Belföld

Öt ellenzéki frakció együtt ment az Alkotmánybíróságra a köznevelési törvény miatt

Öt ellenzéki frakció közös beadványban kéri fel az Alkotmánybíróságot, hogy semmisítse meg a köznevelési törvény júliusban elfogadott módosításait. Az MSZP, a DK, a Jobbik, az LMP és a Párbeszéd pénteki, budapesti sajtótájékoztatóján a szocialista Kunhalmi Ágnes azt mondta, hogy a kormánypártok által elfogadott módosítások súlyos jogsértéseket okoznak.

A képviselő szerint a törvény szellemisége is alkotmánysértő és a jogszabály nagyon sok ponton nem tartja be a jogállamiság követelményeit. Elmondta, hogy többek között sérül az információs szabadsághoz való jog, a véleménynyilvánítás szabadsága és a gyermekek művelődéshez való joga.

A politikus külön nehezményezte, hogy ezentúl hatéves korban kötelező lesz beiskolázni a gyermekeket. Szerinte eddig a szakemberek döntöttek az iskolaérettségről.  Kunhalmi Ágnes egyúttal felszólította az Országgyűlést, hogy tegyen eleget egy korábbi alkotmánybírósági határozatnak és alakítsa ki a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel küzdő gyermekekre vonatkozó, az egyéni szempontok mérlegelését is lehetővé tevő szabályozást.

Arató Gergely, a DK frakcióvezető-helyettese leszögezte, hogy a tanuláshoz és a gyermekek nevelési módjának megválasztásához fűződő jogok alkotmányos alapjogok. Az ellenzék azért fordul az Alkotmánybírósághoz, mert úgy érzi, hogy ezek a jogok sérülnek – jelentette ki. A törvény alapján a szülők nem dönthetnének arról, hogy hogyan taníttassák gyermekeiket, ahogy a tanároknak sem arról, hogy hogyan gyakorolják a szakmájukat – mondta.

A szabályozás jelentősen csökkenti az alapítványi és magániskolák jogát arra, hogy megválasszák a saját pedagógiai programjukat – bírált a politikus, aki szerint ezzel elvész az alternatív oktatás lényege.

Brenner Koloman, a Jobbik frakcióvezető-helyettese kijelentette, hogy a törvénymódosítás elveszi annak jogát a szülőktől, a pedagógusoktól és a diákoktól, hogy beleszólhassanak a közoktatás rendszerébe. Elmondta, hogy az intézményvezetők megválasztása során a tantestületnek és a diákönkormányzatnak eddig is csak véleményezési joga volt, de most ezt is eltörlik.

Hanák Gábor, az LMP elnökségi tagja azt mondta, a jogszabály sérti a gyermekek megfelelő fejlődéshez való jogát. Példaként említette, hogy a döntéshozók tovább központosítják a tankönyvpiacot, aminek minősége emiatt érzékelhetően romlik. A politikus is kitért arra, hogy nem készült el a sajátos nevelési igényű gyermekekre vonatkozó szabályozás, mert ezek a gyermekek gyakorlatilag nem létezőek a kormány számára.

Tordai Bence, a Párbeszéd politikusa arról beszélt, hogy a Fidesz korábban megszerzett jogokat vesz el és lerontja a magyar oktatási rendszert. A kormány rossz irányba vezeti az iskolarendszert, ami nem csökkenti, hanem növeli az egyenlőtlenségeket – mondta a képviselő.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.