A Központi Statisztikai Hivatal közzétette a tavalyi év utolsó hetére vonatkozó, előzetes statisztikáját az elhunytakról, így most már teljes képet kaphatunk arról, hányan haltak meg a koronavírus második évében Magyarországon. Tavaly 154 557 ember hunyt el idehaza, ami tíz százalékkal több a 2020-as 140 ezernél, és közel ötödével több, mint a 2015 és a 2019 közötti évek átlaga. Ijesztő belegondolni, de
A KSH statisztikája 1949-től mutat évenkénti bontást, előtte tízévenként (1900-ről, 1910-ről, 1920-ról, 1930-ról és 1941-ről) található csak adat, így nem tudni, hogy az 1920-at követő köztes években (egészen 1948-ig) nem volt-e ennél magasabb halálozási adat. Ha nem volt, akkor egy évszázados rekord dőlt meg tavaly (1920-ban szűk 170 ezren vesztették életüket), ha volt, akkor is kijelenthető, hogy a 20. század második felétől kezdődően nem haltak meg annyian egy év alatt itthon, mint tavaly. (A KSH lábjegyzetben megjegyzi, hogy az egész adatsornál Magyarország mai területét vették figyelembe.)
A KSH korcsoportokra bontva közli a halálesetek heti számát, ezeket összegezve megnéztük, hogy az egyes években (2015-től 2021 végéig) miként változott az elhunytak száma. Ábránk vízszintes tengelyén az éveket, függőleges tengelyén a korosztályokat (fent az idősebbek, lent a fiatalabbak) látja, a színezések pedig azt jelzik, hogy az adott évben hányan haltak meg a korcsoportban: minél sötétebb egy cella, annál több az elhunytak száma.
Táblázatunk alsó fele halvány, ez azt jelenti, hogy az 55 év alattiak közül jóval kevesebben halnak meg, mint az idősebbek közül. Az ábra felső sora (ami a 90 év felettieket jelöli) halványabb: ennek oka, hogy kevés ember éri meg a 90 éves kort, ebből adódóan kevesebben is halnak meg ilyen idősen. Minden korosztályban többen haltak meg tavaly, mint a 2015 és 2019 közötti öt évben átlagosan. Összesen 18,7 százalékkal több halott volt 2021-ben, mint 2015 és 2019 között, viszont az egyes korcsoportokat nézve nagy a szórás:
- arányaiban kétszer ennyien haltak meg a 65-69, illetve a 70-74 évesek, az előbbiek közül tavaly 19 300-an hunytak el, az utóbbiak közül ezer fővel többen, ami 37,5, illetve 35,6 százalékos növekedés,
- a legkisebb növekedést a 60-64 évesek korcsoportja hozta, ahol három százalékkal többen, 12 631-en haltak meg,
- a 45-54 (ez két korcsoport), illetve a 75-79 évesek körében pedig átlagosan negyedével többen hunytak el.
A coronavirus.app oldal adatai szerint 2021-ben 29 519 fő hunyt el igazolt koronavírus-fertőzést követően idehaza: ha feltételezzük, hogy az ő haláluk nem következett volna be koronavírus nélkül, akkor 125 ezren haltak volna meg tavaly, amivel viszont egy közel ötévtizedes rekord dőlt volna meg, ennyire kevesen ugyanis legutóbb 1973-ban vesztették életüket egy év alatt: akkor 123 366 ember halt meg hazánkban. Feltételezhetjük tehát, hogy a halálozások egy része a Covidtól függetlenül is bekövetkezett volna.
Ha a kurzort a cellák fölé viszi, felugró ablakban megnézheti a részletes adatokat.
Az, hogy a KSH bontásban jelenti az elhunytak számát, lehetőséget ad arra, hogy megnézzük, hogyan alakult a halottak száma szezonálisan. Ehhez a 2015 és 2021 közötti hét év heti adatait ábrázoltuk lenti grafikánkon: a körön „12 óránál” kezdődik az év, majd az óramutató járásával megegyezően telnek a hónapok. A színes vonalak (és a hozzájuk tartozó területek) három kiemelt évet jelölnek; minél távolabb vannak a kör közepétől, annál többen haltak meg az adott év adott hónapjában. A 2015 és 2019 közötti, járvány szempontból eseménytelen éveket szürkével jelöltük, kivéve 2017-et, amikor (részben a jelentős influenzajárvány miatt) ötödével többen hunytak el, mint az előző évben. Ez a kiugrás jól látható: a kék szín január végén, február elején csúcsosodik ki.
2020 az előző évekhez hasonlóan indult (sőt jó pár korábbi évhez képest még kevesebben is haltak meg), szemmel látható emelkedés október végétől látható – ekkor zajlott a koronavírus-járvány második hulláma. Heti 3500 halottat „örökölt” 2021 első hete: tavaly eleinte csökkenés mutatkozott az elhunytak számában, a számok azonban tavasszal nőni kezdtek, majd március utolsó teljes hetében tetőzött (4569 halottal) a járvány harmadik hulláma. Az idei téli, negyedik hullám rekordja november végén-december elején következett be: akkor 4045 ember vesztette életét egy hét alatt. Ábránkon az is látszik, hogy a második hullám sokkal több életet követelt, mint a negyedik – az év vége felé a sárga terület jóval kiterjedtebb grafikánkon, mint a piros.
