Direkt36: a magyar titkosszolgálati vezetők még az orosz-ukrán háború kitörése előtti napon is azt mondták, hogy kicsi az esélye a totális háborúnak

A teljes magyar kormányt felkészületlenül érte a háború, és a titkosszolgálatok még az invázió megkezdése előtti napon is olyan előrejelzéseket adtak, hogy csak egy korlátozott, kelet-ukrajnai konfliktusnak van esélye, írja a Direkt36 magyar kormányzati forrásokra és külföldi kormányok tisztviselőire hivatkozva.

Orbán egy októberi berlini rendezvényen azt állította, hogy látta Putyin elszántságát, és ezért érezte, hogy „baj van”, ehhez képest az oknyomozó portál kormányzati forrásokra hivatkozva azt írja, hogy a magyar miniszterelnök februárban még azt magyarázta, hogy nem számít háborúra, és főleg nem olyanra, amely Ukrajna teljes területe ellen irányulna.

Egy nappal a háború kezdete előtt, 2022. február 23-án a titkosszolgálatok vezetői tájékoztatót tartottak a négy kormánypárti és három ellenzéki parlamenti képviselőből álló nemzetbiztonsági bizottság zárt ajtók mögötti zajló ülésén. Béres János, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatójának alapos helyzetértékelésében kis valószínűséget adott annak, hogy Oroszország átfogó, totális háborút indíthatna, ahogy annak is, hogy Kijevet támadás érje. A képviselőknek ezt többek közt azzal indokolta, hogy az európai partnerek túlnyomó többsége, így a német titkosszolgálat sem ad hitelt az amerikaiak előrejelzésének, de egy Kelet-Ukrajnára korlátozódó háborús konfliktus lehetőségének kockázatát reálisnak nevezte.

A február elsejei Orbán–Putyin-találkozó után kifejezett nyugalom jellemezte a magyar kormányt.

A magyar miniszterelnök úgy tért haza Moszkvából, hogy kevés esélye van a háborúnak: ebben az időben például két miniszter is arról beszélt egy közös ismerősüknek, hogy „a találkozó alapján Orbánnak úgy tűnt, hogy Putyin nem akar háborút”. Egy, a külügyminisztériummal szoros kapcsolatban álló forrás pedig úgy emlékezett erre az időszakra, hogy Orbán stábjában és a kormányban is nagy megkönnyebbülés volt, hogy nem lesz háború.

A lap szerint Orbán a Fidesz-frakció február 16-17-i balatonfüredi zárt körű találkozóján is optimista hangot ütött meg: beszédében kitért arra, hogy nincs túl nagy realitása a háború kirobbanásának.

Eközben az Egyesült Államok zárt ajtók mögötti tárgyalásokon próbálta meggyőzni Orbán környezetét, hogy nem szabad hinniük Putyinnak, mert valóban le fogja rohanni Ukrajnát.

Ráadásul a lap információi szerint az amerikaiak nem csupán a központi, hivatalos NATO-csatornákon keresztül osztottak meg katonai értesüléseket: a budapesti amerikai nagykövetségről 2021 novemberében már rendszeresen vittek be írásbeli jegyzékeket a külügyminisztériumnak.

Emellett a miniszterelnök stábjához és a Bem téren működő külügyhöz régóta erősen kozmetikázott jelentések érkeztek vissza a moszkvai és a kijevi magyar nagykövetségről is. „Sokszor a központ vélt vagy valós elvárásainak megfelelni akaró, konfliktuskerülő jelentések mennek haza” – mondta a külügy belső ügyeit ismerő egyik forrás.

Február 24-én kora délután, néhány órával a háború kitörése után Rogán Antal összehívta a kormányzati propagandagépezet működtetőit a miniszterelnök hivatalának helyt adó egykori Karmelitába, ahol a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter „lehetőségként” beszélt a háborúról, ugyanis a  válsághelyzetek rendszerint erősítik a hivatalban lévő kormányokat, ahogy ez történt a koronavírus-járvány alatt.

Rogán a a paneleket is megosztotta a résztvevőkkel, amelyekre a következő hetek kormányzati kommunikációja épült. Ezek a béke fontosságáról, a háborúból való kimaradásról, a fegyverszállítás elvetéséről szóltak. A tárcavezető biztos volt az üzenetek eredményességében, mivel a háborús veszélyről megjelenő hírek elterjedése után megrendelt felméréseket arról, hogy mit gondolnak a választók egy esetleges konfliktusról.

A háború kitörése meglepte a magyar kormányt, amivel kapcsolatban több esetet is felidéz a Direkt36:

• A fegyelmezett kommunikációjáról ismert magyar kormány február 24-én délelőtt a Facebook-oldalán egy poszton belül írt „ukrán–orosz konfliktusról”, míg az egyébként fegyelmezett kormányközeli médiagépezet egyik zászlóshajója, az Origo a reggeli órákban csak egy rövid hírben számolt be a háborúról.
• A kijevi magyar nagykövetség jelentései az utolsó pillanatig nem jelezték, hogy az ukrán fővárost támadás érheti, ezért nemcsak a támadás váratlansága okozott nehézséget, hanem az is, hogy a kiürítésre nem voltak előre elkészített tervek, elpróbált protokollok sem.
• Szijjártó Péter külügyminiszter eközben a háború kitörésének napján a távoli Bahreinben folytatott gazdasági tárgyalásokat, ami a forrás szerint szintén jól mutatta, hogy a magyar külügy mennyire nem számolt a szomszédban kitörő háború lehetőségével.