüzet gyújtanak: karnyújtásnyi közelségbe került a balkáni orosz terjeszkedés, az orosz és a délszláv népek egyesítése.

A szétesett NATO magára hagyja új keleti tagállamait, amire Lengyelország és Románia hatalmas erőfeszítéssel gyors fegyverkezési programmal válaszol. De van egy szánalmas kis ország, ahol az önkényuralmi kormány mosolyog az orosz győzelmek nyomán. Nemhogy nem tesz semmit az ország védelmére, hanem folytatja a pávatáncot Ukrajna holtteste mellett és nyálcsorgató alázattal kéri az orosz medvét, hogy adja neki Kárpátalját.

Egyes magyar vezetők már Románia közeli megsemmisüléséről ábrándoznak és készülnek Erdély visszavételére is.

És akkor Putyin olyat tesz, ami magyar lakájának legszörnyűbb álmaiban sem rémlett föl: a cári és a sztálini imperializmus legnemesebb hagyományait követve hátba szúrja szövetségesét. A kezdeményezés természetesen nem a Kremlből indul, hanem mondjuk a szerb kormány a kiéleződő belpolitikai harcok nyomán fegyveres segítséget kér orosz testvérétől. Mivel az orosz vezetés úgy véli, hogy Románia megtámadása túl sok emberi áldozatba és pénzbe kerülne, Oroszország megszállja a Tiszántúlt.

Kenesei István: Kaleidoszkóp

Vegyünk magunknak hallgatót!

Ami az idei felvételiket illeti, ez sokaknál megrezegtette a biztosíték áramköreit és csak azért nem vágta ki, mert bár ilyen csekély (200 alatti!)  pontszámokkal, azaz tudással egy átlagos gimnáziumba is alig lehetne bekerülni, de hála az emiatti nagy létszámoknak, legalább az új tanév pénzügyileg rendben lesz. Ha a sikeres felvételi szezont aszerint mérjük, hányan jutottak be, akkor egyetérthetünk Hankó Balázs államtitkárral, hogy „az elmúlt tíz év legjobb felvételije a mostani.” De alaposabb elemzésekkel egyrészt a létszámok is más fénybe kerülnek, másrészt a felvételi eredmények sem adnak okot a bizakodásra, miszerint „a felvettek nagy része várhatóan diplomát is szerez, ugyanis az egyetemekkel olyan minőségi és teljesítmény-elszámolási rendszert alakítottak ki, ami csökkenti a lemorzsolódást és segíti a diplomaszerzést.” Mert a 40%-os érettségi és a csupa 2-es érdemjegy a felvételi tárgyakból, amiból egy 180 alatti pontszám kijön, aligha garantálja, hogy a ma még boldog új egyetemista nem bukik ki az első vizsgaidőszakban.

Simonovits András: Folytatható-e a nyugdíj vita?

Nemrégiben kezembe akadt egy könyv, amely két konferencia anyagát tartalmazta: az első konferenciát a Pénzügykutató Zrt. és az Unicredit Bank rendezte 2009. június 4-én Lehetséges-e a nyugdíjrendszer reformja? címmel, a másodikat a Stabilitás Pénztár és a Pénzügykutató Zrt. rendezte 2009. október 14-én Hogyan tovább? címmel. Ha elolvassuk a részvevők névsorát, akkor nyugtázhatjuk, hogy akkor még lényeges kérdésekről konstruktív hangnemben vitatkoztak egymással a Bajnai-kormány, valamint a korábbi és későbbi Orbán-kormányok miniszterei. Az Európai Bizottság által 2022 végén kezdeményezett Helyreállítási és rezilienciaépítési [helyesen: ellenállóképességi] tervkeretében a magyar kormány hasonló szellemű, nyilvános nyugdíjreform végrehajtását vállalta el, de ez most szinte lehetetlen feladatnak tűnik.

Benda László: Az afgán pokol újabb bugyrai

A hal sem él meg olyan tóban, amelyben nincs víz – tartja az afgán népi bölcsesség. És a közép-keleti országból érkező hírek nap mint nap visszaigazolják a demokrácia ottani – több mint aszályos – helyzetét. Éppen két esztendeje, hogy a tálibok visszatértek a hatalomba (1996 és 2001 között már ők irányították a mostoha sorsú államot). A lakosság érthető indulatait azzal az ígérethalmazzal próbálták csillapítani, hogy okultak a maguk elkövette korábbi hibákból. Ám az ígéretek betartásának másutt érvényes hagyományai ezen a kopár ugaron sohasem vertek mély gyökereket. És az amúgy is ritka afgán tavakban fogytán a víz…