Belföld

Tömeges díjemelés tapasztalható a nyugdíj- és egészségpénztáraknál

Sorozatban kapják a felszólításokat a nyugdíjpénztárak és egészségpénztárak tagjai, hogy 2023-tól magasabb minimális havi tagdíjat várnak az intézmények. Az így megtakarítók örülhetnek, ha az inflációval megússzák a tagdíjemelést, mert vannak annál jóval nagyobbak is – derül ki a Bank360.hu elemzéséből.

Több százezer pénztártag kapott az elmúlt napokban olyan üzenetet, hogy 2023-tól emelkedik a minimálisan fizetendő egységes tagdíjuk összege.

Az OTP Önkéntes Nyugdíjpénztárnál például most már legalább havi 8000 forintot kell fizetnie minden tagnak, az OTP Egészség és Önsegélyező Pénztárnál pedig 5000-et. Azelőtt a nyugdíjpénztárban 5000, az egészségpénztárban 2000 forint volt a minimális tagdíj.

Más intézmények is emeltek az év elején vagy a közelmúltban. Az Életút nyugdíjpénztára és egészségpénztára 3000-ről 5000-re emelte a minimális tagdíjat, a Honvéd Önkéntes Nyugdíjpénztárnál a minimálbér összegének változását követi a tagdíj, ami most 11.600 forintra ugrott, a Mező Nyugdíjpénztár a nyáron emelte meg 5000-ről 8000 forintra a befizetések minimumát. A Vasutas szerényebb mértékben emelt: 5300-ról 5900-ra módosította az egységes tagdíjat.

Az egészségpénztárak közül a Generali és a Test-Vér is emelt az idén, utóbbi intézmény a csekkes befizetést is eltörölte, miután ezzel milliókat spórol meg. Az önsegélyező pénztáraknál is volt egy díjemelés, bár ott ez továbbra is jelképes marad: a Vasas Szakszervezet intézménye havi 200-ról 230 forintra változtatta a minimális tagdíjat.

Kevés a bevétel

A díjak emelése két okból is fontos lehet a pénztáraknak. Az egyik cél ezzel a működési bevételek növelése lehet. A nyugdíj- és az egészségpénztárak fő bevételi forrása a frissen befizetett tagdíj, ebből vonhatnak el meghatározott összeget a működésükre. Az infláció, a bérek emelkedése a pénztári szektort is érinti, a bevételeket valahogy növelni kell.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak másik forrása, hogy a rendszeresen nem fizető tagok (ilyen a tagság nagyjából fele) számlájáról a pozitív hozam terhére elvonhatják a minimális tagdíj után járó működési költséget. Csakhogy 2022-ben a legtöbb pénztártagnál nem volt pozitív hozam, a kiegyensúlyozott portfóliók – ezekben van a tagság zöme – jellemzően mínuszban zárták az évet.

A nyugdíjpénztárak tavaly az első kilenc hónapban 4,676 milliárd forint működési bevételt értek el a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint, a kiadásaik 5,626 milliárd forintot tettek ki. Míg 2021-ben még 1,24 milliárd forinttal tudták kipótolni a bevételeiket a nem fizető tagok hozamából, 2022-ben kilenc hónap alatt csupán 32 millió forintot lehetett levonni ilyen címen, így kilenc hónap után 950 millió forintos mínuszban állt az önkéntes nyugdíjpénztári szektor.

Az egészségpénztáraknál a másik bevételi forrás az egészségkártya díja. Ezzel a plasztiklappal fizethetnek a tagok a gyógyszertárakban, magánorvosoknál. A néhány évente kibocsátott kártya, illetve ha igénylik, a társkártya, szintén hoz pár ezer forint bevételt a kasszáknak.

Olyan pénztár is volt, amelyik ugyan minimális tagdíjat nem emelt, de a friss tagdíjaknál az elvonás mértékét növelte.

A Medicover például mindössze 12 ezer forintos tagdíjat vár el évente, de míg tavaly még 120 ezer forintos befizetési határig 5 százalékot vont le a tagoktól a működési és a fedezeti alap javára, majd 300 ezer forintig már csak 4, azon felül pedig 3 százalékos volt az elvonás, az idén már 750 ezer forintig 5 százalékot vesz le, és csak efölött van 2 százalékos levonás.

Így is alacsonyak a limitek

A havi tagdíjminimumok ugyanakkor a legtöbb pénztárnál még az emelések után is rendkívül alacsonyak. Az önkéntes nyugdíjkasszák 2000-11600 forint közötti összeget állapítottak meg, a legmagasabb egységes tagdíj a Honvédnál van, ők a minimálbér 5 százalékát kérik el. Az egészségpénztáraknál még kisebb összeget kell havonta fizetni, jellemzően 1000-5000 forint között van a havi díj, kivétel az Új Pillér, amelyik 10 ezer forintot vár el.

Az átlagos nyugdíjpénztári minimum azonban csak 5-6 ezer forint havonta, ekkora összegből viszont számottevő nyugdíj-kiegészítés csak akkor lesz, ha a pénztártag tényleg nagyon fiatalon, már az első munkahelyén elkezd gyűjtögetni. A jegybank adatai szerint ennél magasabb a jellemző havi tagdíjfizetés, 2021-ben egy átlagos nyugdíjpénztártag 8700 forint körül fizetett havonta, ehhez jöttek még a munkáltatói hozzájárulások havi átlagosan valamivel több mint 2560 forint értékben.

Vagyis egy átlagos pénztártag mintegy 11 ezer forinttal gyarapíthatta a számláját, de nyilván nagyok az eltérések, hiszen sokan nem fizetnek, és úgyszintén sokan vannak, akik teljesen kihasználják az adókedvezményt (20 százalék, maximum 150 ezer forint évente), és legalább 750 ezer forintot befizetnek a számlájukra.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!