Sok választása nem volt annak a boltosnak, akinek március második felében 15 órakor be kellett zárni, áprilisban nem tehette be a lábát a vásárló és csak valamikor májusban nyithatott ki újra (vidéken május 4-től, a fővárosban május 18-tól). Szabadságolás, leépítés és a részmunkaidő maradtak elsősorban menekülő útvonalaknak, hiszen a megcsappant bevételből bérre is kevesebb futotta, vagy éppen semmi. Nem véletlen, hogy nem is tudott minden bolt újranyitni májusban.
A leépítés mellett ugrott is egyet a részmunkaidős foglalkoztatás, ami egyébként is nagyobb arányú a kereskedelemben, hiszen még nap közben is hullámzik a piac. Így számuk, arányuk emelkedett is áprilisban és májusban. Persze, az átlag mögött jókora különbségek is voltak, hiszen miközben a nagyobb élelmiszerboltokban nem változott a számuk (ami 18 ezer dolgozót jelent), addig más áruterületeken látványosan megugrott – írja a blokkk.com kiskereskedelmi szakportál.
A könyvesboltokban három és félszeresére, a híradástechnikai boltokban kétszeresére, a ruhás boltokban 16 százalékkal, a benzinkutaknál 15 százalékkal, a bútorboltokban hasonló mértékben, 14 százalékkal ugrott a részmunkaidősök aránya májusra.
És a nagyobb webáruházakban is belenyúltak a részmunkaidőbe, nem is kicsit, itt 32 százalék volt a megugrás, pedig a forgalmuk alaposan felcsúszott áprilisban, májusban.
A cipőboltokban a leépítés volt nagyarányú, részmunkaidőst nem foglalkoztattak többet, hasonló kép rajzolódik ki a turkálókban is (nagyobb arányú leépítés és lecsökkent részmunkaidőzés).
A 22 ezres leépítés mellett rádobtak egyet a részmunkaidőre is a boltosok a járványos hónapokban. 20-ról 25 százalékra ugrott a részmunkaidősök aránya a nagyobb boltokban májusra.
