Hetente közli a Központi Statisztikai Hivatal, hogy mekkora az emberek oltási hajlandósága, és a legfrissebb felmérés szerint ismét nőtt azoknak az aránya, akik biztosan beoltatnák magukat, az oltást elutasítóké pedig csökkent.
Január utolsó hetében a megkérdezettek 40 százaléka mondta, hogy biztosan, 27 százaléka pedig „talán” beoltatná magát, azaz az emberek kétharmada mutat oltási hajlandóságot. December első hetében csak mindössze 15 százalék volt a biztosan oltatók aránya, a talán oltatóké pedig 28 százalék.
A kor előrehaladtával nő az oltási hajlandóság: a 15-29 éveseknek csak 25 százaléka mondta, hogy biztosan oltat, a 65 éven felülieknek viszont a 62 százaléka. A nemek között nem nagyon van különbség, a nők minimálisan többen mondták, hogy beoltatnák magukat.
Az iskolai végzettség szintén befolyásolja az oltási hajlandóságot: minél magasabb valakinek a végzettsége, annál valószínűbb, hogy pozitívan áll az oltáshoz. A nyolc osztályt végzettek között csak 28 százalék a biztosan oltatók aránya, az érettségizetteknél 41 százalék, a felsőfokú végzettségűeknél pedig 55 százalék.
A KSH azt írja, hogy az oltáshoz való hozzáállást leginkább a vakcina biztonságosságáról alkotott kép befolyásolja. A megkérdezettek 80 százalékát a járvány súlyossága, a megbetegedések, halálozások száma, 75 százalékát az oltással kapcsolatosan sajtóban, médiában megjelenő hírek, ugyancsak 75 százalékát a kormányzati kommunikáció, illetve 63 százalékát a közösségi médiában megjelenő információk is befolyásolják.
