Belföld
Fotó: Mohos Márton / 24.hu

Anyagi gondok nyomják a magyar fiatalok vállát

Kovács Márta
Kovács Márta

újságíró. 2018. 08. 14. 05:57

Nyilvánosságra hozták a teljes Magyar Ifjúság Kutatást, amiből kiderül, a 15-29 évesek a jobb megélhetés reményében tartanak külföldre, többségük pedig az anyagi nehézségeket tartja a fiatalok legégetőbb problémájának.

Magyarország a fiatalokkal együtt, a fiatalok által erősödik

– mondta Balog Zoltán még tavaly februárban, a Magyar Ifjúság Kutatás 2016 gyorsjelentésének bemutatásán. Az emberi erőforrások akkori minisztere reménykeltőnek nevezte az eredményeket, és kijelentette: egyre több fiatal tartja Magyarországot a legjobb helynek, ahol élni szeretne.

A teljes Magyar Ifjúság Kutatás 2016 a gyorsjelentés után másfél évvel jelent meg, a több mint 500 oldalas dokumentum számos aspektusból vizsgálja a magyar fiatalok helyzetét.A kutatást 2000 óta négyévente folytatják le mindig azonos módszertannal, ezúttal nyolcezer magyarországi és – első alkalommal – négyezer határon túli 15-29 éves fiatalt kérdeztek meg.

Budapest, 2018. április 9.
Balog Zoltán, az emberi erõforrások minisztere beszédet mond a Magyarországi Baptista Egyház és az amerikai nagykövetség közös szervezésében megrendezett Martin Luther King- és Billy Graham-emléknap konferenciáján a Baptista Teológiai Akadémián 2018. április 9-én.
MTI Fotó: Balogh Zoltán
Balog Zoltán
Fotó: Balogh Zoltán / MTI

A 2016-os eredmények alapján a 15-29 évesek a fiatalok legégetőbb problémájaként az anyagi nehézségeket azonosították. Csak az erdélyi megkérdezettek között szerepel más (az alkohol elterjedése) az élen, mindenhol máshol az anyagi nehézségek, létbizonytalanság, szegénység, elszegényedés jelenti a fiatalok szerint a fő gondot.

A 2001 és 2016 közötti változásról elmondható, hogy a 15-29 évesek kevésbé látják problémának a munkavállalást, inkább az anyagi biztonság megteremtése miatt aggódnak.

A fiatalok számát és arányát tekintve az látszik, hogy a vizsgált korosztályon belül ötéves korcsoportokat vizsgálva a 15-19 és a 25-29 évesek létszáma csoportként mintegy 85 ezer fővel csökkent 2001 és 2016 között, míg a 20-24 éves korosztályé 100 ezer fővel lett kevesebb.

A fiatalok iskolai végzettségére vonatkozó adatokból kiderül, hogy az általános iskolai végzettségnél megrekedtek aránya 9 százalék, nagyobb részük (7 százalék) úgy gondolja, hogy nem is fogja már folytatni a tanulmányait. A vizsgáltak közel fele magasabb iskolai végzettséget ért el, mint az édesapja, viszont a már nem tanuló fiatalok alig hatoda, 15 százalékuk ért csak el alacsonyabb végzettséget az apákhoz képest, ami 12 százalékkal alacsonyabb arány a négy évvel ezelőttinél. Így a nem mobilak, tehát tanulmányaikat azonos végzetségi szinten befejező fiatalok aránya lett jóval magasabb a négy évvel korábbi eredményekhez viszonyítva, 38 százalék. Ha nemek szerint vizsgáljuk az arányokat, feltűnő, hogy 10 százalékkal magasabb (53 százalék) a felfelé mobil lányok aránya, mint a fiúké, akiknek csak kevesebb mint fele (42 százalék) tudott magasabb végzettséget szerezni édesapjánál.

Nyíregyháza, 2018. május 9.
Diákok a történelem írásbeli érettségi vizsgán a nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnáziumban 2018. május 9-én. Az Oktatási Hivatal korábbi tájékoztatása szerint a 2005-ben bevezetett kétszintû érettségi vizsgarendszer 28. idõszakában 1183 helyszínen összesen mintegy 110700-an adnak számot tudásukról.
MTI Fotó: Balázs Attila
Diákok a történelem írásbeli érettségi vizsgán a nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnáziumban
Fotó: Balázs Attila / MTI

Míg a fővárosiak negyede alacsonyabb végzettséget szerzett apjánál, a falvakban élők esetében mindössze tizedükre igaz ez, igaz, ők sem fölfelé váltak mobillá, hanem nagyobb hányaduk az édesapjáéval azonos végzettséget szerzett. Ez főleg annak köszönhető, hogy a falvakban élő fiatalok és szüleik jelentősebb hányadának eleve alacsonyabb a képzettsége, mint a fővárosi fiataloknál.

Jelentősek az eltérések a befejezett iskolai végzettség szintjei között is, a legalacsonyabb mutatók Észak-Magyarországra jellemzők, ahol a 24-29 évesek több mint 50 százaléka az érettségiig sem jut el. Közép-Magyarországon ez az arány a 24 százalékot sem éri el.

Az egyes iskolatípusok társadalmi háttere  az anyagi helyzettel is leírható, és a szubjektív anyagi helyzet is jelentős  különbségeket mutat. A nélkülözések között élők szűk csoportja szinte csak az érettségit nem adó szakképző intézményekre korlátozódik. A szubjektív anyagi helyzet mintázatai 2012 óta valamennyit javultak: az akkor szakiskolákban tanulók 39 százaléka a két legalsóbb kategóriába sorolta a családját.

