Az előzetes adatközléssel megegyező,0,4 százalékos visszaesést produkált a negyedik negyedévben a magyar gazdaság, a szezonálisan és naptár-hatással igazított éves alapú növekedés pedig 0,8 százalékos volt. Ezzel két egymást követő időszakban zsugorodott a GDP, tehát technikai recesszióba került a magyar gazdaság. A technikai recesszió két egymást követő negyedévben mért átmeneti visszaesést takar, vagyis a tartós és mély visszaesés jelei még nem látszanak.
A KSH által közölt, mai részletes adatokból már tisztább kép rajzolódik ki arról, hogy milyen is volt a gazdasági teljesítmény 2022 végén. A Portfolio elemzésében megjegyzi, több komponense is volt a tavaly év elején tapasztalható dinamikus növekedésnek:
- még kitartott a koronavírus-válság utáni helyreállás húzóereje,
- az energiaválság hatásai még csak mérsékelten voltak érzékelhetők,
- a választásokra készülő kormánypártok óriási kiköltekezést hajtottak végre.
Ezt követően látványos lassulás indult el, ami tavaly a második fél évben már kifejezetten visszaesésbe fordult át, miután
- a magas energiaárak egyre inkább begyűrűztek a gazdaságba,
- az infláció apasztani kezdte a háztartások vásárlóerejét,
- a költségvetés jelentős kiigazításra kényszerült, ami adóemeléseket és kiadáscsökkentő lépéseket jelentett.
A mai adatközlésből kiderül, hogy a gazdaság egyes területei miként járultak hozzá a visszaeséshez. A feldolgozóipar hozzáadott értéke a negyedik negyedévben 0,5 százalékkal elmaradt az előzőtől, a szolgáltatások összességében stagnáltak, ezen belül a nagy súlyú kereskedelem, vendéglátás ágazat 0,7 százalékos visszaesését érdemes kiemelni.
Összességében elmondható, hogy az ipar egész jól ellenállt a háború és az energiaválság okozta sokkoknak (bár teljesítménye nem kimagasló), azonban a GDP bő felét kitevő szolgáltatások lendülete folyamatosan apadt az év folyamán, ahogy a belső vásárlóerőt ette meg az infláció. A mezőgazdaságnak az aszály miatt pocsék éve volt, bő 30 százalékos visszaesése az aszályra vezethető vissza.
