Belföld

Messzebb van a pedagógus átlagfizetés a diplomás átlagfizetéstől, mint 2010-ben

A magyar gazdaság és társadalom fejlődési irányait, az elmúlt években tapasztalt GDP-növekedés hátterében lejátszódó folyamatokat, valamint Magyarország 2020-2025-ös nemzetközi fejlesztési stratégiáját tekintették át a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) pénteki ülésén Budapesten.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke, az NFFT elnöke az ülésen egyetértett azokkal a demográfiai kérdésekkel összefüggő felvetésekkel, amelyek szerint a gyermekvállalásnál nem csak az anyagi motivációk a döntőek. A házelnök elmondta:

ha nem tudjuk beleilleszteni a gazdaság logikájába a társadalom újratermelődését és nem vagyunk képesek ezt valamilyen módon az emberek gondolkodásába is beleilleszteni, akkor vesztett ügyünk van, ezt a fordulatot pedig az anyagiak önmagukban nem idézik elő.

Ugyanis, mint fogalmazott:

ha valóban lenne összefüggés az anyagi támogatás és a gyermekvállalás között, akkor nem a legszegényebb országokban lenne a legmagasabb a gyermekvállalási hajlandóság.

Kövér László kiemelte, Magyarországon olyan helyzetet kell teremteni, hogy anyagilag is jobban járjon a 3-4 gyermeket vállaló szülő, mint az, aki csak egy vagy két gyereket vállal.

Bartus Gábor, az NFFT főtitkára beszámolt a tanács által kétévente készített előrehaladási jelentés tervezetéről. Elmondta, hogy a vizsgálatba a hagyományos értelemben vett gazdasági mutatók mellett kitértek egyebek mellett a természeti tőke állapotára, a munkavállalók termelékenységére és a humán erőforrásra (a humán tőke, népesedés, szociális helyzet, egészségügy) is.

Közölte, a hagyományos értelemben vett gazdasági mutatóknál megállapították, hogy Magyarországon a foglalkoztatási ráta rendkívül magas, a bruttó hazai termék (GDP) dinamikusan nő, illetve, hogy a beruházási ráta európai összevetésben is kiemelkedő.

Ugyanakkor arra is rámutattak, hogy a magyar gazdaság az utóbbi két évet tekintve extenzív fejlődési pályán mozgott, ami azt jelenti, hogy a folyamatos növekedés több termelési eszköz bevonásán alapult.

A népesedésről pedig megjegyezte, hogy a termékenység növekedése két évvel ezelőtt megállt. Bartus Gábor szerint nem véletlen, hogy a kormány egy második családtámogatási csomagot is elindított. A főtitkár elmondta, hogy a tudás tőke újratermelésében is zavarokat észleltek.

Az iskolákban eltöltött időtől és az ott kapott tudás minőségétől függő tényező nemzetközi vizsgálatánál megállapították, hogy a visegrádi országok közül Lengyelország és Csehország a tudás tőkét tekintve – amely az innováció egyik legfontosabb tényezője – elszakadt Magyarországtól és Szlovákiától.

Mint mondta, a tudás tőke vizsgálata azért fontos, mert az oktatás minőségét hosszú távon a pedagógus bérek határozzák meg, most viszont

messzebb van a pedagógus átlagbér a diplomás átlagbértől, mint 2010-ben volt.

Bartus Gábor közölte, a rendelkezésre álló adatok is kimutatták, hogy a kormány jelentős béremeléseket hajtott végre az oktatás területén, mindezek hatását azonban a gazdaság egyéb területein megvalósult masszív reálbér emelkedése tulajdonképpen eltüntette.

„Csak azt szeretném, hogy ne legyen szégyen tanárnak lenni”
Egymás után teszik közzé a pedagógusok, mennyi pénzt visznek haza havonta. Hárman közülük elmondták, miért vesznek részt a kampányban, és mi tartja őket mégis a pályán.

(MTI, kiemelt kép: MTI Fotó/Komka Péter)

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.