Székesfehérvárhoz hasonlóan Pápa-Tapolcafőre is hatalmas mennyiségben szállítják külföldről a szennyvíziszapot. A tapolcafői bányába 2018 óta érkezik kamionokon a szlovén és olasz eredetű bűzös hulladékanyag.
Süle Zsolt, a Jobbik önkormányzati képviselője a 24.hu-nak azt mondta, a környék lakói a feltöltött területről áradó szag és a hirtelen megnövekedett kamionforgalom miatt figyeltek fel a Tapolcafő Téglaipari Kft. telephelyén zajló tevékenységre.
Süle szerint a helyiek több százas, sőt talán ezres nagyságrendűre becsülték az érkező, telepakolt kamionok számát. Megfogalmazása szerint az utóbbi hetekben kiéleződött a helyzet, de hiába keresték a városrész fideszes önkormányzati képviselőjét, Zsegraics Gyulát, nem kaptak információt a szállítmányokról. Jóllehet Süle szerint aggasztó, hogy a bűzös masszával feltöltött bánya légvonalban alig egy kilométerre helyezkedik el a Pápát is ellátó ivóvízbázistól.
A Tapolcafő Téglaipari Kft. korábbi tulajdonosa a cégadatok szerint ugyanaz a Horváth Sándor, aki Székesfehérváron is rendelkezik egy bányával. A 24.hu a napokban írta meg, hogy ott tüntették el a Horvátországban keletkező teljes szennyvíziszap-mennyiség több mint felét.
A pápai cég felett 2017 óta Zsegraicsné Márkus Ilona, a városrész képviselőjének korábbi felesége, valamint két felnőtt gyerekük rendelkezik.
A cég abban is hasonlít a székesfehérvári bányát működtető vállalkozáshoz, hogy olyan magas nyereségarányt tud elérni, ami más üzletágakban kivételes. A kft. 2018-ban 335 milliós nettó árbevétel mellett 164 milliós nyereséget produkált.
Csütörtöki cikkünk Székesfehérváron nagy botrányt okozott. Az óriási mennyiségű külföldi hulladékanyag importja a város fideszes vezetését is meglepte. Cser-Palkovics András polgármester azt állította, hogy a Pest Megyei Kormányhivatal semmilyen előzetes információt nem adott az önkormányzatnak arról, hogy horvát cégeknek adott ki engedélyeket a szennyvíziszap székesfehérvári elhelyezésére. Az ügyben keddre rendkívüli testületi ülést hívtak össze.
A tulajdonos-cégvezető, Horváth Sándor a sajtóban azzal védekezett, hogy a szennyvíziszapot megfelelő technológia alkalmazásával mezőgazdasági területek talajjavítására fogják hasznosítani. Egy birtokunkba került dokumentum szerint azonban a cég az elmúlt években egyáltalán nem hasznosította a behozott masszát mezőgazdasági célokra. Mind a 41 ezer tonna Horvátországból származó importhulladék a bányába került.
