Magyarország a fiatalokkal együtt, a fiatalok által erősödik
– mondta Balog Zoltán még tavaly februárban, a Magyar Ifjúság Kutatás 2016 gyorsjelentésének bemutatásán. Az emberi erőforrások akkori minisztere reménykeltőnek nevezte az eredményeket, és kijelentette: egyre több fiatal tartja Magyarországot a legjobb helynek, ahol élni szeretne.
A teljes Magyar Ifjúság Kutatás 2016 a gyorsjelentés után másfél évvel jelent meg, a több mint 500 oldalas dokumentum számos aspektusból vizsgálja a magyar fiatalok helyzetét.A kutatást 2000 óta négyévente folytatják le mindig azonos módszertannal, ezúttal nyolcezer magyarországi és – első alkalommal – négyezer határon túli 15-29 éves fiatalt kérdeztek meg.
Fotó: Balogh Zoltán / MTI
A 2016-os eredmények alapján a 15-29 évesek a fiatalok legégetőbb problémájaként az anyagi nehézségeket azonosították. Csak az erdélyi megkérdezettek között szerepel más (az alkohol elterjedése) az élen, mindenhol máshol az anyagi nehézségek, létbizonytalanság, szegénység, elszegényedés jelenti a fiatalok szerint a fő gondot.
A 2001 és 2016 közötti változásról elmondható, hogy a 15-29 évesek kevésbé látják problémának a munkavállalást, inkább az anyagi biztonság megteremtése miatt aggódnak.
A fiatalok iskolai végzettségére vonatkozó adatokból kiderül, hogy az általános iskolai végzettségnél megrekedtek aránya 9 százalék, nagyobb részük (7 százalék) úgy gondolja, hogy nem is fogja már folytatni a tanulmányait. A vizsgáltak közel fele magasabb iskolai végzettséget ért el, mint az édesapja, viszont a már nem tanuló fiatalok alig hatoda, 15 százalékuk ért csak el alacsonyabb végzettséget az apákhoz képest, ami 12 százalékkal alacsonyabb arány a négy évvel ezelőttinél. Így a nem mobilak, tehát tanulmányaikat azonos végzetségi szinten befejező fiatalok aránya lett jóval magasabb a négy évvel korábbi eredményekhez viszonyítva, 38 százalék. Ha nemek szerint vizsgáljuk az arányokat, feltűnő, hogy 10 százalékkal magasabb (53 százalék) a felfelé mobil lányok aránya, mint a fiúké, akiknek csak kevesebb mint fele (42 százalék) tudott magasabb végzettséget szerezni édesapjánál.
Fotó: Balázs Attila / MTI
Míg a fővárosiak negyede alacsonyabb végzettséget szerzett apjánál, a falvakban élők esetében mindössze tizedükre igaz ez, igaz, ők sem fölfelé váltak mobillá, hanem nagyobb hányaduk az édesapjáéval azonos végzettséget szerzett. Ez főleg annak köszönhető, hogy a falvakban élő fiatalok és szüleik jelentősebb hányadának eleve alacsonyabb a képzettsége, mint a fővárosi fiataloknál.
Az egyes iskolatípusok társadalmi háttere az anyagi helyzettel is leírható, és a szubjektív anyagi helyzet is jelentős különbségeket mutat. A nélkülözések között élők szűk csoportja szinte csak az érettségit nem adó szakképző intézményekre korlátozódik. A szubjektív anyagi helyzet mintázatai 2012 óta valamennyit javultak: az akkor szakiskolákban tanulók 39 százaléka a két legalsóbb kategóriába sorolta a családját.
A kutatás kitért az elvándorlási kedvre is, ahogy a Magyar Ifjúság Kutatás 2016 írja, már a két évvel korábbi jelentésben is látszott, hogy a migrációs hajlandóság az 1990-es évekhez képest már az EU-csatlakozás előtt növekedni kezdett.
