Hosszú és kemény vita után, szinte az utolsó pillanatban megszületett a megállapodás Norvégia és Magyarország között az Európai Gazdasági Térség országai és a Norvég Alapok felhasználásáról – írja a hvg.hu a Budapesti Norvég Nagykövetség bejelentése alapján. Magyarország az EGT és Norvég Alapok harmadik legnagyobb kedvezményezettje.
A támogatás összege 214,6 millió euró, de a norvégok feltételként szabták, hogy a civil szervezeteknek nyújtott támogatásokról egy független alapkezelő döntsön, az erről szóló megegyezés pedig alapfeltétele annak, hogy kifizessék a pénzeket.
Az EGT/Norvég Alapokról készült kiadvány szerint a finanszírozásra kijelölt 15 ország közül Magyarország az egyetlen, amely 2014 óta nem jutott támogatáshoz. Összehasonlításképpen: a 2009-2014 közötti időszakban hazánk 153 millió euró támogatást használt fel ugyanezekből a forrásokból.
Az EGT/Norvég Alapok előző, 2009-2014-es ciklusában a civil alapot az Ökotárs Alapítvány-féle konzorcium kezelte Magyarországon. A norvégok elégedettek voltak a munkájukkal, a magyar kormány azonban Lázár János vezetésével a 2014-es választások után valóságos hadjáratot indított ellenük. A vád először az volt, hogy az Ökotárs pártokhoz kötődő, de legalábbis kormányellenes szervezeteket támogat. Később a kormányzati megszólalók pénzügyi visszaéléseket is felvetettek, de hiába küldték rá az Ökotársra és néhány nyertes szervezetre a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt, a NAV-ot és a rendőrséget, az ügy vádemelésig sem jutott el. Az alapok magyarországi kifizetéseit felfüggesztették és a vitát azóta sem sikerült rendezni. A budapesti kormány beleszólást akart abba, hogy mely szervezetek kezelhetik a civileknek járó pénzt, míg a támogatók ebbe nem mentek bele.
A három EGT ország az EU-val kötött megállapodás alapján azokat az uniós tagállamokat támogatja, amelyekben az egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelem nem éri az EU 90 százalékát.
