Belföld

Hazavágta a plázákat a koronavírus

A bevásárlóközpontokban működő üzletekben még júliusban is elmaradt a bevétel az egy évvel korábbihoz képest. Arra is volt példa, hogy a forgalom ötöde hiányzott a kasszából – írta a Világgazdaság.

A plázákban üzemelő, nem élelmiszer jellegű üzletek júliusi árbevétele átlagosan 10-20 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, de a múlt hónapban az élelmiszerboltok is forgalomcsökkenést tapasztaltak – mondta a Világgazdaságnak Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) főtitkára.

A korlátozások ideje alatt 60-70 százalékos visszaesést regisztráltak a tagok, a többség véleménye szerint pedig egy-másfél évre is szükség lehet ahhoz, hogy a házakban lebonyolított forgalom elérje a tavaly  szintet. A csökkenés mértéke változó a különböző bevásárlóközpontokban, a vidékiekhez képest a budapestiek látogatottsága továbbra is alacsony.

Ami pedig a bérleti díjakat illeti, az MNKSZ főtitkára állítja: néhány tagjuk egyáltalán nem tudott eredményes tárgyalásokat folytatni az üzemeltetőkkel. Főleg azok vannak rossz tárgyalási pozícióban, akiknek még évekig érvényes szerződésük van, és nem tudnak kilépni – állapította meg Neubauer Katalin. A szövetség szerint az üzemeltetők az üresedő házaktól meglehetősen tartanak. Csak akkor változhat az erőviszony és a tárgyalási készség, ha a lejárat vonatkozásában újratárgyalják a bérleti szerződéseket – tette hozzá a szakember. Kitért arra is, hogy a nulla vagy csekély árbevételt hozó időszakban a hazai tulajdonban lévő házak képviselőivel voltak a legeredménytelenebbek a bérleti díjakról szóló tárgyalások.

Tagjaink visszajelzéseiből úgy tudjuk, vagy csomagban állapodtak meg bérlőikkel, vagy egyedi egyezségek születtek, profiltól, forgalomtól, üzletnagyságtól függően – közölte a Világgazdasággal a bérleti díjak kapcsán Balatoni Judit, a 61 bevásárlóközpontot és 145 hipermarketet képviselő Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségének (MBSZ) főtitkára. Az MNKSZ tapasztalatai szerint a nem élelmiszert forgalmazó áruházak esetében Budapesten 40-100, vidéken pedig 25-40 eurós négyzetméterár jellemző, erre még az üzemeltetési és marketingköltség is rárakódik. Így egy 100-200 négyzetméteres üzlet bérleti díja 800 ezer és 5-8 millió forint között mozog. Neubauer Katalin szerint ezeknek a költségeknek a kitermelése rendkívül nehéz, a jövőben néhány vállalkozásnak talán megoldhatatlan feladat lesz.

(MTI)

Kiemelt képünk illusztráció. MTI/EPA/Christian Bruna

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.