Belföld

Alaposan átalakítaná az egészségügyet a kormány

Hosszú interjú jelent meg a hétfői Magyar Hírlapban Nagy Anikó egészségügyért felelős államtitkárral, amelyben hosszasan sorolta, hogy milyen átalakításokat tervez a kormány a területen. Amellett, hogy 2019-ben 647 milliárd forinttal több jut egészségügyre, „mint a baloldal által utoljára benyújtott 2010-es költségvetésben”, a következőkre lehet számítani:

  • új gyógyszerek és technológiák bevezetése
  • a budapesti és agglomerációs kórházfejlesztések folytatása az Egészséges Budapest Programban
  • az egészségügyi dolgozók korábban ütemezett béremelése (2016 és 2019 között átlagosan 65 százalékos béremelés)
  • plusz erőforrások a betegszállításban, a gyermekellátásban és az országos népegészségügyi programokra

Ez utóbbihoz Nagy Anikó hozzátette: kiemelt feladat a lakosság egészségügyi állapotának javítása, mert a szív- és érrendszeri betegségeken túl a daganatos és a mozgásszervi problémák kialakulása is megakadályozható, ezért fontos a tudatosságra ösztönző programot indítani.

Az interjúban az is olvasható, hogy

Az egészségügyi államtitkárság struktúrája változik a következő időszakban, külön a helyettes államtitkár és apparátusa foglalkozik majd a gazdálkodással és a pénzügyi szabályozottság fenntartásával. Ennek részeként szeretnénk a kórházak esetében is megvizsgálni a folyamatokat, egyrészt, hogy hatékonyabb legyen a forrásfelhasználás és gazdálkodás, másrészt, hogy a szabályozottságot is növeljük,

és azokban a kórházakban, ahol megfelelően működnek a pénzügyi és gazdálkodási folyamatok, szeretnék a finanszírozást támogatni. Ugyanakkor nem szeretnének hagyományos kancelláriát bevezetni a kórházaknál, mert ezeknél az intézményeknél nem lehet uniformizáltan korlátozni a forrásfelhasználást, minden intézménynek más a problémája és a portfóliója a gyógyításban.

Az elvándorlással kapcsolatban Nagy Anikó azt mondta:

Az elmúlt években a kormány által hozott intézkedések hatására az elvándorlás mértéke lelassult, de ahhoz, hogy egy adott szakmán belül vonzó legyen dolgozni, nem csak a fizetések mértéke a mérvadó szempont. Szeretném elérni, hogy növekedjen az ápolók társadalmi elismertsége, hiszen rendkívül lelkiismeretes és odaadó munkát végeznek, több odafigyelést és köszönetet érdemelnek. Szakmailag pedig nemzetközi szinten is kiemelkedő a felkészültségük. Ezt nem csak azzal tudjuk segíteni, hogy a szakképzésben ösztöndíjakat biztosítunk számukra, hanem igyekszünk a lakhatási körülményeiken is változtatni.

Az államtitkár viszonylag gyorsan szeretné elérni, hogy a köztudatból kikopjon az a gondolkodás, hogy akkor kapunk jobb ellátást, ha hálapénzt fizetünk érte.

Szeretném, ha elterjednének hálapénz mentes övezetek, vannak is már intézmények, osztályok, ahol már ki is mondják a hálapénz mentességet, de a szakma egésze is igényli, hogy oldjuk fel ezt a problémát. Többek között a fizetések további emelésével és az orvostársadalom összefogásával talán sikerül elérni, hogy eltűnjön ez a régi, rossz örökség a rendszerből.

A gyermekgyógyászat terén a legsürgetőbb problémáknak a következőket tartja:

  • prevenciós és korai fejlesztéssel kapcsolatos teendők
  • gyermekelhízás, a gyermekkori cukorbetegség, a mozgásszervi elváltozások és a mentális zavarok
  • gyermek-sürgősségi és gyermek-baleseti program kidolgozása, a gyermek- sürgősségi és –baleseti ellátás önálló szakmává tétele
  • a koraszülött mentés és –ellátás fejlesztése
  • a védőnői hálózat erősítése
  • a nemzeti védőoltási program
  • a gyermek fogászat és a házi gyermekorvosi hálózat erősítése
  • a kamasz korosztály egészségtudatosságának fokozása valamint a pozitív családtervezés segítése
  • az ellátóhelyek gyermekbaráttá tétele és ha egy kiskorú kórházi ellátásra szorul, gyermekekhez értő szakemberek, gyermekek számára kialakított környezetben  láthassák el és a szülei vele tudjanak maradni.

A háziorvosi praxisok feltöltésére jó ötletnek tartja Nagy Anikó a praxisközösségek kialakítását, mert amikor „egy praxist fel kell tölteni, akkor nem csak az orvos személyét kell pótolni, ez annál összetettebb feladat. Remélem, hogy nagy előrelépést jelent majd, ha az orvosok feladatát segítő asszisztensek és szakemberek is be tudnak kerülni az alapellátó rendszerbe”. Azt még vizsgálják, hogy a gyakorlatba ezt hogyan lehetne kivitelezni.

Arra a kérdésre, hogy mit gondol a kamu orvosok kiszűréséről, az államtitkár azt mondta:

Csatlakozva az európai gyermekgyógyászati akadémiához, továbbá a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) állásfoglalásához, elítélek minden tudománytalan, a betegek megtévesztésére alkalmas eljárást, így pél­dául a homeopátiát is.

Kiemelt kép: MTI/Balogh Zoltán

Ajánlott videó

Olvasói sztorik