A magyar startup cégek növekedését segítő, több mint ötven vizsgáló- és kutatólabort tartalmazó tudományos és innovációs park bejárásán vett részt Győrben Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter a tárca közleménye szerint a bejárást követő sajtótájékoztatón elmondta: a már most is 15 ezer hallgatót kiszolgáló Széchenyi István Egyetemen épülő Tudományos és Innovációs Park fejlesztése „új fázisához ért”, „a beruházásnak nagy szerepe lehet a felsőoktatás és a gazdaság minél szorosabb együttműködésében, s ezáltal a magyar gazdaság sikerében”.
A tárcavezető szerint „az innovációs képességek és a kutatás-fejlesztési kapacitások játsszák majd a döntő fontosságú szempontot” a formálódó új világban, ezért döntött a kormány a felsőoktatás strukturális átalakításáról.
Mi azt várjuk el a Győri Egyetemtől, azt várjuk el a mellette létrehozandó Tudományos és Innovációs Parktól, hogy olyan eredmények szülessenek itt, amely eredmények nyomán sikeressé tudjuk tenni Magyarországot az európai gazdaság jövőbeni sikerét meghatározó iparágban
– jelentette ki, hangsúlyozva, hogy a kontinens gazdaságának jövője „az elektromos autóiparon áll vagy bukik”.
Magyarország jól vizsgázott eddig az elektromos autóiparban betöltött pozíció tekintetében, hiszen a rajtrács éléről indultunk, az éllovasok között vagyunk, de ez nem olyan verseny, amit egyszer leintenek, és akkor vége van
– mondta a miniszter, hozzátéve, hogy „ez olyan verseny, amelyben folyamatosan a topon kell lenni, folyamatosan innovációra van szükség, folyamatosan újat kell mutatni”.
Szijjártó úgy látja, hogy a szektor sikeréhez alapvető szükség van Kelet és Nyugat együttműködésére: a remek nyugati elektromos járművek ugyanis mit sem érnek keleti akkumulátorok nélkül, és fordítva.
Magyarország 2030-ra megtízszerezné akkumulátorgyártási kapacitását. A BloombergNEF elemzése szerint Magyarország világszinten a negyedik legnagyobb kapacitással rendelkezhet 2027-ben, ami azt jelenti, hogy hazánk Németország után az akkumulátorok második legnagyobb gyártójává válik Európában. Mindez zömével távol-keleti gigavállalatoknak köszönhetően valósulhat meg: a közelmúltban a piacvezető kínai CATL is beruházást jelentett be hazánkban. A 3000 milliárdos debreceni gyár Magyarország eddigi legnagyobb, zöldmezős működőtőke-beruházása, amely a kínai sajtó és a Financial Times szerint 320 milliárd forint közvetlen állami támogatás mellett épül fel.
