Belföld

Januártól fel kell tüntetni a húsok eredetét a pultokban

Nemsokára jelentős változással szembesülhetnek a hazai vásárlók, a boltok húspultjaiban ugyanis a korábbinál jóval több információt tudhatnak meg a kínált áruról. Januártól minden kereskedőnek fel kell tüntetnie a friss, hűtött vagy fagyasztott húsok származási országát – ismerteti a pénteki Magyar Nemzet.

A cikk szerint

a január 15-én életbe lépő szabályozás szerint a kereskedőknek ezentúl a nem előre csomagolt, friss vagy hűtött hús eredetét is fel kell tüntetniük.

A jelölési kötelezettség a sertéshús mellett a juh-, a kecske- és baromfitermékekre is vonatkozik. Egyedül a nyesedék és a darált hús esetében nem lesz kötelező a feliratozás. A jelölést pedig nem lehet letudni olvashatatlan méretű feliratokkal, a rendelet alapján világos háttéren sötét betűszínnel és minimum fél centiméteres betűmagassággal kell megjeleníteni a származási ország nevét. A kézzel írt vagy nyomtatott cetlik helyett a kereskedők használhatnak elektronikus felületeket is, a lényeg az, hogy a fogyasztók világosan megkülönböztethessék az egyes országokból származó húsokat. A kétszáz négyzetméternél nagyobb alapterületű boltoknak pedig az adott ország neve mellett zászlóval is jelölniük kell az áru eredetét. A származási ország helyett egyébként az állattartás helyét, illetve a vágás helyszínét is megadhatják a kereskedők.

Az intézkedésnek köszönhetően tovább erősödhet a vásárlói tudatosság és javulhat a magyar termékek versenyképessége.  A felmérések ugyanis azt mutatják, hogy egyre többen keresik a hazai árut. Ugyanakkor, míg az előre csomagolt termékek esetén világosan fel van tüntetve a származási hely, a friss húsoknál eddig a boltok önkéntes jelölésére vagy a hentes elmondására kellett hagyatkozniuk a vásárlóknak.

Különös aktualitást ad az intézkedésnek, hogy nemrég kiderült: egy kiskapunak köszönhetően Ukrajna több ezer tonnányi csirkemellel árasztotta el az Európai Unió piacát. Mindez amellett, hogy az árnyomás miatt nehéz helyzetbe hozta a termelőket, a termékminőség szempontjából is aggályos. A szakemberek elmondása szerint az EU-n kívüli államban korántsem akkora az állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági szigor, mint a közösség tagállamaiban, ráadásul azt sem lehet pontosan tudni, hogy az állatokat milyen antibiotikumokkal kezelték s mit kevertek a takarmányukba – olvasható a Magyar Nemzetben.

forrás: mti; kiemelt kép: mti

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.