Dr. Bögyös Sándor a 2019. évi éves beszámoló elfogadásának napjával – várhatóan egy hónapon belül – távozik a Büki Gyógyfürdő Zrt. gazdasági igazgatói pozíciójából
– írta a 24.hu-nak Boros László Attila, a cég vezérigazgatója, miután tudomásunkra jutott, hogy januárban a bíróság a vállalat gazdasági igazgatóját első fokon két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte.
Több mint tíz évet kell visszamenni, hogy megértsük az ítéletet részleteit. Pécs 2010-ben Európa Kulturális Fővárosa volt, egy Bögyös Sándor és a fia, ifjabb Bögyös Sándor (a jelenlegi büki igazgató) által irányított cég pedig 2009-ben arra kapott megbízást, hogy köztereket építsen a városban 2 milliárd forintból. Az I-Axis Kft. a szükséges munkaerővel, eszközökkel, anyaggal nem rendelkezett, ezért a munkákat alvállalkozókra bízta, akiket a nem jogerős ítélet szerint nem vagy csak részben fizetett ki.
A Pécsi Járási Bíróság január eleji közleményében azt írta, a húsz alvállalkozónak összesen 538 millió forint kárt okoztak, ebből 316 millió forint kár nem térült meg. Az alvállalkozók egy része csődbe ment, majd – miután az I-Axis Kft. tartozása a több száz millió forintot meghaladta – a gazdasági társaságot fiktív személyeknek úgy értékesítették, hogy a cég közel 80 millió forintos vagyonát eltulajdonították. A fiktív cégeladásban további négy ember vett részt.
Az elsőfokú, nem jogerős ítélet Bögyös Sándort és fiát többrendbeli csalás, csődbűncselekmény, számvitel rendje megsértése és közokirat-hamisítás miatt mondta ki bűnösnek. Nem jogerősen 2-2 évi börtönbüntetésre ítélte őket, 5-5 évre eltiltotta a gazdasági társaságok vezető posztjaitól, ugyanakkor a szabadságvesztés végrehajtását 5 évre felfüggesztette, és mindkettőjükkel szemben vagyonelkobzást rendelt el. A bíróság kötelezte őket tizenkilenc sértett kárának megfizetésére. A vádlottak ítélet ellen fellebbeztek, felmentésüket kérve.
Ifjabb Bögyös Sándort 2018 augusztusában nevezte ki Boros vezérigazgató a Büki Gógyfürdő Zrt. gazdasági igazgatójának. Boros azt írta a 24.hu-nak, hogy a zrt.-nek semmilyen kapcsolata nincs a hivatkozott bírósági eljárással, annak tényéről sem tudtak.
Miután az ügy tíz év húzódik, furcsa, hogy az állami-önkormányzati cég vezetői nem értesültek a perről, de abban igaza van a Magyar Fürdőszövetség elnökének, hogy az ártatlanság vélelme mindenkit megillet a bíróság jogerős döntéséig. Részben ezért Borostól
A Büki Gyógyfürdő Zrt. 46,9 százalékos tulajdonosát, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t is megkerestük. Az állami vagyonkezelő válaszában azt írta, hogy az igazgatói kinevezés tekintetében sem az MNV Zrt.-nek, sem a tulajdonosok döntéshozó testületének, a Büki Gyógyfürdő Zrt. közgyűlésének nincs és nem is volt hatásköre eljárni. A kinevezési jogot és a munkaviszonnyal összefüggő összes hatáskört a Büki Gyógyfürdő Zrt. vezérigazgatója gyakorolja.
A vezérigazgató múltja sem makulátlan
Boros László Attilát 2016 végén nevezték ki a Büki Gyógyfürdő Zrt. élére, 2018 májusában pedig a fürdőszövetség elnöke lett. Gyuláról érkezett Bükre, mandátuma lejárta előtt két hónappal, november 1-jével távozott a Gyulai Várfürdő ügyvezetői posztjáról, magánéleti indokokkal magyarázta továbbállását. A Népszava 2017-es cikkéből viszont kiderül, hogy egy botrány árnyékolta be gyulai pályafutását.
2016 nyarán egy munkaügyi ellenőrzés súlyos mulasztásokra derített fényt a Gyulai Várfürdőben. A Népszava cikkét jegyző Bod Tamás újságíró az Együtt korábbi gyulai elnökeként kikérte a munkaügyi ellenőrzés teljes anyagát, mely megállapította, hogy csaknem száz munkavállalónak a túlórák teljesítésekor nem fizették ki a munkabérét, csak a rendkívüli munkáért járó pótlékot kapták meg. Görgényi Ernő fideszes polgármester azt a tájékoztatást adta akkor, hogy egy ellenőrzés valóban megállapított szabálytalanságokat, amiket egy szoftverhiba idézett elő, de a hiányosságokat megszüntették, és az ügynek személyi következmény nem lesz.
Boros László Attila is azt hangsúlyozta a Népszavának, hogy nem szándékos volt a hiba, amit már orvosoltak is, és 2016. október közepétől elkezdték kifizetni az elmaradt járandóságokat a dolgozóknak. A kifizetendő összeget 6-7 millió forintra becsülte, majd hozzátette, hogy kár nem ér senkit. Ez azonban a Népszava szerint nem igaz: a munka törvénykönyve szerint ugyanis ilyen esetekben három évre visszamenőleg kell visszafizetni az elmaradt járandóságot, de a ki nem fizetett pótlékok és túlórapénzek már több mint hat éve ketyegtek 2016-ban.
Kiemelt kép: Bükfürdő
