Az Európai Unió népességének 16 százaléka él súlyos nélkülözésben
– ez derült ki az Eurostat kedden nyilvánosságra hozott adataiból. A tavalyi évre vonatkozó statisztikák alapján a legsúlyosabb a helyzet
- Romániában (50 százalék)
- Bulgáriában (48 százalék) és
- Görögországban (36 százalék).
A sorrendet az alábbi grafikon szemlélteti:
Látható, hogy Svédországban, Svájcban és Finnországban a legjobb a helyzet, ezekben az országokban a népesség alig néhány százaléka él nélkülözésben: amíg Romániában a népesség fele, addig Svédországban ez a szám 2,9 százalék.
Az Eurostat egyébként a tavalyi adatokat összehasonlította a 2014-es, illetve 2015-ös statisztikákkal, ebből az derül ki, hogy Magyarországon javultak a szegénységi mutatók: amíg 2014-ben a lakosság 41, addig 2015-ben 37,1 százaléka élt súlyos nélkülözésben.
A statisztikai hivatal számításai alapján az számít „súlyosan nélkülözőnek”, aki az alábbi listából legalább ötöt nem engedhet(ne) meg magának:
- váratlan kiadások finanszírozása,
- évente egy egyhetes nyaralás,
- törlesztőrészletek kifizetése időben,
- legalább minden második nap hús, hal vagy ezekkel megegyező vegetáriánus étel fogyasztása,
- otthonuk melegen tartása,
- autó,
- elhasználódott bútorok cseréje,
- elhasználódott ruhák lecserélése,
- két pár megfelelő cipő,
- minden héten valamennyi pénz nem létszükségleti kiadásokra,
- szabadidős tevékenységek rendszeres végzése,
- legalább havonta egyszer valamilyen ital vagy étel elfogyasztása a család vagy barátok társasáságban, illetve
- internethozzáférés.
A magyarok elkeserítő eredménye azért is sokkoló, mert a KSH december elején megjelent éves jelentése ennél jóval árnyaltabb képet festett.
2016-ban folytatódott a depriváltak arányának csökkenése. A teljes népesség 14,5 százaléka (1 millió 400 ezer fő) volt súlyosan deprivált, 1,7 százalékponttal kevesebb az egy évvel korábbi aránynál
– áll a jelentésben.
A két érték közötti különbséget az adja, hogy a KSH azokat tekinti súlyosannélkülözőnek, akikre az alábbi kilenc tétel közül legalább négy vonatkozik:
- hiteltörlesztéssel vagy lakással kapcsolatos fizetési hátralék,
- váratlan kiadások fedezetének hiánya,
- anyagi okból nincs telefonja,
- anyagi okból nincs színes televíziója,
- anyagi okból nincs mosógépe
- anyagi okból nincs személygépkocsija,
- évi egyhetes üdülés hiánya,
- kétnaponta húsfogyasztás hiánya, illetve
- lakás megfelelő fűtésének hiánya.
Jól látható, hogy amíg a KSH csak az anyagi deprivációt veszi figyelembe, addig az Eurostat mérésében olyan szociális faktorok is megjelennek, mint az, hogy valaki megengedheti-e a magának olyan „luxust”, mint például a rendszeres kikapcsolódás.
Az Eurostat mérései azonban az utóbbi időben nem először szolgáltatnak elkeserítő adatokat a magyarok életkörülményeivel kapcsolatban: néhány hete ugyanis arról számoltak be, hogy magyar gyereknek lenni az egyik legrosszabb az EU-ban: a felmérés szerint a magyar gyerekek egyharmadát fenyegeti a nyomor.
Nemrég egy könyvbemutatón értékelték neves szakemberek a magyar szegénység helyzetét, ekkor Ferge Zsuzsa arról beszélt, hogy a kormány jelenlegi intézkedései nem segítik elő, hogy a jelenlegi statisztikákban javulás következzen be a közeljövőben.
Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd