Paár Attila stadiont, plázát és hotelt vett 8,2 milliárdért, de csak 820 milliót kellett kifizetnie

Talán Paár Attila, a NER jól menő építőipari milliárdosa sem csinált még olyan bomba üzletet, mint szűkebb pátriájában, Győrben az ETO Park árverésén, pedig az utóbbi években igazán dinamikusan tört felfele a leggazdagabb magyarok listáján. A megrendelésekkel elhalmozott West Hungária Bau (WHB) tulajdonosa, Tiborcz István korábbi üzlettársa, aki 80 milliárdosra becsült vagyonával a legutóbbi összesítés szerint a 15. helyre jött fel a százas toplistán, ugyanis „szinte ingyen” szerzett meg nagy értékű ingatlanokat, köztük az ETO 14 ezer férőhelyes futballstadionját, valamint annak szomszédságában egy négyszintes bevásárlóközpontot és egy jól menő szállodát.

A 24.hu információi szerint Paár Attila, miután papíron 8,2 milliárdos ajánlattal nyert a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. (NRN) árverésén, ténylegesen csak 820 millió forint körüli összeget fizetett meg az egykori Quaestor-vagyon darabjaiért.

Az NRN-nel kötött – lapunk birtokába jutott – adásvételi szerződés szerint, amelyet Paár írt alá, a cégnek a kikiáltási ár 10 százalékát kellett csak befizetnie, 7,4 milliárdot pedig egy jelzálogkövetelés fejében „megfizetettnek” nyilvánítottak. Ráadásul a milliárdos cége még ezt a 10 százalékot is visszakaphatta más forrásból, sőt az ügylet végén a zsebében maradt még egy körülbelül 10-11 milliárd forintos jelzálogkövetelés is, amit a csődbe ment Quaestor-csoport felszámolásában később még érvényesíthet. Mindehhez csupán az kellett, hogy időben megszerezzen egy kis, egyszemélyes kft.-t.

Árverésen a Quaestor-vagyon

De lássuk sorjában, hogy mi történt a Quaestor csődje után a cégbirodalom legértékesebb vagyonelemeivel. Az állami felszámoló cég 2021 utolsó napjaiban hirdette meg árverésre a Quaestor-csoport sokáig bűnügyi zár alatt tartott győri ingatlanait, az ETO-stadiont és a körülötte kiépített létesítményeket, majd összesen 10 milliárd forint kikiáltási áron el is adta azokat. Az NRN az árverésen két csomagba pakolva verte dobra az akkor még külön-külön nyilvántartott ingatlanokat.

A nagyobbik csomagot, benne hat ingatlannal, 8,2 milliárdos kikiáltási áron hirdették meg. Közülük három elem volt igazán értékes:

• a 14 ezer férőhelyes futballstadion, 1,3 milliárdért,
• az ETO Park bevásárlóközpont, 4,7 milliárdért (a kiírás szerint az alapterülete 11 585 négyzetméter, de a négy szintet figyelembe véve 40 ezer négyzetméterről van szó)
• és az ETO Hotel, 1,7 milliárdért (a kiírás szerint 2707 négyzetméter az alapterület, de a valóságban ez 10 ezer).

A kisebbik, két darabból álló csomagot 1,85 milliárd forintért hirdették, és az edzőközpont egyik kevésbé értékes része mellett egy óriási, a plázát, a hotelt és a stadiont körülölelő parkoló volt benne.

Az árverést 2022 januárjában tartották meg. A csomagokra egy-egy érvényes ajánlat érkezett, mindegyiket egy kicsi, bevétellel nem rendelkező cég, a Barlinek Kft. adta be. A Paár Attila által tulajdonolt kft. végül csak a nagyobb csomagot vette meg, mert a kisebbik esetében az állam élt az elővásárlási jogával. 2022 tavaszán a nagyobb csomag ingatlanjaira be is jegyezték a Barlinek, a kisebbik csomagra pedig az államot képviselő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. tulajdonjogát, de ezzel még koránt sem ért véget az osztozkodás.

A két vevő egymás között teljesen átrendezte a tulajdonviszonyokat. Tavaly nyár elején a földhivatali adatok alapján beszámoltunk arról, hogy a stadion és az edzőközpont nagyobbik hányada átkerült az államhoz, az állam viszont átadta a Barlineknek a 17 hektáros óriásparkolót. Az osztozkodásról egyik érintett sem tett közzé információkat, pedig a cserékkel kombinált adásvételek miatt átláthatatlan, hogy mi milyen értékben cserélt gazdát.

A folyamat 2022 végén zárult le, a földhivatali nyilvántartásban a napokban véglegesítették a vagyonmegosztás eredményét. Megszüntették a vagyonelemek korábbi különálló helyrajzi számait és két új, a teljes ETO-ingatlant nagyjából két egyenlő méretű részre osztó egységet hoztak létre Paárék, illetve az állam tulajdonában.

A hiteltartozásos trükk

Ahhoz, hogy megértsük, hogyan jött össze Paár Attila számára a pazar üzlet, tudni kell, hogy az ETO-ingatlanokat a quaestoros időkből származó jelzálog terhelte.

