Jól tudjuk, hogy hazánkban messze a gyorshajtás termeli a legnagyobb közlekedési bírságbevételt, így a tény maga nem, csak az volt a kérdés, milyen irányban történt változás 2020-ban. Ahogy korábban, úgy a Vezess idén is kikérte a rendőrségtől az előző évben az objektív felelősség kategóriájába sorolható jogsértések, valamint a sebességtúllépés miatt kiszabott közigazgatási bírságokra vonatkozó adatokat.
Ahogy 2018, majd utóbb 2019 negatív rekordot jelentett ebben a tekintetben, 2020-ban már csökkenésről tudott beszámolni az ORFK:
Az alábbi táblázatból jól látszik, hogy tavaly nagyjából a 2018-as szintre tértünk vissza.
| Év | Bírságszám/év | Bírságszám/nap |
| 2020 | 618 184 | 1689 |
| 2019 | 687 501 | 1883 |
| 2018 | 623 142 | 1732 |
| Év | Bírságösszeg forintban/év | Bírságösszeg forintban/nap |
| 2020 | 21 415 600 000 | 58 512 568 |
| 2019 | 23 619 520 000 | 64 711 013 |
| 2018 | 21 172 165 000 | 58 005 931 |
Az összegszerűség is a 2018-ashoz hasonlítható: 2020-ban 21 415 600 000 forint értékben írtak csekkeket a gyorshajtóknak, ez a megelőző évhez képest 2,2 milliárd forintos, azaz 9,3 százalékos csökkenés.
Naponta bő 58 millió forintot „száguldoztak össze” a magyar utakon tavaly, az átlagos bírságösszeg 34 643 forint volt, azaz a túlnyomó többség megállt a minimális tételnél.
A járvány miatt alacsonyabbak a számok?
Jogosan vetődik fel a kérdés, hogy a csökkenés nem pusztán a koronavírus-járvány miatt mérséklődött forgalomból fakad-e, de úgy tűnik, hogy nem erről van szó. A rendőrség – elsősorban a 2020-as baleseti adatok elemzéséhez használt, de számunkra is releváns – adatai alapján a közúti forgalom a gyorshajtásoknál kisebb mértékben csökkent. Az ORFK-OBB épp a VÉDA-rendszer áthaladási számaira támaszkodva 2019 és 2020 első 11 hónapját összevetve átlagosan 5 százalékos forgalomcsökkenést számított.
Érdemes ugyanakkor megjegyezni, hogy a rendelkezésre álló számok alapján – hangsúlyozottan csak saját, közelítő számításunkkal – a forgalom és a gyorshajtások aránya a két év között elhanyagolható, ezrelékes mértékben csökkent csupán.
Az ORFK-t is kértük, hogy értékeljék a számunkra kiadott gyorshajtási adatokat, de erre csak az előző évekből már ismerős válasz érkezett:
A rendőrség folyamatosan elemzi a közlekedésbiztonsági helyzetet, és értékeli az intézkedések tapasztalatait. A megállapításainkat a prevenciós munka során és az intézkedések tervezésében használjuk fel.
Toronymagasan vezet a gyorshajtás
Rákérdeztünk a gyorshajtás utáni legjellemzőbb közlekedési kihágásokra is. Az ORFK adatai szerint 2020-ban a biztonsági öv használatára, a járművezető szervezetében a szeszes ital fogyasztásából származó alkohol tilalmára („ittas vezetés”), valamint a járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülék jelzéseire vonatkozó egyes előírások megsértése miatt szabott ki még nagyobb számban közigazgatási bírságokat a rendőrség, de a fentebb tárgyalt összeghez képest elenyésző értékben: ezek összesen 1 191 163 000 forintot tettek ki.
Minden egyéb kihágás együtt további 642,6 millió forintot „ért”, így a rendőrség 2020-ban közlekedési szabályszegések miatt összesen 23 249 383 000 forint közigazgatási bírságot szabott ki, írta a Vezessnek az ORFK.
200 feletti meghibásodás, de így is remekel a VÉDA
Ami a VÉDA-rendszer működését és megbízhatóságát illeti, javulás látható, mert míg a megelőző években évi több száz alkalommal szorult javításra a komplex közlekedési ellenőrző pontok (KKEP) hálózata, 2020 figyelemreméltó, 42 százalékos csökkenést hozott a 2019-es 376 esethez képest, tavaly „csak” 220 javításra volt szükség.
„Az Országos Rendőr-főkapitányság által bejelentett – a fix és változtatható helyű KKEP esetében – 220 esetben végzett javítást a kivitelező/javításokat végző cég. A 220 darabos esetszám magában foglalja a VÉDA-rendszer részét képező 365 sávot és az azokon 0–24 órában működő mintegy 3000 darab aktív eszközt, és az azokon futó szoftver elemeket is” – közölte nekünk küldött válaszában az ORFK.
Kiemelték, hogy a 220 darabos esetszám sem feltétlenül jelentette az érintett KKEP-k teljes kiesését, a meghibásodások jellegétől függően az eszköz akár tovább is működhetett.
A javítások a fix telepítésű KKEP-ek esetében jellemzően kategorizálólézer-, ipariszámítógép-, szünetmentes tápegység- és kamerahibából eredtek, míg a változtatható helyű KKEP-k esetében tápcsatlakozó javítás, szoftver-újratelepítés, érintőképernyő-kalibrálás, belső és külső akkumulátor meghibásodása és javítása volt jellemző. (A 220-as javítási esetszámba ugyanakkor nem számítanak bele a rendszer üzemeltetésével kapcsolatos tevékenységek, mint a szoftverfrissítések, a megelőző karbantartás és az ellenőrző vizsgálatok).
2020-ban a meghibásodásából adódó leghosszabb javítási idő 10 nap volt, az érintett készüléknél a kategorizáló lézer javítása érdekében helyszíni kiszállásra volt szükség, a forgalomterelést és a szükséges engedélyt a területileg illetékes közútkezelő biztosította.
A KKEP fix készülékei a 2020-as évben 99 százalék feletti rendelkezésre állást biztosítottak, ami az ORFK szerint
egy olyan automatizált, detektáló rendszer esetében, mint a VÉDA, a rendelkezésre állás időtartama és a meghibásodások száma megfelelt a hasonló elven működő, több résztvevős rendszerek üzemeltetésében tapasztaltaknak.
Adófizetői szempontból jó hír a meghibásodások számának jelentős csökkenése, hiszen a mobil eszközök kivitelezői garanciája 2018. augusztus 3-án, a fix telepítésűeké 2018. december 10-én járt le, így azóta közpénzből fedezik a javításokat.
