Ezek az ellenzék utolsó hadmozdulatai a választás előtt

Egyfelől nagy áldozatot hozott az Együtt azzal, hogy szerdán visszaléptette 11 jelöltjét azért, hogy cserébe egy-egy körzetben visszalépjen a javukra az MSZP és a DK, másfelől Juhász Péter pártja ezzel esélyt adott magának a túlélésre. Az MSZP-Párbeszéd-Együtt-DK megállapodás 13 választókerületben tisztította meg a terepet a reménybeli ellenzéki győzelem előtt, egy nappal azután, hogy az LMP-vel nem sikerült megállapodniuk a szocialistáknak.

Pár nappal a választás előtt érdemes áttekinteni, hogy

hogy áll most az ellenzéki együttműködés, hogy jutottak idáig, és mi történhet még a következő napokban.

Az egészen biztos, hogy nagy megállapodást már nem köt senki, de lesznek még visszalépések az utolsó pillanatokban is, ami akkor lesz, amikor szombaton kinyitják az első nagykövetségi szavazóhelyiségeket.

A teljes koordináció hamvába holt

Az mindenkinek világos, hogy a teljes ellenzéki koordináció terve már régen kútba esett.

A Jobbik a kampány kezdetétől fogva azt kommunikálta, hogy 106 választókerületben állít egyéni jelöltet, nem egyezkedik senkivel, nem lép vissza.

A Fidesz hódmezővásárhelyi meglepetésveresége utáni nagy taktikázásban ugyan találkozott Vona Gábor pártelnök és Szabó Gábor pártigazgató az LMP vezetőivel, de itt sem jutottak semmire. Úgy tudni, hogy a jobbikosok még csak annyiban sem segítik az ellenzéket, hogy bizonyos helyeken kevésbé kampányolnak, mint máshol, ez látszik például Veszprémben.

Botka László bukása után a DK kicsikart a megreccsent MSZP-ből egy olyan egyezséget, amit korábban biztosan nem kötöttek volna meg Gyurcsányékkal. Az MSZP és a szocik saját KDNP-je – a lényegében támogatottság nélküli, pár ismert politikussal futó párt –, a Párbeszéd 60, a DK 46 választókerületet kapott.

Az MSZP-sek ezután még visszaléptek két független jelöltnek – Mellár Tamásnak Pécsen, Kész Zoltánnak Veszprémben –, így maradt 58 jelöltjük. Ami azért fontos, mert

ha kevesebb, mint 54 jelöltjük marad állva, akkor további 150 millió forintnyi kampánytámogatást buknak. Ezt pedig a szocialisták nem akarják – így már érthető, hogy a szocialisták miért négy körzezet ajánlottak fel az LMP-nek és az Együttnek.

Az LMP egyéni mandátumokért kapar

Az LMP teljes, a Jobbiktól a baloldalig tartó ellenzéki koordinációt szeretett volna, de Hódmezővásárhely után külön-külön is elkezdtek tapogatózni mindkét oldal felé – kevés sikerrel. Végül kedden a sajtóban megszellőztették, hogy két körzetben visszalépnek az MSZP-nek, cserébe az MSZP visszalép nekik két helyen. Azonban Karácsony Gergelyt kihagyták a tárgyalásból, lényegében a nyilvánosságon keresztül állították kész helyzet elé, de a zuglói párbeszédes polgármester nem engedett a nyomásnak.

Korábban az LMP visszalépett Kunhalmi Ágnes javára – egyoldalú gesztusként, ahogy LMP-sek hangoztatták –, de nyilvánvalóan viszonzást várva. Ezt szerdán meg is kapták: a kacsának titulált hírnek megfelelően

V. Naszályi Márta visszalépett Csárdi Antalnak, aki így egyedüli kihívója maradt Hollik Istvánnak a belvárosban. Nem sokkal később az LMP-s Tenk András is visszalépett Csepelen az együttes Szabó Szabolcsnak.

Mivel Szabó úgy került helyzetbe, hogy az MSZP visszahívta Bangóné Borbély Ildikót, ezért a szociknak három visszalépésük maradt, ha tényleg nem akarnak lemondani a már említett 150 millióról. Az LMP pedig nagyon számít arra, hogy ezeknek a visszalépéseknek ők lesznek a kedvezményezettjei: Szekszárdon a társelnök Hadházy Ákos, és Gödöllőn Lengyel Szilvia is esélyes jelöltként van számon tartva. Igaz, Hadházy közölte, ő lép vissza az MSZP-s Harangozó Tamás javára, ha végül nem köt megállapodást egymással az MSZP és az LMP.

