Terjedelmes interjút adott az egy hónapja végrehajtási kegyelemmel szabadult Budaházy György a Magyar Nemzetnek. Ebben az alábbi főbb megállapításokat tette:
- Bár közügyektől eltiltás alatt áll, nem akar eltűnni a közéletből.
- Előrébb tartana a karrierjében, ha „mindez nem lett volna”.
- A Molotov-koktél Gyurcsánynak adott „társadalmi reakció”.
- Az orosz-ukrán háború komoly veszteséget okoz a fogyatkozó európai civilizációnak,
- de a határrevíziót épp a status quo oroszok által való felrúgása teszi időszerűvé, és azt a megfelelő időben fel kell vetni.
- Szerinte nem is kellett volna börtönbe kerülnie.
Budaházy – mint közismert – egy hónappal ezelőtt szabadult a váci fegyházból. Ennek kapcsán arról beszélt, épp kezdi összeszedni magát. A közéletből, mint mondta, nem akar eltűnni, mert van még mondanivalója. Ezt úgy magyarázta: „csak a közügyektől van eltiltva”, vagyis nem szavazhat, és nem lehet képviselőjelölt.
Az elmúlt tizennégy év elmondása szerint „nagyon megviselte” a családi életét. A gyerekei úgy nőttek fel, hogy sokszor nem volt jelen, és noha sokszor otthon, házi őrizetben tartották, nyaralni éveken át nem tudtak elmenni. Szerinte a saját karrierjében is előrébb tartana, ha mindez nem történik meg.
Az eljárást Budaházy úgy kommentálta, hogy olyasmiért vonták felelősségre, amiért nem is kellett volna börtönbe kerülnie. Szerinte az egész eljárás abszurd volt. A Novák Katalin köztársasági elnök által adott végrehajtási kegyelemről úgy nyilatkozott:
Kegyelmet kaptunk, de nem kaptunk igazságot.
Szerinte őt náci terroristának, fasisztának nevezni: agyrém. Közölte: a bíróság maga mondta ki, hogy ők nem terroristák, és hasznos tagjai társadalomnak. A hasonló kijelentésekért – mint mondta – régen kártérítési pert indított volna, ha bízna még a bíróságokban. Budaházy úgy látja, egyébként is ostobaság őt efféle cimkékkel ellátni, hiszen ettől „a cimkék súlytalanná válnak”. Ugyanez igaz az ügyében a terrorizmus vádjára is:
Pár tízezer forintos károkozásra terrorizmust kiáltani, ezzel elveszíti a fogalom a súlyát.
Érvelése szerint Gyurcsány Ferenc „rezsimje” alatt egyébként is értelmetlen ilyesmiről beszélni, mert – mint fogalmazott – „egy terrorista állammal szemben terrorcselekményt elkövetni szerintem fogalmilag sem lehet”. Szerinte úgy volt, hogy Gyurcsány 2006-ban erőből vitte tovább a rendszerét, és meg volt lepődve, hogy az emberekből ellenállást vált ki. Budaházy úgy találta: azokat állították bíróság elé, akiket meglőttek, megvertek, a kórházból elvittek. Szerinte erre jött az a társadalmi reakció, hogy „ha ti így, mi is így”, és jött a Molotov-koktél is.
Nem mondom, hogy ez helyes egy demokráciában, de hol volt akkor demokrácia?
– tette fel a szónoki kérdést a börtönből szabadult elítélt.
A diáktüntetéseket viszont úgy kommentálta, hogy „lehet ellenállósdit játszani”, a demokráciába belefér, de a rendőrségnek vannak jogosítványai, hogy védje azt, amit kell.
Érvelésében midamellett ellentmondásnak tűnik, hogy úgy látja: „a rendőrség számára is fontos lenne a megtisztulás”, amivel a Fidesz még tartozik.
Budaházy méltatta Orbán Viktor külpolitikáját is. Egyebek mellett az mondta, hogy Magyarország világpolitikai tényezővé vált. Orbán szerinte mindig is következetes nemzeti politikát akart folytatni, most viszont Magyarország kezd olyan pozíciót betölteni, amely Európában nagyon fontos. Így, ha sikerül a „régi nemzeti keresztény Európát megmenteni”, akkor abban nagy szerepe lesz Magyarországnak, illetve a miniszterelnöknek.
Ebben a háborúban rengeteg érett, nemzőképes, családalapításra kész férfi hal meg
– felelte Budaházy az orosz-ukrán háború megítélését firtató kérdésre. Szerinte függetlenül attól, hogy „szeretjük-e az orosz vagy az ukrán politikát”, a fogyatkozó európai civilizációra nézve ez komoly veszteség. Összességében viszont úgy látta, nem rossz, hogy Oroszország felrúgta a status quót. „Nekünk most arra kell rámutatnunk, okosan, felelősen, de határozottan, hogy az igazságtalan határok a háború forrásai. Ez a háború is ezért robbant ki. A Nyugatnak pedig egyszer és mindenkorra rendeznie kellene ezt saját berkein belül, legalább Európában” – fogalmazott. A határrevízióra utalva azt mondta:
Ezt a kérdést megfelelő időben elő kell venni.
Meglátása szerint az orosz–ukrán háború, a status quo felrúgása ugyanis arra is rámutat, hogy „közös megegyezéssel új, igazságos határt kellene húzni, mert a mostani messze nem az”. Végezetül azt mondta: „ki kell használni azt az új békerendszert”, amely „a mostani zavaros idők után törvényszerűen ki fog alakulni”. Ennek felvetése nemzeti radikális feladat, és ehhez most nagyon okosan kell kormányozni – figyelmeztetett.
Lapunknak adott interjújában Novák Katalin köztársasági elnököt a Budaházy Györgynek szolgáltatott végrehajtási kegyelemről, valamint a szabadon bocsátott fegyenc megítéléséről is kérdeztük. Az államfő erről többek között azt mondta, Budaházi
nem ártatlan. És nem is hős,
hanem egy bűncselekményért elítélt személy, ahogy mindenki, aki végrehajtási kegyelemért folyamodik.
