A kijárási korlátozások megsértése miatt május 1-jén fejenként 200 ezer forintra bírságolt a rendőrség három huszonéves budapesti fiatalt, akik vidékről tértek haza autóval a fővárosba. A kocsiban utazó 26 éves férfi és 25 éves párja a lány 20 éves, közeli barátnőjét kísérte el Miskolc környékére, ahol elmondásuk szerint a fiatal nő édesanyját látogatták meg. Azon a hétvégén volt anyák napja, amikor a virágárusok is nyitva lehettek korlátozás nélkül, úgy tűnt, mintha a kormány még ösztönözné is a rövid rokonlátogatásokat.
A fiatalok lapunknak azt mondták, az intézkedő rendőröket nem érdekelték a körülmények, és az sem, hogy maszkban, kesztyűben ültek az autóban, feljelentették őket szabálysértés miatt, aminek következtében a havi fizetésüket meghaladó büntetést szabtak ki rájuk. Ennél is érdekesebb, hogy a rendőrségi határozat más helyszínt jelöl meg az igazoltatásra, mint ahol a fiatalok szerint valójában voltak, és állításuk szerint ezt bizonyítani is tudják, mert fotókat készítettek az intézkedésről. Szerintük a rendőrség által hivatkozott XXII. kerületi címtől több mint két kilométerre, az M0-s autóút mellett álltak, amikor a rendőrök igazoltatták őket.
A helyszín azért is fontos, mert a rendőrségi határozat indoklásában az olvasható, a fiatalok olyan helyen álltak meg, ami
korábban előforduló gyorsulási versenyek közkedvelt helyszíne, ahol a versenyek résztvevői és nézői szoktak parkolni.
Vagyis a határozatból úgy tűnik, a rendőrség arra következtet, hogy a fiatalok egy gyorsulási verseny miatt lehettek a környéken – máskülönben miért szerepelne ez az őket elmarasztaló határozatban? Ugyanakkor a közeli baráti kapcsolatban álló fiatalok azt mondják, nem is ismerik a környéket, és csak a vidékre kísért fiatal lány barátját várták, hogy hazavigye, mert nem egyfelé laknak.
Kérdéseinkkel megkerestük a Budapesti Rendőr-főkapitányságot, főképp arról érdeklődtünk, volt-e aznap gyorsulási verseny a környéken, és ha igen, a három fiatal kapcsolatba hozható-e vele. Azt közölték:
A rendőrség szolgálati feladatainak ellátása során többször észlelte már, hogy az adott területre gyorsulási versenyt szerveznek, és az autók ezen a területen parkolnak. Az adott nap estéjén a járőrök visszatérő ellenőrzés során észlelték, hogy az adott területen több autó is gyülekezik. Ezért a rendőrök az ott parkoló autóban ülőket igazoltatták.
A három fiatalt érintően viszont azt írták:
a gyorsulási versenyen való részvétel nem nyert bizonyítást,
így a pénzbírságot kizárólag a kijárási korlátozásról szóló kormányrendeletben foglalt magatartási szabályok megsértése miatt szabták ki.
Ez esetben érdekes, hogy miért említi gyorsulási versenyek helyszíneként a területet az őket elmarasztaló határozat indoklása, ha a rendőrség szerint sem utal semmi arra, hogy a fiatalok részt vettek volna ilyen versenyen. Erre azt írta a BRFK:
A rendőrségi határozat indokolásában szerepeltetni kell a történeti tényállást, amelynek jelen esetben szerves részét képezi az, hogy ezen a helyszínen gyorsulási versenyek korábban többször előfordultak.
Kérdésünkre azt is tudatták, hogy a fiatalok az intézkedés során a vagyoni helyzetükre vonatkozó nyilatkozatot nem tettek, de kérhetnek személyes meghallgatást, amelyen a hatóság mérsékelheti a rájuk kiszabott büntetést. Szerintük azonban a bírság nem magas, mert a jogalkotó az adott szabálysértést 500 ezer forintig terjedő pénzbírsággal rendeli büntetni, a kiszabott büntetés tehát a középértéknél alacsonyabb.
A kiszabott bírság mégis kirívónak tűnik az alapján, hogy a Népszava április első hetéig bezárólag kikérte a rendőrségtől, hány esetben és mekkora összegeben bírságoltak a kijárási korlátozások miatt, vagyis mert valaki alapos indok nélkül hagyta el otthonát, vagy megsértette a távolságtartás előírt szabályait. Akkor kiderült, hogy összesen 15,6 millió forint bírságot rótt ki a hatóság 701 fegyelmezetlen állampolgárra, vagyis átlagosan 22 ezer forint bírságot kaptak a szabálytalankodók, alig több mint tizedannyit, mint a három fiatal.
Kiemelt kép: Balogh Zoltán /MTI