Az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Zrt. a 2000-es évek elején adott az akkoriban épülő beruházásra 17 milliárd forintnyi euróhitelt, ami a kamatokkal idő közben 2 milliárddal növekedett. Bár az ingatlanvagyon a csőd után is rendelkezésre állt, az MFB a teljes követelését töredékáron eladta a Barlinek Kft.-nek, amely akkor még egy másik ingatlanos mogul, Jellinek Dániel tulajdonában volt.

Az már korábban ismertté vált, hogy Jellinek több magyarországi nagybank követelésportfólióját is felvásárolta, a konkrét MFB-s üzlet körülményeiről azonban nincsenek nyilvános adatok. A Barlinek Kft. könyvei alapján az látszik, hogy mindössze 2,4 milliárd forintot fizethetett a pénzintézetnek a teljes követelésért, majd ezzel együtt eladta a céget, amely egy kis kitérő után a WHB tulajdonába került.

A 24.hu legfrissebb információi szerint a Barlinek az árverés után 19,4 milliárd forintos követelés birtokosaként jelentkezett be a vásárlásra, amit aztán be is számítottak az üzletkötésnél, és leírtak belőle 7,4 milliárdot. A cégnek tehát – mint fentebb jeleztük – a kikiáltási ár 10 százalékát kellett csak befizetnie.

Csakhogy a Barlineknek volt követelése a licitre bocsájtott kisebb csomag vagyonelemein lévő – a fejlesztési banktól töredékáron megvásárolt – MFB-hitel után is. Ezt a korábbi tulajdoni lapok mellett az árverési kiírás is alátámasztja, melyek szerint a kisebbik csomag ingatlanain is rajta volt az MFB első ranghelyű jelzálogjoga, ahogy a nagyobb csomag elemein. Így a Barlinek igényt tarthatott az állam által a parkolóra és az edzőközpontra kifizetett 1,85 milliárd forint jelentős részére is.

A 24.hu levélben kereste a Paár Attilát, hogy megtudjuk, pontosan milyen pénzügyi egyenleggel zárta az ügyletet, és valóban megkapta-e az állam által fizetett összeget a hiteltartozások fejében. A WHB-tól nem érkezett válasz.

Rengeteg megválaszolatlan kérdés

Az állami oldal számára viszont katasztrofális eredménnyel zárult az ETO-ügy menedzselése, a mérleg 20 milliárd forinthoz közelítő veszteség és számos, az eljárással kapcsolatos kérdőjel.

• Az árverés meghirdetésekor nem a valós viszonyok szerepeltek az Elektronikus Értékesítési Rendszerben, a kiírásban az MFB-t tüntették fel az ingatlanokat terhelő hitelek jogosultjaként, miközben már rég a nyertes Barlinek Kft.-nél volt a teljes követelés.
• A kiírásban több tétel esetében nem a valós méreteket tüntették fel. Mint ezt korábban jeleztük, a bevásárlóközpont és a hotel esetében a kiírásban csak az épületek egyik szintjének alapterületét adták meg. A valós méretek ismeretében kiszámolható, hogy a bevételt termelő kereskedelmi ingatlanokat 100-200 ezer forint közötti, feltűnően olcsó négyzetméteráron adták el. A bevásárlóközpont üzlethelyiségei pedig kelendőek, tavaly például itt nyílt meg az ország egyik legnagyobb Aldi-üzlete, az egyik szinten pedig az Audi irodái működnek.
• Korábban megírtuk, hogy a Barlinek maga akadályozta meg, hogy egy útépítés miatt elrendelt kisajátításnál túl magas árat fizessenek ki neki egy kisebb földdarabért. A terület a parkolóhoz tartozott, ezért a kormányhivatal által rendelt szakvélemény meghatározta annak forgalmi értékét is: 8,2 milliárd forintról szólt a becslés. Ezt a parkolót az NRN néhány hónappal később 1,85 milliárd forintért írta ki árverésre.

A 24.hu megkereste az MFB-t, valamint az árverést lebonyolító Nemzeti Reorganizációs Kft.-t is, de érdemi választ ezektől az állami intézményektől sem kaptunk.

Az állam törvényben ajándékozta el a stadiont

Ha az állam nem is, jól járt viszont egy másik NER-közeli milliárdos is. Világi Oszkár szlovákiai üzletember ugyanis, miután megvette az ETO focicsapatát, törvénymódosítással megkapta használatba a stadiont. Az ügyletnek ez az ága legalább olyan ködös, mint az adósságvásárlás.

Az ETO futballcsapat új tulajdonosaként feltűnő Világi, a Mol vezérigazgató-helyettese, jóval az ETO-ingatlanok árverése után is azt állította, fogalma sincs arról, ki a stadion és a pályák új tulajdonosa. Tény, hogy az állami stadionvásárlás hátteréről sem igyekezett senki felvilágosítani a nyilvánosságot. A nagy ködösítés közepette a kormány végül a sporttörvény módosításával rendezte az ügyet. Ekkor derült ki, hogy az állam azért szállt be az ETO-árverésbe, hogy aztán ingyen továbbadhassa a stadiont és a sportközpontot Világi érdekeltségének, az új jogszabály szerint az ingatlanok vagyonkezelője az ETO Futball Sportszervező és Szolgáltató Kft. lett.