- A magyarok 90 százaléka szerint nincsenek teljes biztonságban a személyes adatai
- A megkérdezettek több mint fele törölné adatai egészét vagy nagy részét az internetről, ha ezt megtehetné
- Életbe lép a GDPR, de hogy mi az, a magyarok fele nem tudja
Május 25-én lépett hatályba az Európai Unió új általános adatvédelmi szabályozása, a sokat emlegetett GDPR. Ennek kapcsán végzett országosan reprezentatív kutatást a Ténygyár arról, hogyan gondolkodnak az emberek a személyes adataik kezeléséről, és mennyire foglalkoztatja őket a probléma, hogy sok cég tárol – és sokszor el is – információkat róluk. A kutatásból az derült ki, hogy a magyarok többsége meglehetően tudatos; legalábbis annak vallja magát. A többség ugyanis tisztában van vele, hogy nem mindenki kezeli az elvárható diszkrécióval a birtokába került adatainkat.
A kutatás szerint a magyarok mindegy harmada igen könnyen adja személyes adatait egy regisztráció vagy online nyereményjáték során, nem igazán zavarja tehát, hogy az adatokat egy cég tárolhatja, értékesítheti, vagy akár – ahogy a Cambridge Analytica-botrány megmutatta – vissza is élhet azokkal. Mindössze 22 százalék válaszol kifejezetten nehezen, ha a nevét, címét, lakóhelyét, végzettségét, keresetét vagy egyéb jellemzőjét kérik tőle.
A magyarok mindössze 7 százaléka gondolja, hogy a személyes adatai „teljes biztonságban vannak”, és csak további 13 százalék érzi biztonságosnak az adatkezelést. Ezt azt jelenti, hogy tízből nyolc magyar észlel vagy feltételez bizonyos problémákat és hiányosságokat a cégek vagy állami szervek adatkezelési gyakorlatával kapcsolatban. Talán ebben is segíthet a GDPR, az uniós rendelet, amellyel összhangba kell hozni a magyarországi adatvédelmi szabályokat is.
A magyarok negyede mindent, 31 százaléka az adatok nagy részét, 27 százalék pedig csak néhány dolgot „felejtetne el” szívesen az adatait tároló cégekkel vagy állami szervekkel. Ez aligha jelent sötét titkokat: az eredmény csupán azt jelzi: tisztában vagyunk azzal, hogy az adatgazdák visszaélhetnek az általunk megadott (vagy legálisan és illegálisan birtokukba került) adatokkal.
Lenne is mit töröltetni a netről, hiszen a lakosság közel egyharmada saját bevallása szerint legalább 20 helyre elszórta már személyes adatait.
Nem meglepő módon, minél fiatalabb valaki, annál többször árult már el magáról információkat, a 18-39 éves korosztályban lényegében nincs olyan, aki ne került volna már ilyen helyzetbe. Célja és szándéka szerint éppen őket védené az új uniós adatvédelmi irányelv, a GDPR.
Egyelőre azonban a magyarországi tartalomszolgáltatók nem jeleskednek abban, hogy ügyfeleiket tájékoztassák az új irányelvről – holott elvileg ezt kötelessége mindenkinek megtennie, aki személyes adatott tárol, és már egy e-mail is ennek minősül. 2018-ra már tízből nyolc magyar internethasználó lett, mégis, a lakosság fele – saját bevallása szerint – nem kapott semmiféle értesítést a GDPR-ról, 16 százalék pedig nem tudott válaszolni a kérdésre, tehát hiányoznak ehhez az alapvető ismeretek. A magyarok 15%-a viszont nemcsak, hogy kapott értesítést az új irányelvről, hanem ennek hatására meg is változtatta az adatvédelmi beállításait. A megkérdezettek ötöde szintén kapott értesítést, de minden beállítást hagyott a régiben.
Módszertan: A kutatásban felhasznált válaszok száma: 1000 fő. Az adatfelvétel időpontja: 2018.05.22. A Pulzus kutatási applikációban (www.pulzus.eu) feltett kérdésekre adott válaszokat – mivel azokban az eszköz technológiai sajátosságai miatt a 18-49 éves korosztály felülreprezentált – telefonos adatfelvétellel egészítettük ki az 50+ korosztály körében, reprezentatív mintavétellel. Az így létrejött válaszadói minta a felnőttkorú magyar alapsokaságot reprezentálja nem, kor és végzettség szerint
Kiemelt kép: AFP/Patrick Pleul/dpa-Zentralbild/ZB