Illetve még a DK-val is egyezkedhet a párt, mert Dömsödi Gábort is esélyesnek tartják Nógrád megyében, viszont vele szemben Gyucsány-párti jelölt áll. A DK egyébként korábban visszalépett már Budakeszin Szél Bernadett miniszterelnök-jelöltnek. Itt úgy tudni, még mindkét párt tehet „gesztusokat” a másiknak.

Az Együtt szinte mindent beáldozott

Az Együtt a cikk elején tárgyalt megállapodással lényegében minden ütőkártyáját kijátszotta: már csak 30 helyen maradt jelöltjük (az országos listához 27 kell), pártelnökük is visszalépett, Szabó Szabolcs mellett Vajda Zoltánt sikerült átnyomni közös ellenzéki jelöltként a XVI. kerületben. A VIII., IX. kerületben induló Baranyi Krisztina sorsáról még nem született döntés, bár őt is jó jelöltnek tartják, de három körzetet már nem sikerült Juhászéknak kicsikarniuk a baloldalból.

A papíron senkivel nem egyezkedő Momentum eközben fokozatosan elkezdte visszahívni a jelöltjeit. Fekete-Győr András pártelnök azután lépett vissza, hogy szavát betartva, rendelt egy közvélemény-kutatást, amelyből az jött ki, hogy nem ő az esélyes ellenzéki a választókerületében.

Viszont a Momentum cserébe egyetlen körzetet sem fog kapni a baloldaltól. (Komolyan eleve csak az vetődött fel, hogy Lakatos Béla ácsi polgármester mögé álljon be a baloldal, részben azért, mert többen meglehetősen rossz üzenetnek tartják, hogy az ellenzéki pártok egyetlen bejutásra esélyes roma jelöltet sem állítottak.)

Lesz még pár visszalépés, aztán ennyi

Mi jön ki ebből, mi történhet az utolsó napokban az ellenzéki térfélen? Nézzük pártok szerint.

• Jobbik: Nem lépnek vissza sehol, mindenhol azt nyomatják, hogy az ő jelöltjük az esélyes ellenzéki jelölt. Ami vidéken sok helyen így van, Budapesten viszont egyáltalán nem. Ugyanakkor a fővárosban úgy tűnik, az ellenzéknek jobb, ha indul jobbikos is.
• MSZP-Párbeszéd: Még maximum három helyen visszaléphetnek. Cserébe sokkal, de sokkal több visszalépést akarnak kérni az LMP-től.
• LMP: Az LMP-ben nagyon nem örülnek annak, hogy az MSZP-Párbeszéd sokkal több körzetet kérne cserébe. Viszont nagyon szeretnének egyéni mandátumokat nyerni, amire máshogy nincs esélyük.
• DK: Visszaléphetnek még ők is pár helyen Gyurcsány Ferenc elmondása szerint.
• Együtt: Két jelöltjük lett végül, aki nyerheti a körzetét. Ezzel valószínűleg a maximumot hozta ki a párt magából.
• Momentum: Egyénit biztosan nem nyernek, de visszaléptetnek még jelölteket, hogy ezzel is mutassák, ők nincsenek a kormányváltás útjában, és ezzel a listájuk felé tereljék a szavazóikat. Erre ugyanis nagy szükségük van, mert a bejutási küszöb fölé jelenleg senki nem méri őket.

Ebben a helyzetben sok helyen az ellenzéki választókra lesz bízva, hogy kiválasszák, ki a legesélyesebb ellenzéki jelölt, ami nem túl szerencsés ellenzéki szemszögből.

De az utolsó pillanatos visszalépegetések sem a legjobbak, mert a jelöltek már kampányoltak hónapokon át, kint van a visszalépők összes plakátja is, a szórólapjaikkal tele voltak a postaládák – nehéz lesz a választókhoz pár nap alatt eljuttatni, hogy most akkor másra kellene mégis szavazni.

Így az ellenzékiek a koordináció helyett érthetően arról beszélnek inkább, hogy a magas választási részvétel lett a kormányváltás kulcsa.