A kutatás kitért az elvándorlási kedvre is, ahogy a Magyar Ifjúság Kutatás 2016 írja, már a két évvel korábbi jelentésben is látszott, hogy a migrációs hajlandóság az 1990-es évekhez képest már az EU-csatlakozás előtt növekedni kezdett.

A kivándorlás mértéknek erősödése 2008-ban kezdődött, a jelentősebb erősödés pedig 2010-től mutatható ki, 2010 és 2012 között tovább nőtt, azóta pedig a kutatás szerint kis mértékben csökken. A magyarok egyik legfontosabb fogadó országa Németország, a jelenlegi adatok szerint 207 ezer fő él itt, aki Magyarországon született.

A német statisztikai hivatal adatai szerint az országban élő külföldiek között magas az aktív, munkaerőpiaci szempontból munkavállaló korcsoportba tartozók száma, különösen a 20-45 év közöttiek aránya, az ott élő magyarok 59 százaléka közülük kerül ki.

The Alexanderplats Berlin U-Bahn sign is pictured in Berlin on August 2, 2018. (Photo by Alberto Pezzali/NurPhoto)
Fotó: Alberto Pezzali/NurPhoto/AFP

Ausztriában is hasonló a helyzet, az oda vándorló magyarok száma évről évre nő, a korosztályi bontásból pedig kiderül, hogy a 30-44 éves korosztályból vannak a legtöbben, de évről évre nő a 15-29 évesek száma is.

A harmadik nagy befogadóország Nagy-Britannia, ahová a legtöbben Lengyelországból, Romániából, Spanyolországból, Olaszország, Magyarországról és Portugáliából érkeznek. Ezekből az országokból 2015-ben már 1,59 millióan éltek a briteknél, ebből a hivatalos adatok szerint 96 ezer magyar, a 15-29 éves korcsoportba pedig ebből 28 ezren tartoznak.

A kutatás szerint a magyar fiatalok közel fele (47 százalék) dolgozna külföldön a jövőben. Leginkább a kárpátaljai fiatalokról mondható el, hogy tervezik a külföldi munkavállalást, a válaszadók háromnegyede ezt Magyarországon képzeli el. Legkevésbé a felvidéki magyar fiataloknak vannak külföldi munkavállalással kapcsolatos terveik.

A magyarországi fiatalok jelentős részének tervei között azonban csak időszakos a külföld iránti érdeklődés, a válaszadók harmada pár évre tervezi a közeljövőben, hogy külföldre megy dolgozni, további 18 százalék pedig csak pár hétre vagy egy hónapra. 15 százalék jelezte, hogy letelepedési szándékkal költözne külföldre.

Az adatsorokból az is kiderül, hogy a nőtlen férfiak és a hajadon nők tervezik leginkább, hogy a közeljövőben akár munka, akár tanulás céljából kipróbálják magukat külföldön. A határon túli fiatalok mobilabbak, mint a magyarországiak, bennük nagyobb vágy él az elköltözést illetően, munka és tanulás céljából egyaránt.

A magyar fiatalok a külföldre költözés legerősebb indokaként a jobb megélhetést említették, a megkérdezettek több mint kétharmada (69 százalék) vallott így. Ezt követte a tapasztalatszerzés (38 százalék) és az otthoni rossz anyagi körülmények (35 százalék). A fiatalok 36 százaléka ért egyet azzal, hogy az idejövő külföldiek elveszik a magyarok elől a munkát, ezért nem kellene engedni, hogy idejöjjenek.

Ezzel szemben a fiatalok 38 százaléka úgy látja, hogy fontos lenne, hogy minél többen külföldre menjenek dolgozni egy időre azért, hogy szélesítsék látókörüket, gyarapítsák tudásukat. Azonban

a fiatalok csupán harmada véli azt, hogy az idejövő külföldiek könnyen be tudnak illeszkedni a magyar társadalomba.

Az életük különböző szakaszában lévő fiatalok eltérően vélekednek a vágyott munkahely megtalálásának esélyéről. Az oktatási rendszerben lévő fiatalok jóval magasabb arányban fogalmaztak meg pozitív várakozásokat, mint az oktatási rendszeren kívül lévők. A tanulóknak 62 (csak tanul), illetve 77 (tanul és dolgozik) százaléka mondta, hogy bizakodó a jövőbeli munkájával kapcsolatban. Az oktatási rendszeren kívülieknél ez az arány mindössze 36 százalék volt.

A kutatásból kiderült az is, hogy a politika alapvetően nem érdekli a magyar fiatalokat: nincs olyan régió, beleértve Magyarországot, ahol többen lennének a politika iránt érdeklődők, mint a nem érdeklődők. A politikát elutasítók aránya már nagyobb szórást mutat. Míg a Felvidéken majd’ minden második magyar fiatal egyáltalán nem érdeklődik a politika iránt, addig Kárpátalján 30 százaléknyi így gondolkodó 15–29 éves található.

Összességében a politika iránt legkevésbé érdeklődő két csoport a magyarországi 15–29 évesek, valamint a felvidéki fiatalok. Ebben a két régióban a kétharmadot közelíti, vagy némileg meg is haladja a politika iránt nem érdeklődők csoportja. A magyarországi 15–29 évesek kétötödét pedig sem a politika, sem a közélet nem érdekli, az érdeklődők aránya csupán 6 százalék.

Kiemelt képünkön: fiatalaok a felvételi ponthatárok kihírdetésekor.  Fotó: Mohos Márton / 24.hu

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Slovenia - Koper - Port - Slovenia 2016
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.