A német statisztikai hivatal adatai szerint az országban élő külföldiek között magas az aktív, munkaerőpiaci szempontból munkavállaló korcsoportba tartozók száma, különösen a 20-45 év közöttiek aránya, az ott élő magyarok 59 százaléka közülük kerül ki.
Ausztriában is hasonló a helyzet, az oda vándorló magyarok száma évről évre nő, a korosztályi bontásból pedig kiderül, hogy a 30-44 éves korosztályból vannak a legtöbben, de évről évre nő a 15-29 évesek száma is.
A harmadik nagy befogadóország Nagy-Britannia, ahová a legtöbben Lengyelországból, Romániából, Spanyolországból, Olaszország, Magyarországról és Portugáliából érkeznek. Ezekből az országokból 2015-ben már 1,59 millióan éltek a briteknél, ebből a hivatalos adatok szerint 96 ezer magyar, a 15-29 éves korcsoportba pedig ebből 28 ezren tartoznak.
A magyarországi fiatalok jelentős részének tervei között azonban csak időszakos a külföld iránti érdeklődés, a válaszadók harmada pár évre tervezi a közeljövőben, hogy külföldre megy dolgozni, további 18 százalék pedig csak pár hétre vagy egy hónapra. 15 százalék jelezte, hogy letelepedési szándékkal költözne külföldre.
Az adatsorokból az is kiderül, hogy a nőtlen férfiak és a hajadon nők tervezik leginkább, hogy a közeljövőben akár munka, akár tanulás céljából kipróbálják magukat külföldön. A határon túli fiatalok mobilabbak, mint a magyarországiak, bennük nagyobb vágy él az elköltözést illetően, munka és tanulás céljából egyaránt.
A magyar fiatalok a külföldre költözés legerősebb indokaként a jobb megélhetést említették, a megkérdezettek több mint kétharmada (69 százalék) vallott így. Ezt követte a tapasztalatszerzés (38 százalék) és az otthoni rossz anyagi körülmények (35 százalék). A fiatalok 36 százaléka ért egyet azzal, hogy az idejövő külföldiek elveszik a magyarok elől a munkát, ezért nem kellene engedni, hogy idejöjjenek.
Ezzel szemben a fiatalok 38 százaléka úgy látja, hogy fontos lenne, hogy minél többen külföldre menjenek dolgozni egy időre azért, hogy szélesítsék látókörüket, gyarapítsák tudásukat. Azonban
Az életük különböző szakaszában lévő fiatalok eltérően vélekednek a vágyott munkahely megtalálásának esélyéről. Az oktatási rendszerben lévő fiatalok jóval magasabb arányban fogalmaztak meg pozitív várakozásokat, mint az oktatási rendszeren kívül lévők. A tanulóknak 62 (csak tanul), illetve 77 (tanul és dolgozik) százaléka mondta, hogy bizakodó a jövőbeli munkájával kapcsolatban. Az oktatási rendszeren kívülieknél ez az arány mindössze 36 százalék volt.
A kutatásból kiderült az is, hogy a politika alapvetően nem érdekli a magyar fiatalokat: nincs olyan régió, beleértve Magyarországot, ahol többen lennének a politika iránt érdeklődők, mint a nem érdeklődők. A politikát elutasítók aránya már nagyobb szórást mutat. Míg a Felvidéken majd’ minden második magyar fiatal egyáltalán nem érdeklődik a politika iránt, addig Kárpátalján 30 százaléknyi így gondolkodó 15–29 éves található.
Összességében a politika iránt legkevésbé érdeklődő két csoport a magyarországi 15–29 évesek, valamint a felvidéki fiatalok. Ebben a két régióban a kétharmadot közelíti, vagy némileg meg is haladja a politika iránt nem érdeklődők csoportja. A magyarországi 15–29 évesek kétötödét pedig sem a politika, sem a közélet nem érdekli, az érdeklődők aránya csupán 6 százalék.
Kiemelt képünkön: fiatalaok a felvételi ponthatárok kihírdetésekor. Fotó: Mohos Márton / 24.hu
