Belföld

Mínusz 1,1 milliárd forint van a főváros számláján, Budapest folyószámlahitelből működik

Illyés Tibor / MTI
Illyés Tibor / MTI

A fővárosi önkormányzat számláján jelenleg mínusz 1,1 milliárd forint van, és ez azt jelenti, hogy Budapest folyószámlahitelből működik

– mondta Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes csütörtökön sajtótájékoztatón.

A főváros aktuális pénzügyi helyzetét ismertetve Kiss Ambrus úgy fogalmazott: a főváros költségvetési helyzete „egyáltalán nem rózsás és nem oldódott meg”. Az első féléves adatokból látszik, hogy a túlélőprogram működik, de ez nem jelenti azt, hogy kilábaltak volna abból a pénzügyi nehézségből, amelyet nem a fővárosi önkormányzat okozott – tette hozzá.

A főpolgármester-helyettes közölte, az a meglepetés érte őket július 4-én, hogy a Magyar Államkincstár 3,9 milliárd forint összegben inkasszót gyakorolt a főváros számlája felett. Ez az a szolidaritási hozzájárulás, amely miatt közigazgatási pert indítottak és azonnali jogvédelmet is kértek – emlékeztetett.Kiss Ambrus közölte, az azonnali jogvédelmet első fokon a bíróság elutasította, de a kérelmet kiegészítették, és újból benyújtották. Júliusban ismét nem fizetnek majd, és remélik, hogy a bíróság igazat ad majd nekik – fűzte hozzá.

A főpolgármester-helyettes azt mondta, az állam hitelfelvételre kényszeríti a fővárost, hiszen a negatív egyenlegű folyószámla a valóságban hitelfelvételt jelent.

Innentől kezdve folyamatosan nőni fog a hitel összege, mert a főváros legközelebbi érdemi, az iparűzési adóból származó bevétele szeptemberben esedékes – közölte Kiss Ambrus, aki megjegyezte azt is, hogy csütörtökön 16,3 százalék volt a folyószámlahitel-kamat.

Az első fél év mérlegét ismertetve elmondta: az éves tervezett bevétel 45 százaléka beérkezett. Az iparűzési adó éves tervezett bevételének 51 százaléka, az ingatlanértékesítési terveknek 1,8 százaléka folyt be. A kormányzati rezsitámogatás és a Lánchíd-felújítás kormányzati támogatásának “0,0 százaléka” érkezett meg. A tervezett kiadások 42 százaléka teljesült a túlélőprogramnak köszönhetően – közölte Kiss Ambrus.

Mint kifejtette, a közösségi közlekedésben a tervezett éves kiadások 36 százalékát költötték el. Ez nem azt jelenti, hogy “ekkora aranytartalékot találtunk”, hanem a Budapesti Közlekedési Központ egy áthidaló hitelt vett fel – mutatott rá a főpolgármester-helyettes.

Közölte, a fővárosi intézmények az éves tervezett kiadások 45 százalékát költötték csak el. Ugyanakkor a szolidaritási hozzájárulás a főváros által jogosnak tartott mértékének 84 százalékát befizették, ami az állami mérték szerint 52 százalék – mondta Kiss Ambrus hozzátéve: a főváros nagyobb mértékben finanszírozza a kormányt, mint saját működését.

Elmondta, a működési kiadások 36 százaléka a közösségi közlekedésre, 18 százaléka a szolidaritási hozzájárulásra, 8 százaléka adósságszolgálatra,  6 százaléka közvilágításra ment el.

Kiss Ambrus beszámolt arról, hogy az évre tervezett iparűzésiadó-bevétel 271,6 milliárd forint, június 30-ig 139,1 milliárd érkezett, és szeptemberben 124 milliárd várható. Az egyéb hónapokban a várható befizetés 10-15 milliárd forint.

A főváros követelésállománya 27 milliárd forintra rúg. A kormányzati szervek kifizetetlen számlái 5,5 milliárdot, a Lánchíd felújításához ígért kormányzati támogatás 6 milliárd forintot, valamint számításaik szerint a fővárosi önkormányzat és a Fővárosi Vízművek rezsitámogatása 9,9, illetve 5,7 milliárd forintot tesz ki – mondta.

Kiss Ambrus kiemelte: az áprilisi prognózisban azt mondták, hogy a főváros mínusz 76 milliárd forinton áll majd augusztus végén, de a túlélőprogram működik, és a számításaik szerint akkor mínusz 39,8 milliárd lesz a hiány.

A Fővárosi Közgyűlés korábban arról döntött, hogy átmenetileg – az eddigit 15 milliárddal megnövelve – 40 milliárd forintra emeli a fővárosi önkormányzat folyószámla-hitelkeretét – emlékeztetett.

A főpolgármester-helyettes azt mondta, még egy kis odafigyeléssel – és azzal, hogy adott esetben nem fizetnek kormányzati intézményeket, hiszen azok sem fizetnek a fővárosnak – „bele tudnak férni” a rendelkezésükre álló keretbe. Így szeptember közepéig a fizetőképessége megmarad a fővárosnak – mutatott rá Kiss Ambrus.

A főpolgármester szerint három kormányzati kártya van előttük: az egyik a Lánchíd felújításához ígért támogatás, a másik a rezsitámogatás, a harmadik a fejlesztési hitel engedélyezése. Ez körülbelül 35 milliárd forintot jelent – mutatott rá.

Kiss Ambrus úgy fogalmazott:

ha a három kártyát megfordítja a kormány, és mind a hármon az szerepel, hogy nem nyert, akkor komoly problémával nézünk szembe.

Kérdésekre válaszolva megismételte: ha a kormány nem fizet majd, akkor érdemes lesz megvizsgálniuk, hogy a főváros sem fizet majd a kormányzati intézményeknek.

MTI

Fidesz: Karácsony Gergely csődbe vitte a fővárost

A folyamatosan növekvő bevételek ellenére Karácsony Gergely és a baloldal csődbe vitte az ország leggazdagabb önkormányzatát, közben pedig politikai korrupcióba és pénzmosási botrányba keveredtek – hangsúlyozta a Fidesz az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében. A Fidesz közlése szerint Karácsony Gergely több mint 200 milliárd forint tartalékkal vette át a várost, a költségvetési támogatások és a bevételek pedig minden korábbinál magasabbak.

“Ebből is látszik, hogy Budapestet a felelőtlen, pazarló gazdálkodás veszélyezteti, valamint az, hogy Gyurcsány-emberei kerültek a kulcspozíciókba” – írták.

Kiemelt képen Karácsony Gergely főpolgármester (b4), Kiss Ambrus (független) általános főpolgármester-helyettes (b3), Tüttő Kata (MSZP) városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes (b2), Bősz Anett (DK) humán területekért felelős főpolgármester-helyettes (b), Számadó Tamás főjegyző (j2) és Kerpel-Fronius Gábor (Momentum) okosvárosért és részvételiségért felelős főpolgármester-helyettes (j) a fővárosi Közgyűlés ülésén a Városházán 2023. június 28-án.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik