2015 és 2021 között kétszer is átvilágították a korrupciógyanúba keveredett Völner Pált, az Igazságügyi Minisztérium lemondott miniszter-helyettesét és parlamenti államtitkárát, de úgy tűnik mégsem találtak semmit, ami miatt büntetőeljárás megindítását kezdeményezték volna
– ezt a következtetést vonta le Kassai Dániel XVIII. kerületi önkormányzati képviselő a szerdai Facebook-posztjában, miután megkapta a választ az üggyel kapcsolatban feltett kérdésére az Alkotmányvédelmi Hivataltól.
Mint ismert, Völner Pálnak az országgyűlés felfüggesztette a mentelmi jogát, azóta az ügyészség hivatali vesztegetés elfogadásával gyanúsította meg. Az ügyészség szerint Völner több mint 80 millió forint kenőpénzt vett át a Magyar Bírósági Végrehajtó Kar elnökétől, Schadl Györgytől. Völner a botrány miatt az igazságügyi államtitkári tisztségéről lemondott, a képviselői mandátumát viszont megtartotta.
Kassai a posztban – amit elsőként a Hvg.hu szúrt ki – azt írja, hogy a törvény szerint, ha egy nemzetbiztonsági ellenőrzés során kockázati tényező merül fel az átvilágított személlyel kapcsolatban, akkor az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatója tájékoztatja a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős minisztert, vagyis Pintér Sándor belügyminisztert. Ha volt ilyen tájékoztatás, akkor azt Pintér Sándornak meg kellett kapnia. Kassai szerint ez kideríthető, ugyanis a Nemzetbiztonsági Bizottság, ha valamely nemzetbiztonsági szolgálat jogszabályellenes működését észleli, ténymegállapító vizsgálatot folytathat le, amely során betekinthet a nemzetbiztonsági szolgálatok nyilvántartásában lévő, egy adott ügyre vonatkozó irataiba is.
„Ha kiderül, hogy Pintér hallgatott, akkor neki is vállalni kell a politikai következményeket, mint ahogy Varga Juditnak is, de felelős lehet az Alkotmányvédelmi Hivatal a Völner-vizsgálat alatt regnáló főigazgatója is, hiszen hogy lehet az, hogy az ő munkatársai nem, de a Nemzeti Védelmi Szolgálat kiszúrta, kinyomozta és feljelentésük során az ügyészség továbbvitte az ügyet” – fogalmazott Kassai, aki szerint az Alkotmányvédelmi Hivatal hibázott, hiszen az tudható, hogy ők nem tettek feljelentést kétszeri nemzetbiztonsági ellenőrzés után sem, noha a törvény kimondja, hogy nemzetbiztonsági kockázat áll fenn, ha az ellenőrzött személy nem alkalmas jogviszonyának illetéktelen befolyástól mentes ellátására.
