Belföld választás 2018
MTI Fotó: Kallos Bea

Választási csalás? Csak óvatosan

24.hu
24.hu

2018. 04. 13. 11:05

A választási eredmények nyilvánosságra hozását követően szinte rögtön elkezdődött a választási csalásról szóló diskurzus is az ellenzéki térben. A kérdés egyrészt az, hogy történt-e választási csalás, másrészt az nem azonos azzal, hogy a Fidesz-KDNP számos rendelkezésre álló intézményi eszközzel azon igyekezett már előzetesen is, hogy neki kedvezzenek az eredmények. Jelen pillanatban így az a tisztázandó, hogy a választás napján történtek-e konkrét visszaélések, és ha igen, hogyan lehet ezeket bizonyítani.

Fotó: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu
Tényleg ellenzéki szavazatokat tüntettek el?
Valami nem stimmel jó néhány szavazókör adataival.

A 2018-as országgyűlési választás nem fair körülmények között zajlott, de az ismert adottságokhoz jöttek hozzá olyan jelenségek, mint az órákig tartó sorban állás a szavazóköröknél – nemcsak itthon, de külföldön is –, az eredmények este 11 órakor történő közlése (amikor informálisan már számos csatornán keresztül lehetett részletes eredményekről tudni), hogy a lefizetésekről, buszoztatásokról, eltűnő szavazatokról szóló beszámolókat ne is említsük. Aggodalomra és a bizalom megkérdőjelezésére ad okot továbbá, hogy április 8-án időnként csak korlátozottan volt elérhető a valasztas.hu oldal. Mindezek azonban még nem közvetlen bizonyítékok a választási csalásra, bár a gyanúkeltésre elegendők lehetnek.

Éppen ezért induljunk el más úton: az egyedi eseteknél konkrétabb és rendszerszintű csalásra utaló bizonyítékként szolgálhatna a valasztas.hu-n közölt eredmények részletesebb statisztikai elemzése. A valasztas.hu adataiból tudjuk, mely szavazókörben az egyes pártok milyen eredményt értek el, hány jelölt indult az adott szavazókörben, van információnk a szavazóbizottságok összetételéről is. Született olyan elemzés, amely a valasztas.hu adatainak gyorselemzése után arra jutott, nem történt rendszerszintű választási csalás.

Az alábbiakban ezen adatok további elemzésére vállalkozunk és két további összefüggést vizsgálunk. Egyrészt megnézzük, van-e statisztikailag szignifikáns összefüggés a szavazatszámláló bizottságok összetétele és a Fidesz-KDNP szavazataránya között. Egy másik modellben pedig arra voltunk kíváncsiak, van-e összefüggés az érvénytelen szavazatok és a Fidesz-KDNP szavazataránya között. Miért ezeket az összefüggéseket keressük? Egyrészt mert akár feltételezhetjük, hogy a fideszes delegálti túlsúly a szavazókörökben ronthatja az ellenzéki pártok esélyeit (legalábbis ezt sugallják a választási csalást hirdetők). Másrészt pont ebből következhet az is, hogy a „kelleténél több” érvénytelen szavazat született olyan választókörzetekben, amelyet végül jelentős többséggel nyert a Fidesz-KDNP jelöltje.

A változók közötti összefüggéseket az alábbi ábrák szemléltetik:

Az 1. ábrán látható, hogy a Fidesz-KDNP azokban a szavazókörökben volt a legsikeresebb, ahol az ellenzéknek egyetlen szavazatszámláló biztosa sem volt. Ahogy növekszik az ellenzéki szavazatszámláló biztosok száma 0-ról 4-re, a Fidesz-KDNP átlagos szavazati aránya lecsökken 52%-ról 46%-ra. Természetesen azt fontos figyelembe venni, hogy a kisebb településeken egyébként is magas a kormányzó pártok támogatottsága, továbbá az ellenzéki erőforráshiányból is fakadhat, hogy az ellenzéki pártok nem tudnak tagokat delegálni a szavazatszámláló bizottságokba. (2014-ben a baloldali összefogásnak 12336 delegálja volt, most viszont az MSZP és a DK együtt alig több mint hétezer embert küldött a szavazókörökbe – a szerk.)

A következő ábra az érvénytelen és a Fidesz-KDNP-re leadott szavazati arányok közötti összefüggést mutatja. Láthatjuk, hogy ahogy nő egy szavazókörzetben az érvénytelen szavazatok aránya, úgy növekszik a Fidesz-KDNP-re leadott szavazatok aránya is. Mindeközben ellenzéki pártok esetében nincs ilyen összefüggés vagy pontosan ellenkező hatást figyelhettünk meg.

Gondolatkísérletképpen, ha az érvénytelen szavazatok aránya minden szavazókörzetben az országos átlag lett volna (1,2%) és minden szavazókörzetbe jutott volna 4 ellenzéki delegált, akkor a statisztikai modell alapján a Fidesz-KDNP országos listán elért 49%-os eredménye helyett 45%-os eredményt ért volna csupán el.

A választási adatok „laboratóriumi” vizsgálata azonban csupán egy lehetséges megközelítés, amit össze kell kapcsolni a gyanús szavazóköri eredmények egyenkénti vizsgálatával, arról nem is beszélve, hogy a fentieknél jóval bonyolultabb összefüggések vizsgálata volna szükséges ahhoz, hogy biztosat állíthassunk.

Jövőbe mutató magatartás volna viszont az ellenzéki politikusok és a csalódottak részéről, ha a harmadik kétharmados vereséget követően végre nem minden erejükkel azon igyekeznének, hogy a kommunikációjukban kizárólag a Fidesz-KDNP intézményi átalakításait, képviselt politikáját és politikai eszközeit kritizálják, hanem megszólalás előtt adatalapú – így könnyebben realizálható – vizsgálódásokkal élnének.

Mert egy biztos. A választók tehetnek a legkevésbé arról, ami vasárnap történt. Nem a „hülyék országa” ez, maximum a vágy-, de kevésbé cselekvésvezérelt ellenzéki politikáé.

Farkas Eszter politológus

Kiemelt kép: MTI/Kallos Bea

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.