A legfőbb ügyészt az ellenzéki politikus kérdezte a győri közbeszerzésekről, miután az Átlátszó megtalálta a közbeszerzések bajnokait, a „tenderkirály” cégeket, amelyek több száz megbízást nyertek el. Polt Péter válaszában arról tájékoztatta Vadai Ágnest, hogy kérdését feljelentésként értékelte, azt továbbította a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodának. A nyomozó hatóság a versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzés eljárásban bűntette és más bűncselekmények miatti feljelentést azonban – részben bűncselekmény hiányában, részben bűncselekmény gyanúja hiányában – elutasította.
Vadai Ágnes előzőleg azt írta, a győri sikercégek tulajdonosai erős politikai hátszéllel rendelkeznek. Idézte a Korrupciókutató Központ Budapestet (CRCB), amely előszört írt írról, hogy egy 2010 óta stabilan fideszes vezetésű önkormányzat szinte valamennyi közbeszerzésén három cég nyert, az egyik 556 pályázaton indult, és mindegyiket megnyerte. A kutatók 300 ezer közbeszerzés adatai alapján jutottak arra, hogy
beazonosítható politikai kapcsolat nélkül 0,52 esélypontja van egy átlagos pályázónak Magyarországon, hogy elnyerjen egy közbeszerzést.
Vadai Ágnes szerint a győri közbeszerzések ügyében felvetődhet a hűtlen kezelés, a vesztegetés, a versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban és a hivatali visszaélés megalapozott gyanúja is. A Demokratikus Koalíció képviselője felidézte, hogy a korrupció ellen az Alaptörvény szerint is fel kellene lépni, de az Európai Bizottság jogállamisági jelentésében a korrupcióellenes intézmények működésével kapcsolatban több hiányosságot, problémát, visszásságot fogalmazott meg. Megállapította, hogy a korrupciót üldöző hatóságok felett nincs megfelelő civil kontroll, a gazdasági és politikai elit összefonódása nehezíti a korrupciós ügyek feltárását, amikor az elit kerül korrupciós gyanúba, akkor az illetékes szervek jellemzően nem lépnek.
Polt Péter válaszában nem reagált arra a neki címzett éles kritikára, amely szerint nyilatkozataival ellentétben OLAF jelzései, jelentései és megállapításai szerint Magyarországon általános és rendszerszintű lett a hivatali korrupció a közbeszerzéseknél, az uniós és állami pénzekből megvalósított projekteknél, amelyek kivizsgálásában és az elkövetők törvényes felelősségre vonásában a nyomozó szervek és az ügyészség sem következetesen a kötelessége szerint jár el. Vadai Ágnes arra is választ várt, hogy a legfőbb ügyész
továbbra is asszisztál és segít az informális politikai érdekek érvényesítéséhez és az ilyen és ehhez hasonló vérlázítóan jogellenes, erkölcstelen és jogállamban egyértelműen elfogadhatatlan ügyek és cselekmények szándékos eltussolásához?
