A 24.hu újságírója kapta a Paul Lendvai-díjat

Nagy Gergely Miklós, a 24.hu újságírója kapta az idén a Paul Lendvai-díjat, amelyet minden évben a legkiemelkedőbbnek ítélt politikai-közéleti-társadalmi témájú cikk szerzőjének ítélnek oda. A pályázatokat elbíráló kuratórium elnöke Kovács Zoltán, az Élet és Irodalom főszerkesztője, tagjai pedig Bojtár B. Endre, a Magyar Narancs főszerkesztője és Lipovecz Iván, a HVG korábbi főszerkesztője.

A zsűri kollégánknak a munkájukat vesztett vásárosnaményi varrónőknől írt megrázó riportját ismerte el. Íme az díjazott írás:

Kapcsolódó

„Jó lenne visszaaludni hajnali 3:20-kor, de nem tudok" – így kerültek utcára a vásárosnaményi varrónők

Még tüntetés is volt a beregi kisvárosban a helyi varrodában történtek miatt, ahol kelet-európai ujjak varrták a drága nyugati öltönyöket. Egy több évtizedes történet vett nemrég drámai fordulatot, az ukrán határ melletti varrónők mögött pedig egy angol milliárdos sziluettje sejlik fel. Riport.  

A hagyományos díjátadó az idén a járványhelyzet miatt elmaradt, így Paul Lendvai írásban méltatta a győztes újságírót és szöveget:

„Nagy érdeklődéssel és örömmel olvastam el a zsűri által kiválasztott díjnyertes riportot, melyet Nagy Gergely Miklós írt, és a 24.hu közölt 2020. július 23-án. Ez a kiváló cikk a vásárosnaményi ruhagyár lassú haláláról emberi portrékat és tragikus helyzeteket tár fel és kapcsol össze a helyi és nemzetközi gazdasági és társadalmi háttérrel. Ezt a riportot újságírói iskolákon vagy tanfolyamokon kellene példaként bemutatni. Egy szimbolikusan ható pillanatfelvétel az egyre rosszabbodó gazdasági helyzetről Magyarországon s a Fidesz uralta közigazgatás és a helyi polgármester tehetetlenségéről egy válsághelyzetben.

(…) Nagyra becsülöm a nehéz helyzetben lévő, megmaradt független újságokat és hírportálokat. A munkatársak roppant akadályokkal küzdve leplezik le az Orbán-rezsim kleptokráciáját, visszaéléseit és médiabirodalmának működését.

Csak a független médiában lehet tényeket olvasni és következtetéseket levonni a szegény és egyre inkább elszegényedett rétegek meg egyének helyzetéről. Nagy Gergely Miklós és kollégái nemcsak a mai olvasóknak, hanem a jövő magyar történészeinek is értékes adatokat és benyomásokat szolgáltatnak. Munkájuk jelentősége szinte felmérhetetlen, hiszen a hazugság mestereinek és terjesztőinek kimeríthetetlen pénzügyi források állnak rendelkezésre. Ezért nagyra értékelem és csodálom, némi bűntudattal bécsi páholyomból követem az olyan nagyszerű riporterek, mint Nagy Gergely Miklós tevékenységét s a mögöttük álló szerkesztőségek elszántságát.”

A díjat korábban lapunk munkatársai közül Balavány György nyerte el.